Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-02 / 27. szám

833 834 további Makón maradásra: i) A makói egyház biztosította őt, hogy az először üresedésbe jövendő lelkipásztori állomásra ő fog alkalmaztatni. 2) továbbá az egyház tagjai önkéntes ajánlat útján féltelek földet ígérkeztek venni az idveziilt ré­szére örök tulajdonul s e célból a gyűlés jelen­volt tagjai 1300 forintot azonnal alá is irtak 3) s végre egyik előljáró és atya, kinek tanuló gyermekei voltak, szintén féltelek földet ajánlott használatúi mind addig, mig a tanári pályán mű­ködni fog. Ezen kecsegtető ajánlatokat azonban az id­vezült el nem fogadta. Szive vonzalmát követve visszatért Békésre. Ekkor ismét két évet töltött a tanári pályán, a midőn a Makóról történt meg­hivatása alkalmával számára biztosított s a néhai jó emlékezetű Sipos József lelkész halálával meg­üresedett lelkipásztori állomást 1841-ik évben elfoglalta. Itt ismét szélesebb tér nyílt munkás s te­vékeny szellemének, s hogy mikép tölté be hiva­tását, mint lelkész a szószéken ? Prédikálta-e az igét alkalmas és alkalmatlan időben, hogy intsen, feddőzzék, dorgálódjék, tanitson, épitsen erköl­csileg javítson és vigasztaljon ? erről, Ti tehettek szivetek szerint bizonyságot, Ti e szent gyüleke­zetnek buzgó és vallásos tagjai, kik az idvezült­nek figyelmes hallgatói valátok; majd ismét, hogy az egyház anyagi érdekeit a népnevelés és okta­tás emelése s felvirágoztatása, a népiskolák sza­porítása, a szélesebb körben is kedvező hirben alló gymnásium körül minő érdemeket szerzett az idveziilt magának, ezt kétségtelenül e népes és virágzó egyház évkönyvei bőven igazolják s az utókor előtt is hirdetni fogják. Egyet azon­ban, mint lelkipásztori működésének fénypont­ját nem hallgathatok el, t i. hogy a szabad is koláztatás fenséges eszméje megtestesült, hogy a helybeli szegényebb néposztály gyermekei előtt megnyittatott a tudományok forrása s ingyen oktatás áldásaiban részesülhetnek gazdagok és 0 o szegények egyiránt: ez az idvezültnek elvitázhatlan érdeme s maga ez egyetlen tény méltó, hogy biztosítsa halhatlanságát mindazok kegyeletes szi­vében, kik a nép józan felvilágosodásának, szel­lemi és erkölcsi mivelődésének s előhaladásának, ekkép anyagi jólétének s boldogságának becsét és értékét felfogni s kellőleg méltányolni tudják. Az idvezültnek tudományos képzettsége, kö­zelismerést kivívott tevékenysége a protestáns egyházi irodalmi téren szerzett jó hirneve s egyébb kiváló magasabb szellemi s erkölcsi tulajdonai majd egy nagy közönségnek is méltó figyelmét magokra vonák. A közel 160 ezer lelket számláló békésbá­náti egyházmegye öszhangzó bizalma előbb az 1860-adik évben jegyzői tollat adott kezébe; az 1862-ik évben pedig magasztos rendeltetését te­kintve oly diszes, anyagi jutalomban oly szegény, terhekben s tövisekben oly gazdag esperesi székbe ültette. Ez év ápril havában kezdte meg mint esperes hivatalos működését s midőn 7 hónap múlva ugyan azon év november havában F. Gyar­maton tartott e. m. gyűlés előtt addigi hivata­| loskodásáról számot adott, a több mint 500 J mértföldön fekvő egyházmegye egyes egyházai­ban a canoní vizsgálat folytán szerzett tapaszta­latai alapján a kebelbeli összes egyházak anyagi, szellemi s erkölcsi állapotának hű képét adta s az egyes egyházakban itt s amott tett intézkedéseit előterjesztette: hogy e jelentés minő benyo­mást tett a gyűlés egyetemére s ennek egyes tagjaira: annak megvilágítása végett hivatkozom a jegyzőkönyv 192-ik sz. a. határozatára, mely következőleg szól: „Ezen gyűlés folyama alatt úgy a beterjesz­tett esperesi körlevelekből, mint a rendkívüli gond­dal teljesített canonica visitatió kimerítő jköny­veiből s általában minden a gyűlésnek tudomására hozott esperesi intézkedésekből, örömmel győ­ződött meg az egyházmegye arról, hogy kormá­nya élére nt. Hajnal Ábel úrban oly férfiút nyert, kinek előttünk eddig is ismert tehetségéhez any­nyi lankadni nem tudó tevékenység, oly fáradhat­lan buzgalom; annyi őszinte jóakarat, törvény- és igazságszeretet járult, hogy a midőn gyűlésünk páratlan erélylyel és kitűnő tapintattal folytatott eddigi hivataloskodása iránt legmelegebb elis­merését nem hallgathatja el, nem kételkedik egyszersmind ily előzmények által örömre he­vült kebellel nyilatkoztatni ki azon biztos hiedel­mét, miszerint a kezdet nehézségein túl folytatandó kormányzásával még inkább igazolandja azon hozzá kötött reményünket, hogy oly jeles kormányzó társ bölcsessége által támogatva, minővel az egek ngos Lónyay Menyhért úrban egyházmegyénket megajándékozták, benne találtuk fel azon férfiút, kinek nem csak nevében, de tetteiben is egyház­megyénk „Hajnalát" üdvözölhetjük." Tizennégy évig viselte az idvezült nagyt. fér­fiú az esperesi terhes hivatalt, s hogy ez idők folyama alatt mikép igazolta az egyházmegye fön­nebb kifejezett reményét s benne helyezett bizal­mát, minő bölcsességgel kormányozta egyházme­gyénket, minő ernyedetlen buzgalmat, mondhatni emberi erőt felülhaladó munkásságot fejtett ki | mindvégig a vallásos és erkölcsi élet és az iskolai j nevelés s oktatás emelése körül; mint igyekezék egyes egyházak anyagi érdekeit előmozdítani s támogatni, szemben a világi kormányhatóságokkal s törvényszékekkel; — mennyi jóakarattal, körül­tekintő eszélyességgel s tapintatossággal igyekezett

Next

/
Thumbnails
Contents