Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sí. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiad-óhivatalban. Hirdetések dija: 4- hasábos petit sor többszöri beiktatásáért ő kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. fUjT* Teljes száircL-Li példáiig-yokilcaLl mindég szolgá.lliatunk- "ip^l Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. A tanszabadság érdekében. Fájdalmasan érintett a hir, hogy a tiszáninneni ref. egyházkerület jövő september 27-én tartandó közgyűlésén több esperesség részéről a 2Húsvéti igazság* irója ellen inquisitori föllépés terveztetik oly célból, hogy őt — mert a nevezett cikksorozatban az egyház pozitív tanaival ellenkező nézeteket merészelt fejtegetni — a superintendentia theologiai tanári hivatalától megfossza. Értesülésünk oly kútforrásból ered, mely nem ad kétkedésnek helyet, hogy afféle határozott szándék csakugyan létezik. Mind a mellett nem tudjuk elhinni, hogy, mikor a szándék kivitelére kerül a sor, találkozzék esperesség, mely a protestantizmus legszentebb palladiumának, a tanszabadságnak lábbal taposásával oly lépésre vállalkoznék, S nem hihetjük, hogy egy protestáns egyházi közgyűlés megfeledkezve ugy keletkezési, mint történelmi fejlődése vezérelveiről, többségi hatalomszóval kívánjon élni ott, hol kizárólag tudományos érvek dönthetnek. -A reformált • egyház, mint egyforma cultus által egyesitett közösség, igen is megkövetelheti, hogy tagjai tiszteletben tartsák, a mit az egyező akarattal vagy többségileg hozott törvényei a vallásos hit jelvényeiül szentesítettek. A ki ezt nem teszi, maga zárja ki magát a hivők egyesületéből, és eo ipso megszűnik azon egyház tagja lenni. Hogy azonban e cultus tényeit mlkép fogja fel valaki, mikép kívánja, illetőleg tudja azokat megérteni és subjectiv okosságával egyeztetni; ez az egyén dolga, és e fölött protestáns felfogás szerint semmi külső tekintély, semmi többség nem határozhat. Mikor Luther föllépett és a kulcsok hatalmára, a hit mivoltára és a mise jelentőségére nézve a hagyományos tantól eltérőleg kezdett tanitani, eleintén esze ágába sem jutott, hogy neki azért theologiai tanszékétől megválnia, vagy azon egyház közösségéből kilépnie kellene, melynek cultiisát nem bántotta, és nem az egyház institutiói eltörlését, hanem azok másképi felfogását hirdette. Csak mikor a római egyház Luther abbeli jogát elismerni nem akarta, s oly nézetek vallására akarták kényszeríteni, melyek benső vallásos tudatával ellenkeztek : akkor látta elérkezettnek az időt, hogy szakítson azon közösséggel, mely őt egyéni legszentebb jogától akarta megfosztani. Ez volt a reformatiónak kiinduló pontja, s az ebben foglalt elv általános érvényrejutását különösen annak köszönhette, hogy a gondolat és lelkiismereti szabadságot, mint az egyén felségjogéit, proclamálván, a tudományt és különösen a theologiai-tudományt minden tételes törvény alól emancipálta. Confessiót szerzett ugyan, de annak végére oda vetette: Si quid in hac confessione desiderabitur, parati sumus latiorem informationem, deo volente, juxta scripturas adhibere. , - ... Igaz, hogy a protestáns egyház megalakul-65