Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-23 / 30. szám

— mint magyar (a múltban és jelenben): szintoly kevéssé kénytelen a község a felsőbb egyházi hatóságokhozi be­adványaiban és jelentéseiben más nyelvet, mint a ma­gyart. bár csak „hasábosan" is használni. A kiilső egyházi életnek tetemesen kisebb része nyer kifejezést a megyei-, a legcsekélyebb az országos községben. A külön ügyeik intézésébeni teljes önállóság elve, mint az egyházközségekben, a megyei és az egye­temes községre nézve is áll. Ennélfogva csak természe­tes, hogy minden egyházmegye, valamint az országos egyház belső és külső ügyviteli nyelve tényleg és szük­ség szerint a német. Mindamellett ebből a magyarajku hívek részére — ott, a hol léteznek, — a sérelemnek csak csekély mértéke származik. A brassói megyegyűlésen a német többség önként értetőleg németül beszél; szintúgy önként értetőleg ott minden magyar tag magyarul beszélhet; a határo­zatok pedig mindig mindkét nyelven hirdettetnek ki. A brassói megyei házassági törvényszék, valamint a házassági főtörvényszék előtt Nagy-Szebenben magyar felekkel mindig azok nyelvén történik a tárgyalás és min­dig ugyanazon nyelven érintkezett a vizsgáló megyei esperes az ezen ajkú községekkel, ezen nyelven vezette be nékiek papjaikat. Mi marad még hátra az előhozott nyelvi sérelmek­ből ? Fennmarad még szólni a legfőbb egyházi kormány­zat német határozatairól, aztán annak német törvényei­ről, jegyzőkönyveiről és intézvényeiről. Az egyházi Ítéletek, a házassági törvényszékekéivel együtt csakugyan ugy a megye, mint az országos egy­ház törvényszékei által csak német nyelven adatnak ki. Szintúgy a belső közlekedési nyelv minden iratokra nézve, melyek az országos egyházi gyűlésből, az egy­házi főtanácstól vagy a superintendenstől jönnek ki, te­hát az egyházi törvények, jegyzőkönyvek, szabályok és intézvények nyelve kizárólag a német. Ez már a ma­gyar községek és azok tagjaira nézve kétségen kivül egy nehézség, mely azonban közelebbi megtekintés után észrevehetleniil csekélynek tűnik elő. Egyházi Ítéletek a házassági törvényszékekéivel együtt először semmiesetre sem mindennapi jelenségek ; egy német határozatnak balsorsa tehát csak ritkán éri az egyháznak egy magyar tagját. Es ha ezen ritka eset beáll, egy, a német nyel­vet nem biró magyarnak nem fog nehéz lenni, ha nem egy más, ugy bizonyosan a német nyelvben jártas saját papja személyében egy kész tolmácsot lelni, A mint a nyelvviszonyok egyházunkban intézvék, mindenesetre könnyebb a félnek egy német Ítéletet magának meg­magyaráztatni, mint a törvényszéknek egy ítéletét más, mint saját hivatalos nyelvén pontossággal meghozni. A mi pedig a törvényeket, jegyzőkönyveket, szabályokat és intézvényeket illeti, melyek az országos egyház kö­zegeitől mennek ki, elméletben bizonyára sajnálandó, hogy azokat tűlnyomólag csak a 15 magyar községnek a német nyelvet kivétel nélkül biró jwpjai értik teljesen és csak ezek magyarázhatják meg és tehetik érthetővé községeiknek. De ki a kérdéses községek kizárólag föld­mives népességének adott viszonyait és miveltségi fo­kozatát ismeri és az igazságnak a tiszteletet megadja: soha sem fogja állithatni, hogy a törvények stb. magyar szövegei egyedül a nyelv erejénél fogva az illető hívők értelmére valami tartós benyomást gyako­rolni fognának. Mindamellett valamennyi törvénynek stb.