Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-18 / 25. szám

lett egyhangúlag tudomásul vette, megengedvén az igazgatónak, hogy kivételes esetekben, az illető szülők kívánatára, az osztályzatot zárjel közt más nyelven is kitehesse. * Kijelenti továbbá, hogy az egyetemes gyűlés (1871 jk. 31) végzésében foglalt azon köteleztetésnek, hogy bizonyítványait columnialiter mind szláv mind magyar nyelven állítsa ki, mint parancsolatnak ellenszegülni ugyan nem fog, de jogát azoknak egyedül szláv nyelven kiállít)'tatására törvényes uton kivívni meg nem szünend.« Egyházkerületi gyűlés mindezek után még egyszer »a nagyrőcei gymnasium intézőinek folytonos azon roszakaratát, melylyel a magyarországi protestáns egyetemig terjedő egyház testületi összes pártfogóság méltányos kívánságának és kellőleg indokolt határozatának tiszteletlenül ellenszegül, közmegbotránkozással és határozott rosszalással vévén, nevezett gymnásiumot oda utasítja, hogy saját érdekében is minden további ellenkezéssel hagyjon fel s bizonyítványait az előirt módon állítsa ki* (1871 jk. 46). Ily jellemző előzmények után jött a vallásministernek 1874. ápril 24-ikén 547. szám alatt kelt rendelete, intézve a superintendenshez, melyben utóbbi felhivatik, hogy a „pánszláv és hazaellenes irányú szellem- és működéssel vádolt nagyrőcei főtanoda összes beléletét, működését, irányát, szellemét, minden halasztás nélkül személyesen a legbehatóbb vizsgálat alá vegye; az öszszes tanári kar hivatalos működéséről, az értekezleti jegyzőkönyvek tartalmáról, egyes tanárok jelleméről, működéséről, az irányról, melyet a tantárgyak előadásában követnek, a használt tankönyvekről vagy kéziratokról, a tanulók között uralkodó szellemről, a netalán létező tanulói egyletekről, összeköttetésekről, melyeket a tanárok és a tanulók iskolán kivül fenntartanak s azon hatásról, melyet a tanárok a városra és vidékre, vagy általaban kifelé gyakorolnak röviden összefoglalva olynemű őszinte, igaz és hü vázlatot adjon, melyből az intézet összes élete és hatása biztosan felismerhető legyen, és ha a nyilvános vádak alaposaknak találtatnának, a gyökeres javítást vagy átalakítást azonnal eszközölje.® Ugyancsak 1874. május 7-ikéről keltezve jött egyetemes felügyelőnek 87 sz. a. kelt átirata, melyben az »e ministeri intézvényben kivant vizsgálat erélyes és szigorú végrehajtására superintendens urat felkéri.® (Vége következik.) Zelenka Pál, lelkész, kerületi jegyző. BELFÖLD. A brassói ág. ev. egyházmegye káptalan gyűlése és a hosszufalusi papválasztás. Legközelebb folyt le a brassói ág. ev. egyházmegye káptalan gyűlése. Jelen volt 18 lelkész, nem jelent meg 8. A tanácskozás tárgyat képezte a káptalani alapszabályok megvitatása, s szavazat útjáni elfogadása. A tárgyalás kezdődött a 4-ik § tól és tartott végéig a 14-ik §-ig. Ez ügyben az alapszabályokat készített és átnézett bizottság javaslatai, változtatásai lőnek legnagyobb részben elfogadva a gyűlés által. Jelentékenyebb változás, illetve kihagyás alá estek csupán a káptalani senior, syndicus, collektori állások kihagyása s eltörlése. Ezek között főleg a káptalani senior eltörlése talált ellenhatásra, főképen a magyar lelkészek részéről. Igen, mert az egyházmegyei gyűlésen fungál a fő és alesperes ; a káptalan gyűlésen azonban ezután nem lesz már alelnök, mert ezen állomás merőben töröltetett. Nagyon valószínű, hogy a szászajku testvérek prudentiaja okozta ezen hivatali állás törlését, mivel épen a legutóbbi egyházmegyei gyűlésen nemcsak élénk vita, de egyszersmind 19 szavazat esett az egyházmegyei alesperesi állásra, s épen magyar ajkú lelkészt illetőleg, de mivel a szász atyafiak első szavazáskor ezen szász ajkú senioruk megválasztására csak 15 vótumot nyerhettek, már akkor lehetett észre venni a nagy félelmet ; nehogy az alesperes a 10 magyar hitközség lelkészei közül választassák : azért is az emiitett 4 szavazat-többség nem lévén általános többség, s igy a másodizi szavazat alkalmával általok a több felé elagazott szavazatok egyesittetvén ; csakugyan szászajku alesperest választottak, s a magyarok másodizi választáskor is a 19 szavazattal kisebbségben maradtak. Nehogy tehát ezen factum a káptalani gyűlésben is majd ismétlődjék : természetesen részükről legeszélyesebb dolog volt a káptalani seniori állást az alapszabályokból merőben kitörölni. Mert hát az szerintük nem szűk markú joggyakorlat elvonás, ha 13 szász egyházközség, és 10 magyar hitközség — a méltányosság, a jogegyenlőség alapján: az egyik gyűlési fő, a másik bár alelnököt választhasson magának? Hogy és miképen lehessen az, miszerint az egyházmegyei és káptalani senior a magyar lelkészek köréből legyen ; holott az, az 1882-ik évig soha és semmi körülmények között nem volt, nem létezett ? Igy állanak az actiak a circumspectus szász atyafiak, és a magyarok között. Oh mond meg hirhedt szörnyszülött »Schulverein®, hogy mel) ik részről van itt a pressió, és a jog s igazság ? Ezek után áttérek már a hosszufalusi papválasztás ügyére. Az 1882-ik év március hó 5-én lett kitűzve először a hosszufalusi papválasztás megejtése, de ekkor elmaradt, mert a választó közönség a 6 jelölt közül nem akart választani, hanem Masznyik Gyula szentesi ág. ev. lelkész úrban kivánta magának a 7-ik jelöltet. A jelen év március hó 19-re a tek. consistorium a választó jogosultak kérelmét meghallgatva ismét kitűzte a választást, de ekkor ismét azon kérelemmel fordultak a választók az egyházi hatósághoz, miszerint engedje meg, hogy a jelöltek közül 4 Hosszufaluban próba beszédet adhasson elő. Ez meg is történt, most Binder Lajos, Török József,