Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-21 / 21. szám

az ő hazafiúi felfogása és főpászlori expectoratiója mellett az esperességek törjenek lándzsát s igy magyar hazafiságuk mellett ünnepélyesen manifestáljanak. A -felső nógrádi papi tanácskozmány f. év april 19-én tartotta meg Czinobányán ez évi rendes gyűlését, melyen Svehla János főesperes, hogy ily érdekes eszme lelett az esperességí gyűlésig még gondolkodhassunk, s tanácskozmányi tárgyalásunk altal is mintegy előkészítsük azon határozatot, melylyel egyházmegyénk a hazafiatlantág és panszlavismus vádja ellen tiltakozni fog, előterjesztette az érintett főpásztori levelet. Nincs módomban, de talán nem is szükséges azt egész terjedelmében ide igtatni, elég lesz, ha reánk tett benyomását s azon megállapodást fogom röviden közölni, melynek értelmében a hozandó esperességí határozatra befolyni akarunk. Szép levél az, igen lisztéit szerkesztő úr 1 Az igaz érzelmeiben megbántott hazafiúság kesergése, s a méltatlan bántalom elleni feljajdulás, mely az összes hitsorsosoknál oltalmat és elégtételt keres. Lényege azonban ez : decretálják az esperességek, miszerint a jó magyar hazafiasság abból áll, hogy az ország integritását tiszteljük és védjük, a magyarnyelvet kormányzási nyelvnek elismerjük, magyarul beszélni megtanuljunk s másokat is megtanítsunk, s hogy tehát mi ily értelemben valamennyien hazafiak vagyunk. Tanácskozmányunk tüzetesen foglalkozott superintendens ur főpásztori levelével, aztán pedig következő véleményben állapodott meg : a nógrádi esperesség superintendens ur levelének tárgyalásába, különösen a hazafiság definitióját illetőleg, annál kevésbbé bocsátkozzék, mert a törvényszerű, hazafias élet felett őrködni mindig joga és kötelessége az államhatalomnak; mert ha határozatilag kevesebbet kívánna saját híveitől, mint amenynyit hazaszeretete parancsol, elvesztené a jogot, hogy azoknak beléletébe, szűkebb körű cselekvőségébe is betekinthessen. Hanem jelentse ki az esperességí gyűlés ünnepélyesen, hogy a hazafiatlanság és panszlavismus vadja által magát érintve és találva nem érzi ; a keresztyén hit és erkölcs művelését hazánk jólétének emelésével Összhangba hozni Isten parancsolta kötelességének ismeri ; a panszlavismust, sem pedig más, magyar nemzetellenes célzatokat kebelében nem ápol, sőt a birtokában levő hatalommal, amennyiben a polgári hatóság altal is támogattatik, irtja kebeléből a gyomot s ugy a magyar hazafiságot mint magát a magyar nyelvet is, nem a közvélemény miatt, még kevésbbé egyesek nyilvános támadásairak félelméből, hanem őseitől örökölt őszinte hazaszeretetből terjeszti és műveli. Indítványozza továbbá tanácskozmányunk, hogy tegye meg esperességiink a szükséges lépéseket arra nézve, miszerint az oly ifjak, különösen papok és tanitók, kik már tanuló korukban a magyarral ellenkezésben álló nemzetiségi rajongók soraba tartoztak, vagy tanáraik altal ilyenekül épen meg is rovattak, egyházainkban alkalmazást ne nyerjenek, sőt a külföldi egyetemekre menő szláv rajongók az egyházkerületek és egyházegyetem által ösztön- és segély-dijakban ne részesittessenek. Indítványozza végre a tanácskozmány azt is, hogy főt. superintendens urnák azon eljárását, mely szerint kérelmet intézett a nagymélt. minisztériumhoz, hogy a losonci állami képezdéből kiutasított, s az egész magyarországi tanintézetekből pánszláv üzelmek miatt kizárt ev. ifjaknak engedje meg tanulmányaikat a selmeci vagy szarvasi felekezeti tanitó-képezdében befejezni, s ott magoknak okleveleket szerezni, — esperességiink egyrészt azért nem helyeselheti, mert az ily értelemben kiadott ministeri leirat felekezeti képezdeinket implicite az államéinál alantabb fokuaknak jelenti ki, mely megkülömböztetésről pedig sem az élet sem a törvény mit sem tud ; de nem helyeselheti másrészt azért sem, mert nem közönyös reánk nézve, hogy tanintézeteinket akar a superintendens, akár pedig a miniszter kegye a panszlávismus menhelyeivé avassa fel. Ezek voltak tanacskozmányunk közérdekű tárgyalásai. Különben a „felső nógrádi papi tanácskozmány tagja 14 lelkész, — ezek közül 3 pánszláv, de kettő üléseinken rendszerint meg nem jelenik. A harmadik, jelenlevő, elég eszélyes volt az indítványok ellen nem kiiz. deni, sőt fel sem szólalni. Minthogy azonban esperességiink 46 papja közül II pánszláv, azt hiszem, hogy indítványaink az esperességí gyűlésen nem fognak egészen vita nélkül hatarozatokká lenni. Hogyan intéztettek el a kérdések, bátor leszek annak idején becses lapjanak megírni s általán csekély erőm szerint közrehatni a panszlávismus megfékezésében, mert nagyon idején valónak találom már, hogy magyar nagylelkűségünket és türelmünket más irányban értékesítsük, — testvérbőrbe öltözött konok ellenségeinket pedig meggyőzzük arról, hogy tudjuk, hol végződik a türelem, s hol kezdődik a gyávaság, mely gyarlóság, ugy tudom, nem magyar eredetű Hol les Dániel, A helv. hitv. n.-szalontai egyházmegye szellemi s anyagi erejét híven felmutató adatok. 1. Agya. Anyaegyhaz, Aradmegye északi részén, a Fehér- és Fekete-Kőrös közt, vegyes, kétharmadrészben termékeny talajon fekszik. Határát a nyugoti részen a Fehér-, keleti részén a Fekete-Kőrös árvize rongálja. Ez utóbbit a falu közelében elterülő erdő folyócskaja a Tőz hozza határunkra, mikor visszafelé folyik. Lakosainak összes száma 1545. Ebből helv. hitv. 1481 és pedig férfi: 750, 110: 731 ; róm. kath. 32, gkeleti II ; Mózes vallású 21. A község összes határa 1710 hold (1100 [j°-vel számitva) szántóföld. Ez, 9 liold kivételével, mind a helv. hitv. lakosoké A lelkész használ 48, a tanitók, két egyenlő részben, 22, s az egyház 6 holdat. Alapitványai nincsenek. Egyházi adóhátrány, több évről, 271 frt. Ez összegből azonban mi sem esik