Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-26 / 9. szám

nyomon járó, s a fölvett tárgyát a szokásos felosztás keretében lehetőleg kimeriti, mert egész beszédében mindig csak a fölvett themával foglalkozik, s nem csapong — mint annyi ujabb egyházi irónk — más tárgyakmezejére. Kpen ezért prédikációi kiválóan alkalmasok egyszerűbb hallgatóságok, falusi közönség lelki épülésére. E beszédeket megérti a köznép is, s mert megérti, annálfogva, tiszta protestáns felfogás szerint épen neki való. Mindenesetre hasznos szolgálatot tett Madarász úr e füzet közrebocsátásával, mert mindinkább ritkul azon egyházi irók száma, kiknek célja per excellentiam gyakorlati ; míg ellenben egyre szaporodnak azon egyházi beszédíróink, kiknek célja úgy látszik csak a tollforgatás ügyességének mutogatása. Madarász beszédei csakugyan templomi szószékbe valók ; míg az ujabb iskolához tartozók termékei, többnyire csak csekély számú, magasabb míveltségű osztály számára vannak irva. Kár, hogy ez az igazán hasznavehető gyűjtemény, sajtóhibákkal túl a rendén el van árasztva. KÜLÖNFÉLÉK. Személyi hírek. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter Szathmáry Király Pál özvegye, szül. Platthy Ida úrhölgy ő méltóságának, mint a miskolci ref. filléregylet elnökének a miskolci szegén)- és árva gyermekek neveltetése és iskoláztatása körűi évek hosszú során át kifejtett áldásos tevékenységeért, elismerő köszönetét nyilvánította. A miniszteri elismerés özv. Szathmáry Király Pálnénál méltóbbat nem találhatott volna széles e hazában ! — Tiszt. Zvarinyi Emil volt ujverbászi segédlelkész s néhány hó óta a bánáti esperességben missionarius, február 13-án a Temesvár melletti lieblingi fényes evang. egyházban egyhangúlag lelkésznek megválasztatott. E hó 16-án fogadta őt egy küldöttség a vasútnál. A községbe történt bevonulása alkalmával a sok üdv-lövöldözésnek s a nagy néptömeg éljenzésének vége nem akart lenni. K. J. — A batizi ref. egyház Szatmármegyében, Hajdú Péter érdemes lelkésze nyugalomba lépvén, f. hó 5-én a lelkipásztori hivatalra egyhangúlag Hajdú Zsigmond segédlelkészt választotta meg. — Béci Miklós zilahi ref. gymn. tanár, Farkasdi Béla komárom-szentpéteri ref. s. lelkész, Frint Lajos ó-aradi ev. lelkész, Fiilöp Mózes kidéi unitárius lelkész, Nagy József hévizi ref. lelkész és Warkoweil Károly soproni ev. segédlelkész magy. kir. honvéd-segédlelkészszé neveztetett ki. — Az ungvár-kaposvidéki ref. tanitóegyletben elnökké Laky József ungvári, alelnökké Lácay József mogyorósi, főjegyzővé Könyves Mihály solymosi, aljegyzővé Lázár István vajáni tanító választatott. * A sárospataki ref. főisk. énekkar bizottmanya szives tudomására hozza az énekkar mind azon volt tagjainak, a kik az énekkar százéves jubileumán (juh 25-én) közösen elmondandó daraboknal szerepelni óhajtanak, hogy a daraboks

Dalünnepen* és a ,Szabadságdal* lesznek, melynek partitúrái a szereplő tagoknak megküldetnek. E célból felhívja a nevezett bizottmány a szerepelni akarókat, hogy ebbeli szándékjukat (lakást, utolsó postát s a szólamot, melyet énekelni óhajtanak) márc. hó 18-áig az énekkar elnökénél jelentsék be. Az összpróba az ünnepélyt megelőző pénteken és szombaton fog megtartatni. Szállásról gondoskodva lesz. * A gyermek-bálok ellen a bajor országos kormány szigorú rendeletet adott ki, megtiltván a tanuló itjuság erkölcsi fejlődésére s az iskolai fegyelemre nézve igen káros hatású és legutóbb igen elharapódzott gyermekbálok rendezését. * A nazarénusok torontálmegyei Szerb-Eleméren népes közgyűlést tartottak, melyen kizárólag szerbek vettek részt. A gyűlés kijelenté, hogy tagjai azért lépnek ki a görög keleti egyházból, mert a lelkészek életmódjával, mely a kánoni törvényeknek egyátalában nem felel meg, nincsenek megelégedve, és hogy nem értik egyházi nyelvüket az ó-szláv nyelvet. A napilapok, melyek e hírt közlik, az utóbbi pontra vonatkozólag ,Cyrill nyelvről* beszélnek; ez épen olyan mint ha pl. azt mondanák, hogy a reformátusok „Kálvin nyelven* beszélnek. - A makói ref. egyháztanács múlt heti közgyűlésén oly intézkedéseket tett, melyekkel az egyház pénzügyeit a legpompásabban rendezni fogja, a nélkül, hogy a híveket a legcsekélyebb ujabb teherrel is sújtaná. Az egyházi adózást ugyanis a következő uj alapokra fektette : eddigelé fizettetett egy ház, fertály-telek föld, és egy szélmalom után 60—60 kr., egy-egy szőllő után 15 —15 kr., első rendű hivatali vagy iparos foglalkozás után 3 frt., másodrendű után 1 frt 50 kr., harmadrendű után 60 kr. Egy házaspár fejadója I frt 50 kr. volt, mely összeg az uj kivetés szerint két forin ra emeltetett, s minden másnemű adózás helyett, az egyenes állami adó minden forintja után 5 kr. lesz fizetendő. Hogy az egyházi adó beszedése pontosan menjen, adószedő gondnoki állomás szerveztetett évi 500 frt fizetéssel, mely hivatalra K. Kiss Péter azonnal megválasztatott. Az adószedő gondnoknak, a városház alatti egyik boltban hivatalos helyiséget is jelöltek ki. Ugyanezen a gyűlésen határozatba inent, hogy a minden iskolás gyermek után eddig fizetett egy véka búza, egy véka árpa, 20 kr. és egy csirke helyett, ezentúl készpénzben 4 frt fizettessék. A most folyó évre még uj-templom-épitési költség is vettetett ki, még pedig minden adó forint után tiz kr. * Körmöcbányáról irja levelezőnk : Az itteni ev. egyház f. hó 10-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy német istenitisztelet helyett, magyar istenitisztelet tartassék évenként négyszer (a sátorosüjnnepek második napján és ktvárr napkor). István napra vonatkozólag e határozat mar évek óta fenállt,de soha nem érvényesíttetett. Most ezen egy napot kevésnek találtuk, mert vannak családaink (egyebek közt reform, egyháztagjaink is}, melyek Isten igéjét