Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-12 / 11. szám

Miről a Méltóságos egyházi főtanácsot oly felhivással értesítem, hogy az egyházkerületi consistoriumnál s esetleg a Brassóvidéki consistoriumnál is annak — e vizsgálatnál leendő illetékes képviseltetéséről haladéktalanul gondoskodjék, s nevezett vizsgáló biztosomnak az ügyre vonatkozó minden felvilágosításokat, s arra tartozó okmányokba való betekintést megadni — általában őt küldetése végrehajtásában mindenkép támogatni szíveskedjék, Budapest, 1874, szeptember 26-án. Trefort Ágoston. III. Az erdélyi Méltóságos ág. hitv. ev. egyházi főtanácsnak. 29Ó35. sz. A Méltóságos egyházi főtanács hatósága alatti brassói egyházmegyébe kebelezett magyar evang. egyhazak panaszos ügyében f. évi szeptember 26-án 26490 sz. a. kelt intézv^nyemmel vizsgálatra kiküldött Szász Károly kebelbeli osztálytanácsosnak f. é. október hó 20-án benyújtott jelentéséből mindenek előtt arról éstesültem, hogy emiitett rendeletem dacára a méltóságos egyházi főtanácsnak, valamint a brassói egyházmegyei consistoriumnak ezen vizsgálatnál leendő illetékes képviseltetésére semmi intézkedés nem tétetett. Vettem ugyan ez iránt a méltóságos egyházi főtanács elnökének Teutsch D. Gy. superintendensnek f. é. október hó i-én 1483 sz. a. kelt felterjesztését, melyben egyfelől általában egy vizsgáló biztos kiküldése ellen panaszkodva, másfelől az idő rövidségével mentegetőzve, az egész vizsgálatnak addig I elhalasztását kéri, mig a rendes időben összeülendő főtanács ez ügyben kibocsátott s fennidézett rendeletemet »tanácskozás alá veendi, s arra nézve határozhat/ Azonban kétségen felül állván az államkormány azon joga, hogy bármely ügyben saját küldötte altal eszközlött vizsgálat utján szerezzen magának közvetlen betekintést és meggyőződést, a mi az egyházi ügyekben is, a fejedelem legfőbb felügyeleti jogának természetes folyománya — az idő rövidségét illetőleg is meg kell jegyeznem, hogy miután tudomásom szerint a főtanács tagjainak nagyrésze annak székhelyén Nagy-szebenben lakik, a többi tagok pedig a székhelylyel távirati és vasúti összeköttetésben állanak, a főtanácsnak rendkívüli ülésre összehívása semmi lényeges nehézséggel nem járt volna, s így ennek elmulasztását, legszelídebben szólva is — rendeletem iránti figyelmetlenségnek kell vennem. Az emiitett superintendensi felterjesztés, a vizsgálat megejtését annál kevésbbé akadályozhatta, mert annak hozzám érkeztekor nevezett küldöttem már útban volt Nagyszeben felé ; hol, mint jelentéséből kitűnik, a nevezett superintendens, egyszersmind a főtanács elnöke is, bár a vizsgálat alatti ügyben minden kért felvilágosítást készséggel megadott, óvást jelentett az ellen, mintha ezt hivatalos minőségben, mint a főtanács elnöke, avagy csak mint superintendens is tenné, mely óvástétel ismét a fentebb visszautasított felfogás következménye, s mint ilyen, küldöttem által tekintetbe nem vétethetett. Még nagyobb megütődéssel értesültem azonban küldöttem jelentéséből arról, miszerint abbeli rendeletemnek, hogy a főtanács a brassói egyházmegyei consistóriumnak a vizsgalatnál leendő képviseltetéséről is gondoskodjék, nem tétetvén elég ; küldöttem arra kérte fel a superintendenst, állítana ki számára — mint superintendens — a brassói egyházmegye espereséhez hivatalos átiratot, miután ő az espereshez egyenesen utasítva nem lévén, azzal csak a főtanács, vagy a superintendens hivatalos megkeresése alapján léphetne érintkezésbe, — és a superintendens, ezen ép oly méltányos — mint természetes felkérés teljesítését kereken megtagadta, s igy küldöttem nem volt azon helyzetben, hogy a brassói egyházmegye esperesével hivatalosan érintkez. hessék, s kénytelen volt a helyszínén való vizsgálatot is az esperes közbejötte nélkül ejteni meg. E vizsgálatból már, kiküldöttem jelentése szerint, minden kétséget kizáró bizonyossággal kitűnt az, hogy a brassóvidéki 10 ag. hitv. magyar egyházközségbeli 16 ezernyi, sajat egyházmegyéje 40 ezer lelke között nagyon is tekintélyes számot alkotó, sőt az egész erdélyi ág. hitv. egyházkerület 200.000-nyi összes lélekszámához képest annak ]

/1

0

részét tevő közel 20,000nyi magyarság, nemcsak nemzeti nyelvét, mely az állam hivatalos nyelve is egyszersmind — nem érvényesítheti ama szászajkú egyházkerületben, hanem különben is, anyagi és szellemi érdekei tekintetében oly mostoha — anyai bánásmódban részesül egyházi hatóságai részéről, hogy feljajdulását a kormány és országgyűlésnél való panaszemelését — méltónak, s jogosultnak kell elismernem. Az 1868. XLIV. t. c. 10. §. szerint az egyházi bíróságok, a 15. §. szerint az egyházi hatóságok és testületek magok állapitvan meg, a tanácskozás, a jegyzőkönyv, az ügyvitel és az egyházközségekkeli érintkezés nyelvét; az erdélyi magyar ágostai hitv. 19 ezer léleknek, s jelesen a Brassóvidéki 10 népes magyar egyháznak is, saját anya nyelve használata, csakis anyakönyvei vitelére — s helyi istenitiszteletére van szorítva; képviselői (egyházankint a lelkész, s egy világi képviselő) ott ülnek ugyan a brassói Bezirks-Kirchenversammlungban, de annak tárgyalásaiból, a világiak legalább, egy szót sem értenek ; határozatai, végzései, ítéletei kizárólag német nyelven mondatnak ki s közöltetnek velük, még kizárólag őket illető saját netaláni peresügyeikben vagy panaszaikra is németül kapjak a végzést ; válópereikben, midőn közrendű, s németül egy szót sem értő magyar házas felek válakoznak, németül foly a tárgyalás, németül adatik az ítélet. Egyházlátogatás (visitatió) alkalmával az esperes németül tárgyalja, tehát csak a lelkészszel a csak magyarul tudó presbyteriummal szemben az egyházközség szellemi és anyagi ügyeit. Hasonlókép a főtanács és a. superintendens rendeletei, körlevelei, a jegyzőkönyvek, a másodfokú Ítéletek (váló s egyéb perekben) kizárólag németül adatnak ; még a magyar kor-