Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-19 / 12. szám

lyeselve elfogadta, biztosan remélhető, hogy a hosszufalusi egyház lelkészévé Masznyik Gyula ur fog megválasztatni. Az emiitett lelkész úr teljes mértékben birja az egyház bizalmat s tudományosan képzett jeles pap, ezért s még mivel jelelése az egyházi törvények szerint is megengedhető, nem tehető fel, hogy a szász consistorium az egyházközség óhaja elé akadalyt gördítene, sőt bizton hisszük, hogy szász testvéreink, a mint a zsombori és brassói magyar papok választásakor, úgy jelen alkalommal is meg fogják mutatni, hogy van érzékük magyar testvéreik kívánalmai iránt s rajta vannak, hogy a magyar ekklézsiák is, a mint egyrészt a közbizalom és szeretet által kiszemelt, másrészt oly műveltséggel biró férfiak által gondoztassanak, a kiknek személye nem ad okot a gyülekezet felett való ilyetén sajnálkozásra: »ha a benned való világosság homályosság, mennyível nagyobb a sötétség, (Máté 6, 23 )* Adja Isten, hogy az egyház méltányos óhajat és törekvését siker koronázza, mert bizony már belefáradtunk a sok huzalkodásba és szeretnők, ha szász testvéreinktől békés úton és jó indulatból nyerhetnék meg az eklézsiak kérelmeik teljesítését. Papválasztások a bányakerületben. Az utolsó hat hónap alatt három igen nevezetes papvalasztás tartatott a bányakerületben u m. Antalfalván, Torzsán, és Dobronán. Az első helyen K. B. buktattatott meg minden áron. Ki az : a K. B. ? Hát egy csehországi pap, a legveszedelmesebb panszlavok egyike. Bécsben 1861-ben tanulvan, igen gyakran lehetett tőle hallani ilyen fenyegetéseket: ,a magyarul beszélő renegátokat úgy fogjuk kiirtani, mint 1846-ban a galíciai orosz parasztok kiöldösték a lengyel nemeseket; a magyarokat pedig oda kergetjük, a honnan jöttek — Ázsiába, Szlávia szívében nincsen szamukra hely/ Hóbortos szavaival a rendőrség figyelmét magára vonván : talan ez az oka, hogy Csehországba menekült, a hol senki sem kereste. Ezen K. B. után torontalmegyei Antalfalva népe annyira bolondult, hogy megválasztása csak a törvény erőszakos félre magyarázásáwil volt megakadályozható. Torzsa bácsmegyei német egyház. Itt tehát nem lehetett orosz segély kilátásba helyezésével a népnek boldogabb jövőt igérni. De azért elkeseredett pártok Torzsán is voltak. A határrendezések, tagositasok, legelőosztások most vannak nálunk napirenden. A vagyontalanok számos példán okulva jól tudják, hogy a legelőhöz nincs semmi joguk, de az ő marhájuk mégis ott legelész, míg a vagyonos ember lova az egész éven át a jászolhoz van kötve. Papválasztás alkalmával a két part all szemközt. A vagyonosok minden tekintetben kitűnő és békés természetű embert jelölnek, ki egyszersmind a legidősb káplán — illetőleg adminisztrátor — az esperességben, tehát utasításaink értelmében a főesperes altal különösen pártfogolandó. A vagyontalanok jelöltje egy fiatalabb káplán, ki kegyeletet nem ismer, főnöke temetése után bálba megy és vigan mulat, az özvegy beteg papnő szemeiből szívtelen fenyegetéseivel könyzáport fakaszt, — szóval kíméletlen vakmerő ember, kiről partja telteheti, hogy jogellenes követeléseit a végletekig fogja támogatni. No de szerencsésen megbukott, az az megbuktattatott. Dobrona tót egyház Zólyommegyében. Itt a pánszlávizmus nem képez választási akadályt. Ha a többség esetleg K. B. csehországi pap mellett nyilatkozik, a főesperes ur nem fogja kutatni K. B. népszerűségének okait, hanem egyszerű számadási műtét elvégezte után megerősíti a választást, kire több szavazat esett, azé a papi állomás. Ha Osztrolucky Géza, gazdag földesúr, a dobronai egyház felügyelője, megutálja azt a szervezetet, mely a világ gúnyára s az ő legnagyobb boszuságára saját egyházába pánszláv papot becsúsztatott, s neheztelve elfordul az esperességtől, melynek eddig buzgó jótevője volt, sőt talán úgy tesz, mint tett elkeseredésében Z. Z. árvamegyei legtekintélyesebb evang. férfiú : ezért ugyan a zólyomi főesperes nem felelős, ő az ártatlanság vizében moshatja tiszta kezeit. Hát Mockovcsák főesperes urnák tökéletesen igaza van, őt hibáztatni nem szabad; nem ő, hanem a választási törvény hajtja a demagógok és panszlávok malmára a vizet; nem ő, hanem a rosz választási törvény buktatja meg mindenütt a tömegek ereje által a műveltebb s vagyonosabb osztályokat. A választási törvény ugyanis azt mondja, hogy az esperes a maga részéről (pictus masculusnak) két jelöltet kinevez, más két jelöltet pedig szabadon választ az egyház, illetőleg az egyházi közgyűlés, tehát az ósgyűlés. Mind a két jelölt szavazattöbbséggel valasztandó, s távolról sem szabad hinni, hogy talán a többség állit egy és a kisebbség is egy jelöltet. Nos uraim, megmutatták még Torzsa lakosai is, kik hazánkban a legműveltebb németekhez tartoznak, hogy az ősgyülés, ha komoly tárgygyal kell foglalkoznia, földmives vagy munkás szónokaival napjainkban is^ az, a mi volt hajdan Hellásban : a tekintély és intelligencia, sőt a társadalmi rendnek is megbuktatója .' A legújabb példát ezen igazság megvilágositásához Cservenka — legműveltebb és legnagyobb német egyház Bácsmegyében — szolgáltatta. A presbyterium mult évi november havában minden tanítónak fizetését 100 forinttal felemelte, most újév után tartatván az ősgyűles, a cipész vagy fazekas szónoklata ismét nem téveszté el hatását, — az intelligens presbitérium fényesen, azaz csúfosan leszavaztatott s van zűr-zavar tíz évre is elég! Ha ilyen esetek művelt német egyházakban előfordulnak, minő lehet az ősgyülés 800 — 2000 választóval biró, a műveltség alacsonyabb fokán álló tót egyházakban ? Szegény Becker Jakab, szeretett főesperesem, kelj fel sírodból s beszéld el a Te kedves humoroddal, hogyan kehett bizonyos tót egyházból háromszor megszöknöd, mert papválasztás