Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-27 / 35. szám

a közép- és felső oktatás ügyében még nem intézkedett. A leiratban is idézett 1790/1. XXVI. t. c. azt mondja, hogy „coordinatio literariae institutionis erga demissam Statuum et Ordinum propositionem per suam Majestatem determinanda ad has perinde scholasextendenda^. Ebből az következik, hogy mihelyt az országos törvényhozás az iskolaügyet törvényesen rendezte, az egyháznak kötelessége az általa fenntartott iskolákban ahhoz alkalmazkodni; de sehogy sem következik az, hogy a mig az országos törvény nem rendelkezett, addig a felekezeti iskoláinkra vonatkozó és a ma fennálló országos iskolai szervezethez alkalmazkodott zsinati törvény szentesithető ne volna. Máskép áll a dolog célszerűségi szempont ból; mert ha a kormány biztos abban, hogy a közép és felsőbb oktatás ügyében országos törvény létrejövetele közel jövőben várható : akkor csakugyan nincs mért bolygatnunk az ügyet ma, hogy holnap ismét mást alkossunk. A leirat többi észrevételei nagyobb részt a bíráskodást illetik, s abban központosulnak, hogy a mi természeténél fogva bírói eljárás alá esik, abban az egyház, mint ilyen, csak akkor intézkedhetik, ha egyházhivatalnokok fegyelmi ügyeiről van szó; de a meum és tuumról csak rendes bíróság ítélhet, egyházi tisztet nem viselő egyháztagok felett pedig fegyelmi tekintetben sem biráskodhatik. Általában az egész leiratban, a mint már feljebb megjegyeztük, az állam és egyház közt törvényesen fennálló viszony nem bolygattatilc, és épen ez az, ami reményt nyújt arra, hogy nem lesz nehéz közös egyetértésre jutni és zsinati törvényeink mentül elébbi szentesítését kinyerni. Ballagi Mór. A vall.- és kozokt. m. kir. miniszternek 1301. eln. sz. a. kelt s a zsinati elnökséghez címzett intézvénye igy hangzik: A magyarországi reformált egyház országos zsinata elnökségének nagyméltóságos Báró Vay v. b. t. t. kezeihez. A magyarországi reformált egyháznak a mult 1881. év október hó 31-étől november hó 24-kéig Debrecenben tartott országos zsinata által alkotott egyház-szervezeti munkálata, az Ő cs. és Apostoli királyi Felségéhez a legfelső jóváhagyást és megerősítést kérő kisérő irattal együtt a zsinat elnöksége által a kormányhoz felterjesztetvén, a kormány a munkálatot az ügy fontosságát megillető beható tárgyalás alá vette és azt minden részeiben figyelemre méltatva, mint vallás- és közoktatásügyi minisztert engem bízott meg, hogy a kormány észrevételeit, — melyek az állam és egyház közötti viszony és az állam érdekei által határoztattak, — legalázatosabb előterjesztésben Ő cs. és Ap. kir. Felségének legmagasabb színe elé juttassam; mire Ő cs. és Apóst. kir. Felsége folyó év julius hó 30 án Bécsben kelt legfelső elhatározásával az előterjesztés tartalmát helyeslőleg tudomásul vévén, engem legkegyelmesebben megbízni méltóztatott, hogy a zsinati munkálatra vonatkozó és a legaláz. előterjesztésben íoglalt észrevételeket O Felsége nevében a zsinat elaökségével azon felszólítással közöljem, hogy azokat az e végből ismét egybehívandó zsinat elé terjesztvén ugyanezt hívja föl, hogy munkálatát, egyelőre az iskola-ügyeket tárgyaló második rész kihagyásával, a többiekben pedig az észrevételek figyelembe vételével átalakítva, az én közvetítésemmel () Felségéhez helybenhagyás és megerősítés végett újra terjessze föl. Ezen hódoló tisztelettel vett legfelső elhatározásnak megfelelőleg van szerencsém O császári és Apostoli királyi Felsége nevében a legfelsőbb helyen bemutatott zsinati munkálatot a következő észrevételek kíséretében az országos zsinat elnökségének visszaküldeni. Mindenekelőtt általánosságban tekintve a magyarországi reformált egyház alkotmányos szervezkedését, lehetetlen örömmel nem üdvözölni a tényt, hogy ezen egyház, — mely Magyarországban fennállása óta századokon át csak részletes zsinatok s azokon létrejött kánonok vagy egyes egyházkerületi gyűlések s azok által alkotott szabályzatok által rendezte ügyeit, s melynek első egyetemes zsinata (1790-ben, Budán) sem juthatott el arra, hogy az általa alkotott egyházi törvények legfelsőbb helybenhagyást és megerősítést nyerjenek, — most végre egy tiszteletre méltó s egészben véve sikerültnek mondható kísérletet tett arra, hogy ügyeit végre országosan szervezve, alkotmány-szervezetét egyöntetűen és állandóan megállapítsa, s egyetemes képviseletét mind önmagában s egyes részei és egésze között, mind az állam és O Felsége legfőbb felügyeleti joga irányában rendezze. Különösen örvendetes és helyeslendő azon tény, mely szerint az Erdély nagyfejedelemségnek az anyaországtól külön állása idején létrejött és szervezkedett erdélyi reformált egyház, most, midőn Erdély az anyaországgal ismét törvényesen egyesült, szintén egyesül a magyarországi reformált egyházzal s közös zsinatban egyöntetűen állapítja meg egyházi törvényeit és szervezetét. Helyeslendő a közös egyházi törvényhozó zsinat nak, valamint egy közös administrativ testületnek, az egyetemes conventnek, az egyházi alkotmányba való beillesztése s hatásköreiknek szabatos meghatározása, ezek levén azon legfőbb közegek, melyek az egyetemes