Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-07-02 / 27. szám
tárgyalás alá sem veszi annyival kevésbbé, mert az jelenleg épen nem alkalomszerű. Ugyancsak Idrányi Ferencnek a mult tavaszi miskolci gyűlésen egy beadványa került szőnyegre, melyet most vettek tárgyalás alá. A beadványban Idrányi súlyos vádokat emel a főiskola pénztárának kezelői ellen. Élénk és heves vita fejlődött ki e tárgy fölött. A felszólalók kivétel nélkül mindnyájan elitélték Idrányit. Végre a közgyűlés kimondotta, hogy Idrányi vádjai alaptalanok. Az iskola bajai egyrészről a mult idők mulasztásainak következményei, melyeket az egyházkerület már a lehetőségig orvosolt; másrészről elemi csapások következményei, melyekért a mostani kezelőket vádolni észszerűleg nem lehet. Bizalmat szavaz tehát az egyházkerület a kezelőknek s a főiskolai gazdasági valasztmány azon jegyzőkönyvét, melyben Idrányi vádjai pontról pontra meg vannak cafolva, hiteles másolatban kiadatni határozza az abauji egyházmegyének. A volt egyházkerületi ügyész ioo frt fizetése a jelenleg működő ügyésznek is utalvanyoztatik. Kun Dániel, volt főiskolai jog- és jószágigazgató örököseivel az egyházkerület altal kiküldött bizottság az egyességet véglegesen megkötötte azon alapon, hogy a Kun örökösök a régibb szerződésből eredt veszteségek pótlására a regálét átengedik. A Baldácsi-alapitvany bizottságának jelentése tudomásul vétetik. Ugyancsak a Baldácsi-alapitvány jövő kezelésére nézve a tiszántúli ref. egyházkerület és az erdélyi ág. h. egyházkerület megküldik tervöket. Az erdélyi a miénkkel egyezik: a tiszántúli ellenben a miénktől különbözik annyiban, amennyiben a tiszántúli egy. hazkerulet az alapitvany jövedelméből évenkint 19 százalékot kivan a tőkéhez csatoltatni. Az egyházkerületi főleánynövelde kéri egy uj tanari állomás szervezését. Az egyházkerület e kérelemnek helyet ád azon kikötéssel, hogy az újonnan választandó tanár képes legyen zenét és francia nyelvet is tanítani. Ugyancsak a főleánynöveldére vonatkozólag jelentik, hogy az alairasi iveken a növeldére eddigelé 7378 frt gyűlt be, továbbá, hogy a begyült adományokból az iskolai épület atalakitása akként terveztetik, hogy több kisebb szoba egy nagy tanteremmé alakíttatnék át. Ezek utan még a kisebb, csekélyebb fontosságú ügyek is letargyaltatvan, a gyűlés szétoszlott. Mas napra mar a jegyzőkönyv hitelesitése maradt. B. G. A helv. hitv. n.-szalontai egyházmegye szellemi s anyagi erejét híven felmutató adatok. (Vége.) 41. Szemlak. Aradmegye legdélnyugotibb csúcsában a Maros jobb partján, első és másod osztályú talajon fekszik. A város összes lakosainak száma 5593. Helv. hitv. 470, r. cath. 324, ágost. hitv. 1719, g. kel. 820, g. kath. 1150. Mózes vallású 110 Az egész határ 20,520 hold. A ref. lakosoké 790, külön az egyházé 21 hold. A lelkész használ 14, a tanitó 25 holdat. Templom-alap 1337 frt, iskola-alap 3821 frt. Hátralék 