Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-12 / 7. szám

IRODALOM. Az ezer tó országa (Finnország). Irta Dr. Szinnyei József. Bp., Franklin-társulat. Ara 2 frt 80 kr. —Ama távol vidéket, melyről e Vaskos kötet szól, Szinnyei úr autopsiából ismeri. Egy évig tartózkodott Finnországbán, s a hely szinén szerzett tapasztalatait többnyire finn nyelvű források alapján kibővitvén, e könyvvel adja at a hazai közönségnek. Szinnyei úr ügyes elbeszélő, ki könnyedén tud magvas dolgokat előadni, s részünkről nem ismerünk könyvet irodalmunkban, mely oly élvezetes modorban, de amellett oly alaposan ismertetné meg a magyar embert Finnországgal, mint Szinnyeinek jelen műve. Olvasóinkat annyival inkább érdekelheti e munka, mert a finnek legnagyobb része lutheránus, s a szerző az egyházi viszonyokat művében mindenütt élénk figyelemmel és érdeklődéssel tárgyalja. A finn ev. egyház nagyon sajátságos rendszerű, mely még leginkább a svéd egyházzal hasonlítható össze. Az ország itt is egy ev. érsekségre s két püspökségre van osztva. Mindhárom egyházmegye ügyeit egy-egy káptalan intézi, melynek elnöke az érsek vagy a püspök, tagjai a székesegyházi egyház lelkésze és a megyebeli papok által 3 évre megválasztott két lelkész. A püspököt a papok altal titkos szavazással választott három jelölt közül, a király nevezi ki. Az esperesnek Finnországban prépost a neve, s az egész országban 45 prépostság vagyis esperesség, és 286 parochia van, tehát 70-el több, mint nálunk a banyakerületber. Az ev. papok száma Szinnyei úr szerint körülbelül 900 ; ebben az összegben azonban kétségkívül bennefoglaltatnak a segédlelkészek is. Ilyen a finn ev. egyház jelen helyzete, melynek a finnek mos'ani ku'turajokat jó részben köszönhetik. Az első hiljaviíók egyike volt az, ki megalapította a finn irodalmat, míg a hitja\itók előtt senkinek esze ágában sem volt finnül írni. A finn nép igen hajlandó a babonára, s pl. a gyógyszerekre ma is örömest raolvastat az orvossal. De a hitjavitás előtt, még bujábban burjánzott a babona. A katholicismus úgy latszik nem is igen akarta kiirtani a babonaságot, mely a keresztyénség behozatala után is csakúgy divott, mint a poganykorban. Mindössze az volt a különbség, hogy Ukko és a többi pogány isten helyébe Krisztus, szűz Mária és a szentek léptek. Igy pl. szűz Máriát hívták segítségül a gyermekágyasok, szent-Katalin volt a bárányok, szent-OIat a termés, szent-György a nyájak védője. Szóval a pogányság tovább folytatta életét a katholicismus koraban is, s a lares és penates ez időben még ép úgy megvoltak, mint a pogányság fénykoraban. A protestantismusnak tehát sokat kellett küzdenie a pogány szertartásokkal, babonával és ráolvasásokkal. Finnországban, a nem protestánsok is teljes vallásszabadsagot élveznek, s a görög nemegyesülteknek számos kiváltságuk van. A népoktatás ügyét kormányrendelet szabalyozta, mely a lalusi községeket iskolaalapításra kötelezte, s kormánysegélyt igért nekik e célra. Az állandó iskolák közül 411-ben tanítottak finnül, 118-ban svédül, 6-ban e két nyelven, s csak egyben oroszúl. Aránylag csekély számú népiskola van e szerint Finnországban, azonban e szamokból nem szabad következtetést vonni a finnek műveltségi állapotára. Mert úgy all a dolog, ho^y olvasni minden gyermek megtanul vagy otthon, szüleitől vagy pedig a vándorló iskolákban, melyekben egy-egy faluban a vándor-tanitó két-három hónapig működik. Nem folytatjuk tovább e mű reánk nézve érdekesebb fejezeteinek ismertetését, mert terünk nem engedi. