Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

intézkedés az egyházi látogatásnál igazolta magát és ellene soha semmi oldalról kifogás nem tétetett. Az erre vonatkozó tárgyalások részleteit méltóztassék Excellentiád a brassai megye Consistoriumnak E. alatt másolatilag ide zárt tudósításából kivenni. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Az uj Izráel. Bármilyen ellenszenvet érezzen is valaki a zsidók iránt, mégis lehetetlen meg nem iszonyodnia azoktól a kegyetlenségektől, melyeket az oroszországi zsidók szenvedtek. De ha ugy veszszük fel a dolgot, mint azt a történelem s a természet egyiránt tanítják mind a szellemi mind az anyagi világban, hogy t. i. az uj életnek mindig halál a bölcsője ; hogy a szellemi és anyagi világ nagy laboratóriumaiban az uj eszmék épen ugy a régiek ravatalán támadnak, mint a hullákon az uj életek; ha azt is felgondoljuk, hogy mig az ember, embernek marad, s angyallá nem emelkedik, mindaddig marad benne a kaini indulatból egy quantum, mely őt néha vérlázító eseményekre ragadja; s végül, ha azt sem tévesztjük szem elől, hogy bármelyik lázadás vagy forradalom melyet a történelem felmutathat, bár kifejlődött áradatában kárhoztatandó rombolásra vetemedett, de alaposan vizsgálva, nem pusztán néhány fanatikus vagy ábrándozó agitatiójának szüleménye, hanem olyan kétségbeesett okozat, mely évtizedek, néha századok összehalmozódott igazságos és jogos okaiból érlelődött • mint a gyümölcs, mely lassan fejlődik s megéréséhez évszakok, napok, éjjelek, szél, eső, hideg, meleg stb. működnek össze, — ha, mondom, mindezeket így vesszük fel, akkor némileg enyhülni fog a borzalom, s ha szivünk gyöngéd érzelme elitéli s kárhoztatja is a vérengzést, de az em. bert embernek tekintő ész logikája megbocsájtja. Az a vérengzés, mely a zsidóságon ez idő szerint Oroszországban elkövettetett, se nem a nihilisták pillanatnyi agitatiójának, se nem az orosz kormány politikájának szüleménye, hanem egy megérett gyümölcs leszakítása. Egy szalmakazal meggyújtása, mely kazalt a zsidóság, egy nemzettel sem azonosulni akarása, vallási különlegessége, s kivált jelleme, szokása, modora évtizedeken vagy századokon át hordogatott össze. Ezt bizonyítja azaz ellenszenv, melylyel a zsidóság, az angolt kivéve minden nemzetnél találkozik a kerek világon. Az angolnal pedig azért nem, mert a zsidó felveszi az ő szokásait, alkalmazkodik hozzá, nem képez statum in statu, mert tudja, hogy ott másként meg nem él ; és a mi fő, az angol concurrál vele a kereskedésben, tehát abban, a mi a világot mozgatja, t. i. a pénz kérdésben. Az ellenük nyilvánuló erőszakot, rombolást, vérengzést ideig óráig megakadályozhatja, hogy ugy mondjam, mégnyügözheti a törvény ; de az ellenszenvet ki nem irthatja, mely a békókat itt ott, egyszer máskor ismét széllyel fogja tépni; hanem igenis kiirthatja, megszüntetheti maga a zsidóság azzal, ha jellemét, vallását ugy reformálja, hogy ne legyén többé kirívó különbség közte és azon polgár között, a kivel egyenlő' méltóságra emeltetett s egy nemzetnek vétetik. Ez a felfogás vezérli Pryloukert is, az odessai főrabbit, a ki egy üdvös mozgalmat indított a végből, hogy a régi zsidóság romjain egy ujat állítson, mely némileg alkalmazkodni tudjon a nemzetek jelleméhez, modern erkölcséhez. Az ő általa célba vett reformált judaismus neve : Uj Izrael. Alapjat a következő reformok képezik : I. A zsidók lényeges traditiói meghagyatnak ugyan, de csak ősi eredetükben, minélfogva egyedül Móses öt könyve bír tekint élylyel. 2. A Talmud teljesen félretétetik s megfosztatik attól a nagy tekintélytől, melyet eddig annak az orthodox zsidók tulajdonítottak, még az imádságokat sem szabad belőle átvenni, hanem modern szelleműekkel helyettesíteni. 3. A traditióknak inkább szelleméhez mint betűjéhez való ragaszkodás. S igy 4. Szombat helyett a vasárnap megünnepelése. 5. A körülmetélkedés eltörlése. 6. A hus élvezetétől való tilalmak megszüntetése stb. stb. Ezeken kívül törekvésük beolvadni a polgári társadalomba, a melyben élnek ; e szerint elfogadják az orosz nyelvet ; teljesítenek minden polgári és katonai kötelességeket; de viszonzásul nyerjenek e kötelességnek megfelelő jogokat s különösen legyen szabad a vegyes házasság. * íme az oroszországi rombolás romjain kezd támadni egy uj Sión, mely ha fölépülhet, egy nagy lépéssel a contingentia közelebb jut a zsidó kérdés megoldásához. Hetesy Viktor. lelkész. ^.próséig-olc, (.K. P.) Edg. Quinet egy mondása. Mindennemű forradalmaink közepette egyetlen ember van, a ki soha semmit sem nyerhet s a ki mindent veszthet: ez az egy ember a pápista pap. * A marseillei zsinat okmányai és határozatai („Actes et Décisions du Synode général de Marseille* cím alatt) az állandó synodalis bizottság kiadásában megjelentek. A nagy gonddal szerkesztett kötetről minden egyházi lap igen nagy elismeréssel szól. * A boldoggá tett Benoít-Joseph Labre dicséretére Veuillot a következőket hozza föl: „Számtalan, a puszta