Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-15 / 3. szám

IRODALOM. Toleranz-Jubel-Fredigt gehalten am 30-ten Okt. 1881.V011S. Weber, ev. Pfarrer zu Béla. Igló, Schmidt J. ny. Ara 20 kr., mely a tiszai ev. kerületi szegény­alap megalkotására fordittatik. — E hét lapra terjedő füzetke egy szépen irt egyházi beszédet foglal magában, mit olvasóink, kik jól ismerik Weber Samu kifejlett irói egyéniségét, eleve is gondolhattak. Zsolt. 64, 10—II. alapján elmélkedik egyházunk ez örömnapja fölött, tör­ténelmi visszapillantást vetve a protestánsok száz esz­tendővel ezelőtti viszonyaira Minél nagyobb áldozat­tal jutunk valamihez, annal többre szoktuk becsülni. De ha all ez a tétel, van e a világon valami, mely nagyobb becsű lehetne a magyar protestánsok lelkiismereti sza­badságanál ? Tengernyi könny, patakokban omlott vér aran jutottunk mi e kincsünkhöz ! II. József volt, ki a szabad vallasgyakorlatot tényleg megadta számunkra s törvénytelen országlása alatt jobb dolgunk volt, mint az előbbi törvényes viszonyok közt. Az autokrata e tette emberszeretetéből folyt, s nagy eredményeket szült; meg kell vallanunk, hogy egyhazunk megszilár­dítása némirészben az ő műve. E tények ismerete, fo­kozva az ünnepi hangulat által, szerzőnket annyira el­ragadja, hogy e müvében Luther nagy alakját össze­méri II. Józsefével. Ez az összehasonlítás, nézetünk szerint erőszakolt. Luther világtörténeti nagyszerű je­lenség, minőt évezredek alig produkálnak ; férfiú, aki míg egyfelől a világ leghatalmasabb institutiojat alapja­ban megingatja, másfelől a dolgok uj rendjét alapítja meg, melyet nagy szelleme fölruház a maradandóság föl­tételeivel. József ellenben széplelkű rajongó, korának egy­szerű, tiszta kinyomata, philosophus-császár, ki mint ilyen nem vetve szamot a körülményekkel s emberekkel, esz­ményeit császári parancsokban kodifikalja. Sok szépet művelt életében, de maradandót nem alkothatott, s még a mi intézkedése at is ment a társadalomba, mint a mi­nők a protestánsok szabad vallásgyakorlata, s a job­bágyság fölszabadítása: még az sem neki köszönhető, hogy maradandó vivmánynyá lett, hanem az előhaladott korviszonyoknak. S ezért nem Írhatjuk föltétlenül alá e szép beszéd amaz idézetét, mely igy szól : Ein Kaiserwort zerbrach den Bann; Die Felsen klirrten nieder, Des Kaiser Josephs Schöpferwort Gab uns die Freibeit wieder! Az okszerű gazdaságtan rövid vázlata, öt füzet­ben, egybefűzve. Különös tekintettel a növénytermelés-, gyümölcsészet-, szőlőszet-, méhészet- és selymészetre. Tanitóképezdei növendékek, ismétlő iskolások s kezdő gazdak szamara, irta Jády József, ref. főgymnáziumi s képezdei tanár. Papan, a ref. főtanoda betűivel. E mű­vet a dunántúli ref. egyházkerület az egyházaknak is­kolai tankönyvül leendő hasznalat végett ajánlotta, s amennyire megítélhetjük, nem pazarolta méltatlanra ajánlatát. Mert e mű jó magyarsággal, s világosan van irva, a szövegbe nyomott ötven kép szintén igen tiszta. Szerző a legjobb forrásokból merítve készité el jelen munkáját; igyekezett röviden de magvasan irni, s nem is hagyott el semmi szükséges tudnivalót, viszont nem is irt semmi fölöslegest. Ha a tanképesitő vizsgálatot letett egyén a gazdászatnak a címben elősorolt ágaiból annyi ismerettel kezdi meg néptanitói működését, mint amennyit e műből könnyedén szerezhet: akkor bizton remélhetjük, hogy az ujabb nemzedék gazdasági ismere­teit nagyban gyarapíthatja. Megemlítjük még, hogy e munka több mint tizenkét ivnyi terjedelmű, s a szer/ő, szépen kiállított munkájának ivét az elemi iskolai tan­könyvek áran, vagyis csak tíz kron számítván : gazda­ságtanának ára I frt 20 kr. ; gyűjtők minden tíz előfi­zető után egy tisztelet-példányt kapnak. „Az igmándi kispap8 Bérezik Árpad eredeti nép­színművének közkedveltségu dalai: Hej de szörnyű. Az én rózsám. Hogy ha egyszer menyecske lesz. Még azt mondjak, Kis pacsirta. Árad a viz. Szomorú fűz hullatja levelét. Szép a hajnal. Tripla szegfű. Énekhangra zon­gora kísérettel vagy zongorara külön alkalmazta Erkel Elek. Kapható Taborszky és Parsch zeneműkereskedé­sében Bpesten. Ara I frt 50 kr. A Magyar Könyv-Szemle legutóbbi füzetében Csen­tosi Jdn< s ismerteti a sarospataki ref. collegium könyv­tárának kéziratait azon repertórium alapjan, melyet Ko­vachich számara Kazinczy Ferenc 1812-ben készíttetett. A jegyzék összesen 105 munkát sorol fel, melyek leg­inkább a hazai történethez és irodalomtörténethez nyúj­tanak adalékokat s 1404—1802-diki időszakból szár­máznák. Ugyanezen füzetben könyvészeti adalékok kö­zöltetnek Kiss Áronnak legközelebb megjelent egyhaz­történelmi munkájából. K Ü LÖN FÉL ÉK. * Személyi hírek. Marjai Péter hajdúböszörményi ref. segédlelkész, lapunk munkatársa, újév napján több jelölt közül szavazattöbbséggel nagylétai ref. lelkészszé válasz­tatott. — A Zsilinszky halalával megüresedett tótkom­lósi ev. lelkészi allomásra az ottani gyülekezet Gajdács Pál szarvasi tanart és Petrovics Soma csabai magyar lelkész és algymnáziumi tanárt, az esperesség pedig Czinhotszhj Márton alberti lelkészt és Linder Károly szőllős-csabai lelkészt jelölte ki. — Az erdélyi ev. pa­pok általánosan ismeretesek nemcsak fényes jövedel­mükről, hanem szép képzettségükről is. Ez az oka, hogy községeik társadalmában oly eminens szerepet visznek. Most olvassuk a Bistritzer Wochenschriftben, hogy Budaker Gottlieb besztercei ev. lelkész, ki tavaiy, a városi iparosok megbízásából iparügyi tanulmány-uta­zást tett a szomszéd Bukovinaban és Moldvaban, f. hó

Next

/
Thumbnails
Contents