Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-19 / 8. szám

világi küldöttek jelenlétében a társház tagjai előtt szóról szóra olvassa fel és hirdesse ki, s a felolvasás megtörténvén, élő szóval is ujolag jelentse ki, hogy azt a királyi jogok és az állam jogai épségben tartásával kegyelmes királyi rendeletünkből tesszük. A világi küldöttek pedig, vagyis a megye és a királyi kamara megbízottai, oda utasíttassanak, hogy a leggondosabban figyeljenek arra (omnem attentionem adhibeant), hogy az apostoli breve és körirat felolvasása és kihirdetése az említett záradék nyilván kijelentése mellett történjék. A 6-ik pontban, hol a lefoglalt vagyon hovafordításáról van szó, ismét hangsulyoztatik, hogy a fundationalis javak kezelése a politikai hatóság rendelkezése alá tartozik és így nem az egyház rendelkezése alá. A 7-ik pontban megbízatik a küldöttség, hogy hirdesse ki, miszerint a letéteményesek és zálogosok, és mindazok, kik a társulat valamely vagyonát letartóztatják, vagy ily tényekről tudomással birnak, ezek az ily tényeket a királyi kormánynak jelentsék tel, ellenesetben mint az államtulajdon bitorlói szigorúan büntettetnek. Ugyancsak M. Terézia királynő a m. kir. helytartótanácshoz 1773- okt- 18- intézett leiratában ismét hangsúlyozza a .,salvis juribus regiis et status publici" kitejezést s rendeli, hogy mihelyt ezen javadalmak ügye tisztába hozatik, azok a kincstár kezelése alól vétessenek ki, s más alapitványokkal egyezőleg a politikai hatóság által kezeltessenek-Ugyancsak az alapito királynő 1 773' nov. 26-án a helytartótanácshoz intézett leiratában ezen birtokokat, mint már említettük, „caduca bona" névvel nevezi, a mi világosan mutatja, hogy ezen javak magszakadás által szállottak a koronára és így valóságos állami javakká lettek, Már ezen előleges leiratokból idézett helyek is oly kétségtelenül mutatják az eltörlött jezsuita rend vagyonainak állami jellegét, hogy ezek ellenében azon érv, hogy ezen birtokok jövedelmei folytonosan kath. felekezeti célra fordíttattak, magában elenyészik. Mert uratlan birtoknak, bármi célra volt az rendeltetve, nem lehet más birtokosa, mint az állam. De lássuk most már magát, az alapitó oklevelet: Az alapitó levél ide vonatkozó szövege szóról szóra igy hangzik: „Mi Mária Terézia, emlékezetűi hagyjuk mindeneknek, a kiket illet: Miután azon idő óta, midőn kedvelt Magyarországunk és kapcsolt részei kormányát átvettük, mindjárt kormányzásunk kezdetén hű magyar nemzetünk ragaszkodásának számos jeleivel találkoztunk, és már ezekből is meggyőződtünk, hogy uralkodó házunknak a magyar nemzetben mily ereje fekszik: ez okból egy részről istentől reánk bízott azon tisztünknél íogva, hogy kormányunk alatt lévő népeink jólétét minden időben előmozdítani kötelességünk, másrészről hálás érzelmünknek, melyre e jeles nemzet irántunk s fenséges házunk iránt inasát érdemesítette, nyíl-1 // vános jelét adni akarván: miután a háború első viharai lecsendesültek, anyai gondunkat azonnal oda irányoztuk, hogy ezen jeles, őszintén szeretett nemzetet, mely kétszázados kül- és belháborúk és sokféle csapás ákal lesújtva, csak e században kezdett némileg föllélegzeni — nem csak régi virágzó állapotára fölemeljük, hanem a menynyire erőnk engedi, új intézményekkel is gazdagitsuk. Ezen indulattól vezéreltetve, legelsőben is az isten igaz tiszteletét s az orthodox vallás virágzását, mely minden jól rendezett államnak erős támasza, megszilárdítani törekedve, az érsekségeket és püspökségeket szabályoztuk, új püspökségeket állítottunk, papnöveldéket szerveztünk stb. A vallást ekkép szilárd alapra fektetvén, hogy továbbá, ugyanazon kedvelt nemzetünket mind külerőszak ellenében biztosabbá, mind benn állami bölcs intézkedések által virágzóbbá tegyük: legelsőben is a katonai ügyekre fordítva figyelmünket, hogy kitűnő szolgálataikat megjutalmazzuk s velők született katonai erényüket még inkább kifejtsük, nemzeti katonai intézményt alapítottunk, u. m. a nemes testőrsereget személyünk védelmére felállítottuk s azokat, kik katonai erényük által mások felett kitűntek, a katonai pálya minden fokozatára, tisztségére érdemesítettük. Úgyszintén a politikai téren az ország alkotmányát több jeles intézménynyel szilárditni, új intézményekkel bővitni, az igazságszolgáltatást törvényes hatáskörben megtartani igyekeztünk; és hogy jövőre a polgári hivatalok erélyes folytatására különös ösztönt adjunk, a Szent István apostoli király rendjét, különböző osztályzattal alapítottuk, hogy annak birtokosai érdemeik illő jutalmát vegyék ; úgyszintén az anyagi téren: a kincstári ügyeket rendeztük, új utakat készíttettünk, folyókat szabályoztunk, a hajózás akadályait elhárítottuk ; az ország kormányhatósága alá tartozó magyar tengerpartot visszakebeleztük stb. Ezután a tudományos ügyek gondozására, s az ifjúságnak az állam viszonyaihoz alkalmazott nevelésére, melyen minden jól szervezett állam közjóléte nyugszik, fordítottuk figyelmünket, s elsőben itt Bécsben, nevünkről nevezett nemesi collegiumot állítottunk, hol az állami közéletre és hivatalok különféle nemére szükséges minden tudomány taníttatásáról gondoskodtunk, itt a magyar ifjaknak külön alapítványt tettünk, sőt másoknak is megengedtük, hogy gyermekeiket nevelés végett oda