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy szerző 26 fejezetben teljes képet ad Finnország allapotaról, érdekesen csoportosítja adatait, ügyes observaló, s amit megnéz jól le is tudja írni Becses művét melegen ajanljuk. Előfizetési felhivás a ,classika pliiloloyia jelesebb j munkásul életrajzokban" című munka első kötetére, melyben a XVI. XVII. század és a XVIII. század első felének jelesebb philologusai tárgyaltatnak. A philologia történetének legaltalanosabb, de targyilag véve legfontosabb része az, mely a kultur-történetre vonatkozik. Az újkor a maga szellemi szükségleteinek kielégítésében exotUcus, azaz: e szükségleteket javarészt legtávolabbi időkből és a legkülömbözőbb népektől kell átvennie. Az ókor, nevezetesen a görög ókor autochthon vala, azaz : a nevezett szükségleteket sajat földjén talalta meg. A régiek vallása és joga a haza földjén termett. Nem így all a dolog az újkor vezér népeinél : az újkor népei vállasukat a Jordántól, a jog elveit a Tiberistől, az irodalmat az Ilissos vizétől kaptak. A közvetítés szerepe a classika ph lolögiának jut. Akkor, mikor e tudomány még nem ebredt uj életre, akkor a biblia zárt könyv vala, nemkülörpben a Corpus juris is. Innen eredt a sok tévedés és h:ba. Mielőtt pedig az irodalmat áthatotta volna a görög és római szellem lehelete és illata, a próza sovány, a költészet pedig humán universalitás nélkül szűkölködő vala. A középkori költészet mindenütt többé-kevésbé a partikularismus jellegét viseli magan. A philo'ogia történetének philologiai megítélése egyéni és speciális. Van személyi és tárgyi része. Hogy a philologia érdemeit s vívmányait épúgy mint tévedéseit helyesen megítélhessük, s hogy az előbbi századok tudomanyossagával való szoros kapcsolatát fenntarthassuk, ismernünk kell a philologiának az idők folya| maval fellépő szereplőit és azok sorsát. A tárgyi rész átvizsgálása altal a philologiai módszer változásával ismerkedünk meg (így p. ha az etymologiat, a mythologiat, a régiségeket stb. vesszük figyelembe), továbbá a philologia egyts disciplinainak keletkezésével és fejlődésével. Igy alakú! meg szemünk előtt a classika philologia genetikai encyclopaediaja. Ily szellemben szándékozom a cl. philologia történetét feldolgozni, és pedig úgy, hogy először a megbeszélendő philologus életrajzi adatait és jellemzését előrebocsátom, s azután müveit behatóan árgyalom. Ezen két, esetleg három kötetre tervezett rnúnek első, kéziratban bevégzett kötetében Erasmus, Melanchthon, Camerarius, Stephanus Henrik, Ducange, Vossius, Scaliger, Casaubonus, Ileinsius D., Grotius, Salmasius, Cujacius, Bentley, Dawes, Toup, Tvrwhitt, Hemsterhuis, ; Valckenaer, Pierson, Luzac, Wesseling, Fabricius, Reiske, 1 stb. tudományos vívmányai lesznek sorra megbeszélve. A II., esetleg III. kötet (mely kellő pártolás esetére 2—3 év múlva fog megjelenni) a XVIII. század végétől kezdve a nagy philologusokat és iskolaikat fogja tárgyalni. Behatóan lesznek itt egyúttal tárgyalva a jelen század angol, francia és magyar philologusai. Az I. kötet (14 nagy 8-adrét ív) arat legolcsóbb számítással 1 forint 20 kr.-ra szabtam, mely összeg csak a mű átvételekor postai utánvétel mellett lesz lerovandó A mű bolti ára jóval magasabb leend. Az aláírások..t kérem cimem alatt (Muzeum-körút 29. sz.) legkésőbb e hó végéig beküldeni. Mihelyest vagy 200 előfizető jelentkezik, mar a jövő hónapban sajtó alá fogom bocsátani müvemet, úgy hogy előfizetőim azt április elején már bizonyosan megkapjak. Jelen felhívás aláirasaval az előfizető csakis az I. kötetre kötelezi m.igat. Tíz előfizetés utan egy tiszteietpéldany jár. Azt his '.em hogy különösen philologusaink részéről annál több parlasra szamíthatok, minthogy a cl. philologia összefoglaló s némikép kimerítő története eddig még külföldön sem jelent meg. Dr. Bászel Aurél, egyetemi magántanár.