Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-15 / 3. szám

teri-zsinati rendszer alapelvéből, a világi elemnek (lai­kusok) az egyház kormányzatában való együttműködé­séből indulnak ki. A prot. egyházi képviselet és igazga­tás a bevett szokás szerint 3 fokozatban történik, 11. m. az egyházközségekben (parochiak, anyaegyhazak, leány­vagy fiókegyhazak), az esperességekben és superintenden­tiákban ; az egyházi kormanyzat közegei: a presbyterium és a helyi gyűlés, az esperességi consistorium és az esperességi gyűlés, a superintendentialis consistorium és a superintendentialis g) ülés ; valamint az ag. vagy helv. hitv. evangélikusok egyetemére nézve az egye­temes gyűlés és a zsinat. Az egyházi főfelügyeletnek felségjogát (jus circa sacra és nem intra sacra) a császár és király nevében a birodalom két felének cultusministeriumai gyakoroljak hivatott közegeik altal, a haromegykiraiyságban pedig a bán az országos kormánynyal, illetve a vallas- és köz­oktatási osztály; az ausztriai protestánsok szamara azonkívül fennáll még az ag. és helv. hitv. evang. cs. kir. főegyhaztanács, mint legfőbb egyházi hatósag és egyúttal mint kapocs az evang. egyház, illetőleg a su­perintendensek és a cultusministerium között. Az 1859. sept. i-én kelt pátens azt rendeli a 4. §-ban, hogy a vallas- és közoktatasi ministeriumban egy mindkét feleke­zet férjiaiból álló osztály alakittassék, a mint a magyar cultusministeriumban csakugyan prot. ministen tanácso­sok és ministeri titkárok mindig alkalmaztatnak is, és a mint felette kívánatos lenne, ha a horvát vallás- és köz­oktatási osztálynál is az evang. ügyekre nézve egy pro­testáns tanácsos, illetve előadó kineveztetnék vagy alkal­maztatnék. Az osztrák és magyar protestánsok évenkinti ál­lamsegélyképen 300,000 forintot kapnak, nevezetesen az ag. hitv. evangélikusok Magyarhonban 20,000 frtot, Erdély ben 16,000 frtot. A háromegy királyságnak mint a monarchia harmadik önálló cultuscsoportjanak protes­tánsai az egyedüliek az egész birodalomban, akik eddig minden állami és országos segélyből kizárattak, habar arra, ismert szegénységüknél és szétszórtságuknál fogva leginkább és első sorban szorulnanak, és egyházi ügyeik­nek rendezése is csak olyannak igénybe vétele mellett vihető keresztül. Az 1868. 30. t. c. értelmében a haromegykiraly­sagnak úgy a törvényhozásra, valamint a végrehajtasra nézve a belügyek, az igazságszolgaltatas, a vallas- és kozoktatasi ügyek terén a teljes önelhatározási és ön­kormányzati jog biztosittatott; és a horvát valóban joggal elvárhatja, hogy az evang. egyház is, a mely sehol sem nemzetellenes, sőt azon elvénél fogja, mely­hez képest az evangéliumot minden egyesnek és minden népnek annak anyanyelvén hirdeti, nemzetellenes nem is lehet, és mindenütt, a hol fennáll, az országnak szel­lemi és anyagi érdekeit, örömmel és őszintén előmoz­dítja, — az országnak ezen alapelvéhez képest megfe­lelőleg szerveztessék. És mert ez mar csak azon okból is, mivel őszinte hazafiságunk iránt a legkisebb kételyt sem akarjuk megengedni, a mi kívánságunk is, — en­nélfogva bátorkodunk a háromegykirályság protestáns egyházi szervezetét illetőleg jól megfontolt, igénytelen előterjesztéseinket az országos kormánynak a követke­zőkben alazatosan megtenni: 1.) Az ag. hitv. evang. egyházgyülekezetek (anya-és leánygyülekezetek) Szlavoniaban és a katonai határ­őrvidéken egy Szlavóniai ágost. hitv. evang. esperességet képeznek. 2.) Az ugyanazon hitvallású egyházak Horvát­országban és Fiume varosaban (mely utóbbi jelenleg a triesti esperességhez tartozik) egy horvát ág. hitv. ev. esperességet alkotnak. 3.) A helv. hitv. evang. egyházak egy szlavóniai helv. hitv. evang. esperességet képeznek. 4.) Ezen három esperesség alkotná a horvát-szlavón ág. és helv. hitv. evang. superintendentiát, melynek élén egy közösen mindkét felekezet egyhazai altal az ország rendes lelkészei közül szabadon valasztandó superinten­dens és egy superintendensi helyettes allana, úgy azon­ban, hogy mind a kettő sohasem tartozhatnék egy és ugyauazon felekezethez, és hogy a hitvallast illető ese­tekben (tan, szertartas stb.) mindegyik a maga felekezete körében intézkednék. 5.) Az esperesek, alesperesek, körlelkészek (iskolai dékanusok), valamint a superintendentia és esperességek világi elnökei (felügyelők, gondnokok) mindegyik fele­kezet altal szabadon választatnak. A superintendensnek és superintendentialis felügyelőnek (gondnokok) válasz­tása a vallásügyi pátens 51. §-a értelmében O Felsége a királynak fejedelmi megerősítése ala esik. 6.) Ha idővel Boszniaban több evang. egyház keletkeznék, akkor ezek külön boszniai esperességet fognak alkotni, a melynek azonban geographiai hely­zeténél, közös országos nyelvénél valamint magánál a protestáns érdeknél fogva mindig a felallitandó horvat­szlavon prot. superintendentiahoz és egyházhoz kellend tartoznia. Ha netán feltűnnék, hogy 20,000 protestáns lélek alkosson egy superintendentiát és 3 esperességet csak 14 lelkészi hivatallal alazatosan utalunk Ausztriara, I -hol esperességek csak 2—3 egyhazgyülekezettel, sőt még superirttendentiák is mint az aschi (Csehországban) csak 3 és a bécsi helv. hitv. ev. (székhelye Triestben) csak 4 egyházzal allanak fenn. 7.) A horvat-szlavon prot. egyhaznak egységes vezetése altal ugy az ágost., mint a helv. hitv. ev. fe­lekezetnek hitvallási allasa nem érintetik, nem masitta­tik és nem csorbittatik meg legkevésbé sem, sőt ellen­kezőleg az minden irányban megvédendő, megtartandó és fejlesztendő leszen. Csak ilyen rendezés utján lehetséges, egy az or­szág önkormányzatának megfelelő, önálló, és külföldi egyházhatóságtól független horvát-szlavon protestáns egyházi szervezetet megállapítani és életbe léptetni. Miután azonban egy független horvát-szlavon protestáns

Next

/
Thumbnails
Contents