Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-20 / 34. szám

3. E napon is sok bajjal kell küzdenünk, Add hát nekünk szent erődet Istenünk. Igy könnyű lesz terhiink, bajunk, Es nem hallja senki sem jajszavunk. Igy lesz igád gyönyörű nekünk, Segélj hát azt elviselnünk ! 4. Oltalmazz meg e napon is bennünket, Hogy gond, bánat ne eméssze szivünket. Védj meg minket betegségtől, Véletlenül jöhető Ínségtől. S engedd nekünk az estvét elérnünk, S nyugovóra békén térnünk. 5. Eltávozunk, jó Atyánk, a munkára, S még eljő e napnak is véghatára, Oh, adj nekünk munka-kedvet, Hű szorgalmat és igaz hűséget. Hogy áldhassuk a te szent nevedet: Segíts minket, híveidet! Esteli ének. Dallam: XXIX. Zs. 1. Óh, jó Atyánk, Istenünk! Szent házadban tisztelünk. E napnak véghatára Int bennünket hálára. Oh, a téged szerető szív Hozzád holtig marad jó és hív. Azért hálás örömérzettel Lelkünk imád, szívünk tisztel. 2. Ajkainkról zeng hála, Neved legyen hőn áldva, És keblünkből, jó Atyánk Feléd szálljon föl imánk. Hogy e napnak fáradalmit, Szívepesztő sok bajait Elviselni segítettél, S gonosz ellen védelmeztél. 3. íme, azon reménynyel Nyugoszunk le az éjjel, Hogy elfáradt testünknek, Gondterhelte lelkünknek Mindenható nagy hatalmad Enged csendes nyugodalmat. Tudjuk, Atyánk ! hogy biztos ez, Mert bennünket hü kéz fedez. 4. Atyánk ! hálaérzettel Távozunk most innét el. Kérünk, őrködj felettünk, Mig ágyunkból fölkelünk. S ha napjai életünknek Intésedre majd megszűnnek, Az uj élet szép reggele Legyen egy uj lét kezdete. Iván ka 8 ámuel. BELFÖLD. A nagyhonti esperesség és a pánszlávizmus. A nagyhonti ev. esperesség mult számunkban közolt, a pánszlávizmus fékezésére hozott határozatai, ugy mint azok a jegyzőkönyvbe indokoltan bejöttek, a következők: Ft. Szeberényi Gusztáv superintendens ur egy körrendeletet bocsátván ki, mely szerint ő, hivatkozással egy elébbi, 1875-ben kibocsátott körrendeletére, szemben a hírlapokban is közzétett azon nyilatkozatokkal, hogy a felvidéki protestantizmus és különösen a bánya kerület kebelében, a pánszlávizmus gyökeret vert és terjed : akkép véli jónak a védekezést, hogy készíttessék egy három pontból álló s az esperesség lelkészei s tanítói által aláírandó nyilatkozat. Ezen nyilatkozatban a magyar hazafiság határvonalai következőkép állapíttatnának meg: 1. Magyar hazafi az, a ki a magyar nyelv diplomatikus voltát az egész országra nézve tettleg is elismeri. 2. Magyar hazafi az, a ki azon van, hogy mint magyar honpolgár, a haza és hazafias célokra tehetsége szerint készségesen áldozzon, legalább közreműködjék, hogy a magyar álláspontnak megfelelő keresztyén miveltség terjedjen. 3. Magyar hazafi az, a ki a magyar állam egységét szem elől nem tévesztve, ezen szellemben háza, egyháza és tanítványai lelkébe csepegteti a haza iránti tántorithatlan ragaszkodást és szeretetet. Miután a nagyhonti esperesség a hazafiságot, a magyar haza iránti hűséget, az egyénnel született s a szülői szeretethez hasonló oly, érzelemnek tartja, melyet egy honpolgárnak tanítani nem kell, melyet körvonalozni nem szükséges, de sőt az ez ellen vétőket, a hazától elrugaszkodottakat példásan büntetni kötelesség, miután ily meggyőződése következtében a magyar hazafiság körvonalozása helyett inkább a pánszláv érzelmeknek kárhoztatandó minimumát vélné célhoz vezetőbbnek, — oly formán hogy pánszláv s igy magyar államellenes érzelmeket táplál, nemcsak az, ki nyíltan működik ily irányban, mert ezt úgyis eléri a törvény hatalma, de mindaz is, ki a politikai információt ugy magára, mint másokra nézve is jónak látja, a magyar államiság ellen izgató tót lapok és folyóiratokból meríteni. Hogy pánszláv s igy magyar államellenes érzelmeket táplál mindaz, ki, mig a hazafias irányú iskolakra, pl. a selmecire is, már rég elhatározott segélyt többnyire kényszer utján teljesiti, addig a magyar államiság ellen nyíltan vagy titokban működő avagy tagjai által izgató tót vállalatokra önként és szívesen adakozik, azoknál még biztosításait is örömestebb teljesiti. — Hogy pánszláv s igy magyar államellenes érzelmeket táplál mindaz, ki házi tűzhelyénél, gyer mekei miveltetésénél nem hordja szivén a magyar nyelv tudásának tökélyesbitését: ezt a reá bízott egyházakban, hol azt tehetné, iskolákban, hol ezt törvényileg is tennie kellene, nem teszi, elmulasztja, vagy kedvetlenül s igy a fenntebbi bizonyságakép, eredménytelenül folytatja. Miután jól tudja azt az esperesség, hogy a pánszlávizmus titkos kötelékében levők elveiben a cél szentesitvén az eszközöket, ily fentemiitett nyilatkozatok aláírása, csak külszinleg megtartandó reverzális adás s valamint az 1875-ben, ugy most is eredménytelen volna. Sőt azt az illetők a bűnbocsánat biztos tudatában örömest teljesítenék érzelmeik külső elpalástolására, mi titkos üzelmeiknek annál nagyobb alattomos tért engedne. Miután kétségtelen az, hogy egy lelkésznek, mint lelki