Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-01-08 / 2. szám
vonországban keserves állapotokban levő 20,000 protestáns irányában nem lehetünk részvét nélkül, de más részről megfontolandó az is, nem vétkeziink-e a nemzetiség s a protestáns autonomia ellen, ha azon egyhazakat, melyek csak a zágrábinak kivételével most a magyarországi superintentiákba vannak beosztva, s onnan subventionáltatnak s a Gusztáv-Adolf egyletnek segedelmében is részesülnek, a magyar egyházi kötelékekből kibocsajtjuk s elősegíteni fogjuk azt, hogy ezen egyházak, ha nem is épen egy külön álló superintendentiát, hanem mégis egy külön álló esperességet képezendnének, mert a patentalis szervezetű zágrábi egyház lévén a kezdeményező, attól lehet tartani, hogy a horvát egyházak egy külön álló közegyházba beolvasztatva a pátens szerint szerveztetnének s ezen esetben az ott megalakulandó esperesség vagy épen superintendentia a magyar protestantismus szellemétől egészen eltérő alapra volna fektetve. Nem helyeselhetvén azt, hogy a zágrábi presbyterium, mielőtt a magyar protestáns közegyházhoz fordult volna, melyet mint anyaegyházat tekinthette volna, kérvényét a három egy királyság kormányszékének adta be. Mi már megtörténvén, annak elhatározására kell elkészülve lennünk, hogy milyen állást kell elfoglalni s milyen tevékenységet fog kifejthetni a magyar protestáns egyház, ha az említett memorandum következtében a háromegy királyságnak kormányzata a Horvátországban levő, hanem jelenleg a magyar superintendentiakba beosztott egyházakat az 1868: : l °li H sz. tv.cikk alapján reclamálja s igy a magyar kötelékből kiragadja. Besztercebányán 1881. dec. 31. Radvánszlcy Antal, ág. h. ev. egyetemes felügyelő. A zsinat emlékének megörökítése ügyében. Az 1881. oct. 31-én megnyílt zsinata az országos magyar ref. egyháznak nov. 24-én, teendőinek elvégzése után bezáratott. A zsinat terme — hova annyi napokon keresztül együtt jártak fel a munkára valasztot. napszamosai a magyar ref. egyháznak, a fennirt napon bezárult; s tagjai a zsinatnak, szívélyes búcsúvétel, meleg kézszorítással válva meg egymástól, szétmentek az ország minden részeibe, magokkal vivén a személyes ismeretség, s a becsülettel teljesített kötelesség megnyugtató öntudatát. Még ott Debrecenben, Benkő János erdélyi esperes kezdeményezése folytan el lett határozva, hogy a zsinat tagjai atadják és veszik kölcsönösen albumba tett fényképeiket. Ez a zsinati album is szép emléke lehet, s lesz is bizonynyal azoknak, kik ott jelen voltak, egymással megismerkedtek, barátságot kötöttek. De ez album egy néma emléktárgy lesz csupán, mely emlékeztetni fog a külsőre ; bensőség nem lesz abban semmi ... a szellem, a lélek nem szól, nem beszél abból hozzánk. . . Adjunk ennél kissé szellemibb, s talán maradandóbb emléket egymásnak ! Ismertessük meg kissé közelebbről, és bensőbben egymással magunkat. Mondjuk el egymásnak életünk nevezetesebb mozzanatait, hogy igy tudjunk egymásról kissé többet is annál,, hogy ki mely vidék levegőjét szívja s minő vonásai vannak arcainknak. E cél lebegett szemeim előtt, midőn az életrajzok összeszedésére, és egy kötetben leendő kiadására magamat elhatároztam. Nem hiúság, nem a feltűnni vágyás viszketege, s nem is más mellékes érdek, — egyedül az a gondolat sugallta szándékomat, hogy ahhoz az elkészülendő arckép-albumhoz az általam kiadni szándékolt életrajzi gyűjtemény nem lesz felesleges, s azon remény szülte elhatározásomat, hogy ezen életrajzi gyűjtemény kedvesen fogadott emlék leend a zsinatról — azok részéről, kik annak tagjai voltak, s nem lesz untató azokra nézve sem, kik ott ugyan jelen nem voltak, de a zsinati tagokat közelebbről ismerni szinte óhajtanák ! Dömény József. RÉGISÉGEK. Ismét pro aris et focis. — Egy kis énektörténelmi diversio. — (Vége.) 56. (57.) Irgalmazz úr isten, irgalmazz én nékem, a leggyönyörűbb keresztyén zsoltár a világon. István deák éneke, a ki nem volt más, mint telegdi iskolamester 1569-ben. Az első vers ugyanaz, a többiek elferditvék, a két utolsó vers szintén ugyanaz, dallama egy, s a legszebb magyar gyöngyök egyike. 62. (63.) Saulnak a Dávidhoz jó szerelme, Skariza Mátéé, első verse ugyanaz, a többiek hasonlók. Érdekes ez ének átirása (nálunk 10, itt 6 verssel), mely typice jellemzi az írót, és az átirót: Skaricza igy irja : (egyik versét) Mint drágalátos illatú kenettel, Es bizodalmas gyönge eledellel, Úgy vidul lelköm éltetéseddel : Mikor vigasztalsz angyali örömmel, Illyés igy irja : Mint a drága illatú jó kenettel, Hizodalmas gyenge szép eledellel ; Ugy vidul meg lelkem éltetéseddel; Mikor engem vigasztalsz kegyességei. 63. (64.) Meghallgassad az én imádságomat, Michael-é ; már itt annyira nem volt képes Illyés uram deformálni, hogy négy első verséből ez jön ki: Miha. 65. (64.) Sok jótéteményén nagyon csudalkozván, Sztaraié, a 3 első vers ugyanaz, egyéb versei is hasonlók, ki is jön a versfőkből: Stai.