-nek magyar nyelven is kihirdetése igenis kívána­tos lenne ; azonban a költség a képzelhető legnagyobb eredményhez semmi viszonyban nem állana és csekély pénzerőnk által valóban egészen elbirhatlan. Igy állunk tehát országos egyházunkban a nyelvi viszonyokkal, és ha azokat az állam által felállított tör vény, az 1868-dik évi XLIV. törvénycikk fonalán mér­legeljük, a rajzolt állapot előttünk nem tűnik fel vigasz­talhatlannak. Ezen törvény követelményeinek legalább, a mi egyházunkban, az egyeseknek ugy, mint a községek­nek is nyelvi szabadsága és jogegyenlősége irányában túlságosan elég van téve. Mert a mit e törvény 14-dik §-a az egyházközségek számára nyelvi tekintetben biztosit, az nálunk a legkiterjedtebb mérvben érvényes, és a mit a 15. és 10. §§. a felsőbb egyházi testületeknek, hatóságok­nak és törvényszékeknek ugyanazon irányban megenged­tek, az a magyar községekkel szemben mindenütt csak­o!y mértékben érvényesíttetett, a mennyiben athaghatlan tényleges akadályok egy további nyelvi előzékenységet lehetlenné tettek. Tettleg a mi magyar községeink kebléből hozzánk soha de soha nyelvi hátratétel feletti panasz nem hatott. Hogy is lett volna egy ilyen igazolható, miután ezen egyház magyar tagjai anyanyelvüket az egész országos egyházban korlátlanul érvényesíthetik azaz használhat­ják, és miután azon kevés esetek, a melyekben felsőbb hatóságoktól írásban és élő szóban német beszédet várni útasitvák, elkerülhetetlen és könnyen elviselhető követ­kezései azon ténynek, hogy egy megyei és országos egyházhoz tartoznak, melynek határozottan túlnyomó nyelvszínezete nem lehet más, mint a német. IRODALOM. A dunamelléki ref. egyházkerület 1882. jun. 3-kán s következő napjain Budapesten tartott gyűlésének jegy­zőkönyve. Kiadta Farkas József, egyh. ker. aljegyző. E gyűlés lefolyásáról részletes tudósítást közöltünk la­punk f. évi 24., 25. számaiban. A most csinos kiállításban megjelent jegyzőkönyv igen ügyesen, rendszeresen van szerkesztve, a mi a jegyzői karnak is érdeme ugyan, de főérdemök a gyűlés tapintatos, bölcs vezetőinek, akik a napirendet szigorú parlamentáris formák szerint előre megállapítják s a tárgyalás alá veendő és egymással össze­függésben vagy rokonságban levő ügyeket csoportosítják. A jegyzőkönyv végén összeállított tárgymutatóban a kö­vetkező címek alatt vannak csoportosítva a letárgyalt ügyek: I. a gyűlés szerkezetére tartozó tárgyak; 2. lel­készi hivatalt illetők; 3. egyházi ügyek: testvér-egyház­kerületek átírásai, a dunamelléki egyházkerületet illetők, gyülekezetek és egyesek ügyei; 4. iskolai ügyek; 5. mi­nisteri s hatósági intézvények : egyházi ügyekben, iskolai ügyekben, vegyes ügyekben. E tárgymutató a terjedel­mes jegyzőkönyvben való eligazodást természetesen fe­lette megkönnyíti. A 148 lapra terjedő füzet ára 40 kr. Az ^Önügyvéd* III. kiadásának 6-ik füzete meg­jelent. Ára 30 kr. Kapható ifj. Nágel Ottónál Budapes­ten, a nemzeti színház bérházában. A szép mint fenséges. Aeshetikai tanulmány. Irta Földvári Masznyik Endre, lyceumi tanár, i-ső kötet. Selmecbánya. Ára I frt. — Meglehetősen meddő aesthe­tikai irodalmunkban e tanulmány előkelő helyet foglal el. Van benne elég eredetiség s nyelvezete magyaros.

Next

/
Thumbnails
Contents