50 frt, 16 k. b, 9 k. arpa. Van lelkészlaka egy fedél alatt az imaházzal és iskolája. F"izet egy lelkészt s egy tanítót. Lelkész fizetése : 80 frt, 40 k. b. 20 k. árpa a íöldjövedelemmel együtt 500 frt ; a tanítóé : 84 frt, a földjövedelemmel, a tandíjon kivül 234 frt, tandíjjal összesen 384 frt- Egyházi adó 160 frt 40 k. b. 20 k. árpa, pénzértékben 480 frt. Esik egy lélekre 1 frt. Az egyház bevesz kamat fejében 422 frtot, a malom jövedelmez 65 k. búzát, 10 k. aljgabonát, pénzértékben 430 frtot az egyház földbirtoka 11 k. búzát, 18 k. aljgabonát pénzértékben 138 frtot, összes bevétel 990 frt. Perselypénz 16 frt 26 kr. Esik egy lélekre 34 kr. Urvacsorával élt: ujkenyérkor 15 férfi, 30 nő (lO*/0 ), ujborkor 20 férfi, 25 nő ; karácsonkor 60 férfi, 48 nő (23c /0 )- Tanköteles 6—12-ig 35 fiú, 47 leány fi7°/0 ), 12—15-ig : 18 fiu, 12 leány. Ezek vasárnapi iskolába járnak. Iskolába jár 34 fiu, 46 leány (17*/0 ). Párbér 1 frt 3Ókr., 2 v. buza 1 v. árpa, pénzértékben 5 frt 36 kr. Ezen kivül az egyház épületei és a malom körüli munkakat ingyen teljesitik. Tandíj nincs, A vasárnapi iskolások azonban önként egy-egy forintot fizetnek. Lelkész : Bedrich József. Tanitó : Schladt Imre. 42. Arad. Aradmegye délnyugoti részében, a Maros közvetlen közelében, ennek jobb partján, termékeny talajon fekszik. A királyi város lakosainak száma: 35,690, Helv. hitv. 3120, r. kath. 18,260, g. kel. 6000, g. kath. 300, szerb 2000, mózes vallású 6010. Az egész határ 5306 katast. hold. Ebből hogy mennyi a helv. hitv. jakosoké, nincs kimutatva. Mindenesetre csak behány 100 hold lehet. Az egyháznak nincs semmi földbirtoka. Alapítványi tőke nincs. Hatralék több évről 2700 frt. Van temploma toronynyal és lelkészlaka. Ezek jó karban vannak. Fizet egy lelkészt és egy kántort. A lelkész fizetése : 660 frt; a kantoré : 420 frt. Az egyházi adó 2000 frt. Esik egy lélekre 64 kr. Perselypénz 30 frtra tehető. Esik egy lélekre 1 kr. Urvacsoraval élt: ujkenyérkor: 4 férfi, 1 nő, ujborkor 13 férfi, 22 nő (l'/o)» karácsonkor 121 férfi, 203 nő (10%). Tanköteles 6—12-ig 164 fiu, 152 leány (io*/0 )» 1 2 —^'ig 97 fiu » 75 leány. Iskolaba jár 93 fiu, 58 leány (5%) Hat éves tanfolyam mellett kellene tartani az egyháznak 2 fi- és 2 leanytanitót. Ez esetben ki kellene vetni még 2400 frtot. Ekkor esnék egy lélekre 1 frt 9 kr. Ezt pedig Arad megbírhatná, ha Ménes-Gyorok 1 frt 83 krt meg bír. Egyházi adót fizet egy özvegy nő 1 frtot; egy napszámos 1 frt 50 krt., iparos segéd ha neje van, 2 frtot, iparos, ki maga kezére dolgozik ; 4, 6, 8 frtot. hivatalnokok 4— 25 frtot. Az iskola községi. Lelkész: Ferenczy Gedeon. 43. Kornádi. Biharmegye nyugoti részén a Sebes-Kőrös mentén, a jobb part felől, hátas szik, vizenyős fekete, majd kotus, rétes talajon fekszik. A község lakosainak száma 4,470. Helv. hitv. 4012, ágost. hitv. 4, r. kath. 106, g. kel. 234, mózes vallású 114. Az egész
