Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-07 / 19. szám

lentés többi pontjai a nagy közönségre alig bírnak érdekkel, miért is azokat mellőzzük. Ragályi Gyula gömöri újonnan választott segédgondnok eskütétele alkalmából a közgyűlés bizottságot küldött ki a superintendens elnöklete alatt, uj esküminta készítésére. Utána egyes e. megyék és bizottságok jelentései következtek, közülök egy, mely szerint a miskolci leánynöveldére tett alapítványok kötleveleinek meghagyott beterjesztését az e. megyék közül csak kettő teljesítette, uj, szigorú végzésre adott alkalmat. A Baldácsy-alapitványi bizottság jelentése örvendetesen vétetett tudomásul, a kezelő bizottságba meg választatott két tag, s a bizottságnak a kezelésre vonatkozó javaslatai is elfogadtattak, de azon pótlással csak, hogy az e. kerület a hozandó határozatokba mindig beleszólhassan, s hogy az alapítványi jövedelem már most fölosztassék. Négy kis egyház, Léh, Berencs, Rátony és Kásmárk ügye hosszabb vitát idézett elő. A legfőbb bajuk az, hogy papjaikat nem igen bírják fizetni, s azért indokoltnak' látszott többek azon felszólalása, hogy a négy egy egyházzá alakittassék, annál is inkább, mert 2 közülök ugy is csak leány egyház. Azonban püspök ur felvilágosító szavai után belátva a közgyűlés, mennyi nehézséggel járna ez egyesítés, s félő, hogy mind a négyet eltalálnók veszíteni: a kérdés elintézését az abauji e. megyére bízza, mint a mely az egész ügygyei sokkal jobban ismerős. E szerint a kerületi küldöttség, mely az egyesítés keresztülvitelére lett volna kiküldendő, elejtetett. Első nap utolsó tárgyul Czinke István megerősítési folyamodványa, melyet az erdőbényei egyház kérelmez, intéztetett el. Nevezett egyház ugyan nem járt el a törvény betűje szerint a választásnál, de hasonló praecedens eseteket tekintetbe véve, továbbá azt, hogy az eddigi lelkészválasztási szabályok rövid idő múlva ugy is érvénytelenek lesznek, s más egyéb enyhítő körülményeket is : a gyűlés megerősité nevezett lelkész urat. A sárospataki főiskola ügyei képezték a második napon a tanácskozás tárgyát, s pár kisebb ügy kivételével ez foglalta el az egész időt. Olvastatott mindenek előtt a főiskolai számvevőszék jelentése, melynek egyik pontja keltett hosszabb vitát, hogy t. i . a főiskola altal kiadott népiskolai tankönyvek a kerület minden iskolájában kötelezőleg taníttassanak s a könyvek elárusitása végett a főbizományosokon kivül az e. megyékben a szükséghez képest a körlelkészi járások szerint albizományosok állíttassanak. A vita folyamán aztán kiderült, hogy a főiskola tankönyvei meglehetősen hattérbe szorultak az államéi mellett, és pedig főleg azért, mert — sajnos ugyan, de úgy van — - az államéi jobbak. Ezt, ha nem mondták is ki a szónokok nyíltan, szavaikból annal jobban ki lehetett venni, s a közgyűlés is ezen értelemben nyilatkozott, midőn a számvizsgáló bizottság szóban lé\ 'ó indítván) ára vonatkozólag a s. pataki irodalmi kört fölhívandónak hatarozta, hogy a még hiányzó es javítást igénylő könyvekről mielőbb gondoskodjék: a könyvek elarusitására nézve pedig a számvevőszék által ajánlott módot fogadta el. A főiskolai betegsegélyző-egylet és énekkar kérvényeit, melyekben anyagi segélyt kértek, elvetették, miután az előbbinek a pénztára könnyen birja fedezni a kiadásokat, az énekkarnak pedig csakis ünnepélyeibe szükséges a kért 500 frt, idei jubileumára. Magánúton azonban gyűjtést indítottak meg a gyűlési tagok az énekkar számára, melynek eredménye pár óra alatt 265 frt lett. Tudomásul vétetett továbbá a számvevőszék által bejelentett mult évi számadások eredménye, úgyszintén a jövő évi költségvetési előirányzat is, utasítván a gazdasági választmányt a legnagyobb takarékosságra. A fegyelmi ügyek között egy volt nagyobb fontosságú : egy borsodmegyei lelkészt volt kénytelen a konzisztorum úgy hivatalától, mint papi oklevelétől végképen megfosztani. Tárgyalt még a kerület több kisebb nagyobb érdekkel biró ügyeket, egyházmegyéről ide felterjesztett fellebbezéseket, fegyelmi ügyeket, de ezek mindenikéről megemlékezni, részint, mert magán, részint csak helyi érdekkel birnak nem tartjuk szükségesnek. Ruttkay Menyhért. A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése. Révész Balint püspök és Gr. Dégenfeld Imre főgondnok kettős elnöklete alatt folyó hó 3-án vette kezdetét a tiszántúli ref. egyh. kerület tavaszi közgyűlése. Révész Bálint püspök mondá a megható megnyitó imát és beszédet. Ez utóbbiban legelőször is a legközelebb lefolyt nagyfontosságú zsinatról emlékezett meg, minek kapcsaban fajdalommal jelenté, hogy a zsinati határozatok királyi legfelsőbb megerősítése még most sem történt meg ; majd a febr. 3-án tartott püspöki és főgondnoki értekeletről tett rövid jelentést, azután az egyházkerület halottairól tett kegyeletes említést, végre a jelen gyűlés tárgysorozatából két nagyfontosságú ügyet emelt ki, t i. az aftiliátió kérdését s a debreceni főiskola pénzügyi dolgait; a mennyiben az előbbivel fontos nemzetiségi és hitfelekezeti érdekek, az utóbbival pedig a főiskola szellemi ügyei vannak a legszorosabb egybefüggésben. A kiváló tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Csiky Lajos tavaly elválasztott hittanszaki tanár tette le a hivatali esküt, azután Armós Bálint világi főjegyzőnek hivataláról való lemondása jelentetett be, melyet a gyűlés fajdalmas tudomásul vévén, az uj választást elrendelte. Az egyházmegyék és egyházak képviselőinek igazolását az egyes bizottságok megalkotása követte; a gazdasagi tanacs jegyzőkönyveinek, az egyli. kerületi pénztárnok Andahazi Szilágyi intézeti gondnok és a Eonciére Pesti biztosító tár-aság számadásainak rregv i. s-J8