Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-23 / 30. szám

kész vendégszerető házánál gazdag, ízletes, kedélyes lakoma volt, melyen a hivatalos személyeken kivül résztvettek az egyháztanács tagjai. Lelkes pohárkö­szöntésekben nem volt hiány ; éltetve voltak : Szeberényi, Fabinyi, ki az egyházat lejövetelével kellemesen meg­lepte, Láng, Lestár Péter, Gömöry Frigyes, Sántha, Rhuz, Laukó Karoly és kedves neje, nemkülönben a vendégszeretetben fényesen tündöklő ifjú hölgyek, élü­kön a bájos Boér likátfái, kik búcsúzáskor a főpásztor­nak és kíséretének díszes koszorúval és virágcsokrokkal kedveskedtek. Irsára a superintendens, Fabinyi Teofil elnöktársá­val és a többi kísérettel jun. 17-én d. u. vasúton érke­zett. Díszes bandérium, számos uri vendég s nagy nép­tömeg élén, az érdemekben megőszült felügyelő, irsai Irsay Károly úr, — ki ezen tisztét ernyedetlen buzgalom­mal 38 hosszú év óta viseli, — a főpásztort melegen üd­vözölvén, a kathol. és evang. egyház harangjainak zúgása mellett megtörtént a fényes bevonulás a diszes paplak elé, melynek udvarán Jankó Károly lelkész, Sárkány Sámuel érd. főesperes és Kiss Endre pénztárnok által környezve, szép beszédet mondott. Rövid pihenés utan felolvastatott a látogatási jegyzőkönyv, melyből kitűnt, hogy az egyház már 1714-ben létezett s első lelkésze Konicsek Mátyás volt. Az imaház egy, Varacskay András, Irsay Pal és Bozogány Mihály ref. vallású urak által ajándékozott telken épült 1722-ben. Haramin András plébánostól sok zaklattatást kellett az evangé­likusoknak kiállaniok. Bugács Ignác plébános annyira ment dühöngésében, hogy egy temetés alkalmával a lelkész számára készített asztalt és székeket sajat kezével felforgatta. 1801-ben szenteltetett fel a jelenlegi szép templom. A lelkek száma jelenleg 1633, kik a magyar nyelvet jól beszélik, ugy hogy az istenitisztelet minden második vasárnap magyar nyelven tartatik. Az egyháznak állandó jóltevői : irsai Irsay Karoly, Irsay György és Irsay József urak, kiknek neveik a jegyzőkönyvben megörökít­tettek. Az istenitiszteleten a lelkész jeles beszédet, a főpásztor pedig kenetteljes buzdító szónoklatot tartott ma­gyar nyelven, mely beszédek nagy hatással voltak a jelen­volt gyülekezetre. A visitatión, mint testimonium legale jelenvoltak Dubraviczky Elek és Ladányi László szolga­bíró urak. A főpásztor úr megtekintette a feldí­szített iskolát, melyben Margócsy Sámuel tanitó számot adott sáfárkodásáról csekély számmal megjelent tanít­ványaival, kik közül, a vizsga már régebben megtartat­ván, a le-nagyobb rész elszéledt. Ezután fényes ebéd volt a vendégszerető, áldozatkész Irsay György úri házában, hol lelkesítő zene szólt s csengtek a poharak. A derék házi úr és kedves neje szül. Ivánka Jolán, kik az uniót tettleg képviselik, meleg, őszinte iidvkivánatok­kal halmoztattak el. Éltetve voltak a 38 éves felügyelő Irsay Karoly, Reinle őrnagy urak stb. A kedves időzést félbeszakították az előrobogó úri fogatok, melyeken több diadalkapu alatt elhaladva tettük utunkat a közel eső Albertibe. E mezőváros határán, illetőleg szélén, Szelecsényi Lajos üdvözlé a főpásztort, s számos lovas csapat kisérte a nagy menetet a paplak udvaráig. A templom előtt szép diadalív hirdeté az örömnapot; a paplakon Kiss Endre helyb. lelkész adott kifejezést hő érzelmeinek. A felol­vasott jegyzőkönyv bizonysága szerint, Varacskay András kuruc-vezér 1710 ben hívta meg a híveket Szent-Maria hevesmegyei faluból, hol azok rövid idő előtt telepedtek le Kis-Szlatnya, Esztergály melletti faluból. 1729-ben Szeleczky Márton földesúr szigorú büntetéseket szabott az istenitiszteletet mulasztókra és a káromkodókra. Az új templom 1778-ban épült. Az egyháznak van két, jól felszerelt iskolája, melyekben azonban most csak kevés tanuló volt jelen, mivel vizsga után volt már az idő. A felügyelői tisztet 27 év óta egyhuzamban teljesiti Kubinyi Géza úr. A lelkek száma 1888. Az istenitisz­telet magyar nyelven végeztetett, melyre úgy a vidéki úri rend, mint a köznép nagy számmal megjelent. A főpásztor itt is inté a híveket, hogy a magyar nyelv tökéletes elsajátítása által, honfiúi kötelességüknek eleget tegyenek. A valóban épületes istenitisztelet után követ­kezett a paplakon a társas étkezés, melyen az összes presbyterium résztvett. A lakomát fűszerezte a házi­asszony s nővére előzékeny szolgálatkészsége. Fel lettek köszöntve Maday Károly superintendens özvegye, a főpásztor, a kerületi-, esperességi- és helyi felügyelők, a lelkész és családja, Dubraviczky Elek, Fabinyi Gyula, Irsay György, Láng főesperes, Elefánt György s mások. Junius 19 én estefelé, díszes bandérium kísérete mellett, számos fogaton folytattuk utunkat Pilisre. A ha­táron üdvözlő beszédet mondott Lénárd Pál csendbiz­tos, a város szélén Kovács Ferenc jegyző. A paplak udvarán Sárkány Sámuel lelkész és báró Nyáry Gyula felügyelő melegen üdvözölték a főpásztort. Számos dia­dalív hirdeté a nagy napot. A jegyzőkönyvből meg­tudtuk a következőket: Pilis 1721-ig puszta volt, a le­telepedők többnyire Szirákról jöttek. A pusztai csárda­épületet Beleznay János tábornagy 75 frtért adta el a gyülekezetnek s ennek helyén épült a paplak és imaház. 1780-ban épült a jelenlegi szép templom. Paplaka, 3 iskolája, a hívek áldozatkészségének, valamint a vezetők buzgalmának hirdetői. A lelkek száma 3206. Este gazdag vacsora volt a paplakon, úgy a háziak szívessége, valamint szellemes felköszöntések által fűszerezve. Másnap délelőtt tartatott az ünnepélyes istenitisztelet, nagyszámú hall­gatóság jelenlétében. Sárkány Sámuel ismert ékes­szólásával szónokolt tót és magyar nyelven. A főpásztor oltári beszédében többek között szivükre köté a hívek­nek a magyar nyelv művelését. Az orgonálást és ének­lést végző Kovács Andorhoz pedig, ki mint tanitó 44 év óta működik, elismerő és biztató szavakat intézett. A felette épületes istenitisztelet után megnyíltak báró Nyáry Gyula szép kastélyának termei. A fényes ebéd felett vége-hossza nem volt a lelkesnél lelkesebb felkö­szöntéseknek. Éltetve voltak báró Nyáry Gyula és Al­bert, Szeberényi, Fabinyi, Fóldváry, Sárkány, Irsay,

Next

/
Thumbnails
Contents