Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-04 / 23. szám

Ezután következett az 506-ik ének : »Halaadást s tiszteletet, zeng ma e buzgó sereg.4 Négy vers eléneklése után Áchim Ádám esperes úr lépett a szószékre s megtartá az első egyházi szent beszédet. Igen átgondolt, tartalmas és épületes tanításában körülbelől ezeket mondá : Miután a vallás gyakorlatának lőn felszentelve a templom : legalkalmasabb ma e helyről a vallásról szólani, más tudomány nem ide való. A vallásnak van tudománya; mert századokon, sőt évezredeken át foglalkoztatá az elméket és sok más tudomány ennek szolgálataba állott. Ha joga van a természetnek, hadászatnak, gazdászatnak a tudományra : hát akkor a tudományok királynéjának, a vallásnak mért ne lehetne neve : tudomány ? Nem folyamodott erőszakhoz ; mert Jézus is bátorította tanítványait : ,Ne féljetek, én meggyőztem a világot. És a diadalom a mi hitünk.* A vallás, különösen a keresztény vallás : életszükség. Nem betű, puszta hang, nem rideg ismeretek tara; hanem idvezitőnk mondása szerint: „lélek és élet*, örök életre elevenítő lélek. Alapige: János VIII. 12. v.: „Ismét szóla azért Jézus nékik, mondván : Én vagyok e világnak ama világossága ; a ki követ engemet, nem jar a setétben, hanem életnek világa lészen annak.4

Alaptétel: A vallásnak elevenítő és megszentelő ereje az emberre. Jézus a mi szellemi napunk, uj életünk ébresztője, s megszentelésünk eszközlője. Mi az ember vallás nélkül? A természetnek fia, kinek szívéből bűn származik. A vallas nélküli élet a babonának, az előítéleteknek, az ösztönöknek, az esetlegességeknek vak eszköze. A kik a vallas áldásának hatasa alatt nem allanak: azoknak sorsa tengélet, halál. A becsület, lelkiismeret és kötelesség nem pótoljak a vallást; mert egyrészt ezek is a keresztény nevelés eredményei, másrészt a becsület és kötelességérzet gyakran álérzet s a lelkiismeret szava sokszor alig hallható. Az ismeretek pedig gyakran bolygó tűzként vezetik az embert. Mennyi vastag lelkiismeretlenséget követnek el az emberek ! A lelkiismeret, ha nem világosittatik íel, elhomályosul. Jézus felvilágosító tudományát tehát az emberi szívbe, s akkor járunk igazan a becsület utján s teljesítjük Isten, magunk és felebaratink iránti kötelességünket. Az emberi élet gyakran a nyomorúság utja. Masok bántalmaznak, szivünk elszorúl, ismereteink láthatára megszűkül, kedélyünk egyensúlya oda van, a halál közelsége rettegtet. S midőn az emberi bölcseség nem képes felemelni : a vallás azt mondja : »Mit féltek, ó kicsinyhitűek?* „Minden gondotokat ő reá vessétek; mert neki gondja van ti rólatok«. Valamint a vizet, levegőt és kenyeret nem pótolhatja semmi, ugy Jézus vallását sem. Ez a világ központja. Jézus meggyújtotta tudományának világosságát, lássunk tehát nála és dicsőítsük a mi mennyei atyánkat A szertartás közben megtörtént az első keresztelés is. >Géza4

nevet kapott az újszülött s Láng Adolf főesperes avatta be az egyház hívei közé. Végűi a főpásztor a két főesperessel ismét az oltár elé ment és áldást mondott az Isten házára és gyülekezetére. Megemlítem még azt is, hogy az ünnepi szónok az ima után felolvasá, hogy főbb vonásokban kiktől és mily mérvű segélyezésben részesült az egyház. O Felsége a Király legkegyesebb adománya 300 frt. Magyarhoni híveink adománya 1800 frt. Szeged könyöradomanyából 4500 frt. Külföldi hitsorsosainktól, főleg németektől 8500 frt. Fabitiyi Teofil ker. felügyelő urnák a templom berendezésére bpesti gyűjtése 738 frt. Összesen 15,838 frt. A templom zsúfolva volt. Megjelentek az összes felekezetek lelkészei, iskolák és hatóságok elöljárói, kik mindnyájan az egyház által a nemzeti szállodaban rendezett közebéden vendégeink voltak, mely alkalommal több rendbeli lelkes felköszöntéseket hallottunk. Adja Isten, hogy gyarapodjék ezen egyház azon alapon, mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Thomag József, ev. lelkész. A belső-somogyi ev. ref. egyházmegyének ez év ápril hó 18 — 21. napjain Kálmáncsán tartott közgyűlése. (Vége.) Legszebb ténye egyházmegyénknek a csurgói hat osztályú gymnasiumnak nyolc osztályúvá emelése. Legyen szabad nekem e tárgynál kissé hosszasabban időznöm. Csurgó varosa megyénk délnyugati részének szélső pontja, melyen túl a Muraköz vidéke terül el. Az 1870-diki népszámlálás szerint 3017 lelket számláló városka, valamint felekezeti, úgy nemzetiségi szempontból, mint végvidéki hely, igen vegyes. Hitfeleink száma 900-ra tehető. A Georgicon alapítója, a dicső gróf Festetics György, biztosítandó e pontot a nemzetnek, Nagyváthy és Sárközy befoly ásának is engedve, a mult század vége felé egy nagy-gymnásium felállítására tiszteletreméltó alapítványt tett s azt a b.-somogyi ev. ref. e. megyére bízta, kikötvén, hogy e gymnásium mindenkor nemzeti irányú s mint ilyen nemcsak őre, hanem terjesztője is legyen a magyar nemzeti szellemnek. Hogy egyházmegyénk mikép felelt meg a nagy alapítványozó óhajainak, az élet bebizonyította ; mert hogy e szent célt elérhesse, s önmagat e bizományra méltóvá tehesse, önmaga is áldozatot hozott akképen, hogy a gyülekezeteket lélekszám arányában, a lelkészeket és tanítókat évdíjuk után 1 •/0

-al megadóztatta, mely évi kötelezettségekből mintegy 2000 frt folyik be a gymn. pénztáraba, s hogy a gymn. költségeit fedezhesse, kezdetben csekély fizetéssel segédlelkészeket alkalmazott tanárokul, kiket szorgalmuk szerint saját ma-