Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-06 / 6. szám

dását. A köz , alumnialis- és Horváth Mária-pénztár összes évi kiadása volt 137,636 frt 78 kr. és 60 drb arany ; az összes évi kiadás volt 131,170 frt 47 kr. és 60 drb. arany; pénztári készlet találtatott 6466 frt 31 kr. Ezen felül átnézte a számvizsgáló küldöttség az ösz­szes erték-papirokat, betáblázott kötvényeket és rész­vényeket. Előterjesztést kivánt és nyert a főiskola peres ügyeiről s ingatlanaiknak mibenlétéről. Egy hétig tartó komoly munka után megelégedéssel távozott el a bi­zottság. Itt létét Prágay Lajos esperes azzal tette kivá­lóan emlékezetessé, hogy a tanári nyugintézetre, mely­ről oly kevesen és oly ritkán emlékeznek meg, 50 frtot adományozott; tetézése ez azoknak a nagyszámú és sokféle jótékonyságoknak, melyek már eddig is hervad­hatlan koszorút fűztek a nevelés és oktatásügy ez ősz baj­nokának halántéka körül. Dókus Gyula szolgabíró pe­dig, az egyház- és iskolaügy e szép reményű ifjú baj­noka, egy a város érdekében tett fáradozásának diját( 10 frtot, a tápintézet tőkéjéhez csatolta. Az ilyen tet­tek nem szorulnak dicséretre. Mult hó 22-én, leginkább a főiskolai tanárok és tanárnék buzgólkodása folytán, az őszszel alapított ref, leányiskola javára, olyan sikerült batyubál rendeztetett, hogy annak jövedelme 600 frt lett, beleszámítván ebbe a Dr. Lengyel Endre és neje által adott 100 frt ajándékot is. Hallatlan eredmény ily kis városban ! — Epen most jelent meg az „Irodalmi kör4 ál­tál készíttetett »Népiskolai alkotmány tan*, melyet Viski Bálint jogtanár állított össze. Jegyezzük fel még ide azt a szomorú hírt, hogy a főiskola papjának és közszere­tetben élő tanárának Mitrovics Gyulának kis leánykaját s Kovácsy Sándor gymnasiumi tanárnak egyetlen kis fiát a közelebbi napokban elragadta a halál. Minden isme­rősnek igazi részvéte enyhítse a szülők keserű fáj­dalmát. :: A besztercebányai ev. gymnázium több oly tanu­lója, ki már odahaza, csaladja s rokonai körében pán­szl av eszmékkel volt eltelve: titkos pánszláv egyletet alakított, melynek célja volt a pánszláv eszmék terjesz­tése a tanulók közt. Tagjainak száma csakhamar 14-re emelkedett, s az egylet rendes összejöveteleket tartott Botto besztercebányai lakosnál. A gymnázium hazafias iga/.gatósaga azonban értesülvén az egylet létezéséről, azonnal szigorú nyomozást tartott, mely sikerre is veze­tett. Az igazgatósag a pánszláv egylet megalapítóját Bodicky Dezső V. gymnazialistat az intézetből kizárta, az egylet többi tagjait pedig kisebb-nagyobb fenyíték­ben részesítette. Rákos-Palotán, az ág. hitv. ev. templomban ki­tett perselyben, egy száz frtos bankjegy talaltatott. A vallas s az egyház iránt, mostani közönyös, s a közös­ügyes elszegényedett időben, meglepő, ily ösmeretlenül adott nagyobb összegű adomány. Fogadja a névtelen nagylelkű adakozó, az egyház halajat es mély köszö­netét. Rpalota, 1881, febr. 4 Kolbenhayer ev. lelkész. A csanádmegyei albertii ev. egyház az idén uj templomot épittet, mely 300 ülőhelyre van tervezve, s 1 20 öl hosszú lesz. Az építkezési költség, oltárok, padok és kikövezéssel együtt, de a téglán és homokszállítá­son kívül, 9000 frtra van előirányozva. * Gyászhírek. Nagy Pál tépei ref. leik., a debreceni e. megye tanacsbirája elhunyt. Az érdemes férfiúról bővebb ' necrologot kérünk. — Szetnian Dénes szarvasi tanár jan. 28-án reggel io-kor, 63 éves korában agyszélhűdésben hirtelen elhunyt, A boldogült 1819. újév napján szüle­tett Százdon, Hontmegyében, hol atyja kasznár volt. A népiskolát Csabán, a gymnáziumot Selmecen, a theo­logiát Pozsonyban meglehetős szigorú életkörülmények közt elvégezvén, a Kosztolányi családnál nevelő lett, s a nevelősködésből megtakarított pénzen Ilallébe ment, hol két évet töltött. Ez idő alatt a philologiát s Erd­mann és Hegel philosophiáját tanulmányozta. 1848-ban a nagylaki esperességi gyűlésen az elhalt Benka György helyébe szarvasi főgymn tanárrá választatott meg, s azóta szakadatlanul ott működött. A lefolyt 32—33 év alatt eleinte az I. és II. osztályban, utóbb a bölcsészeti, végre a közép osztályokban tanított nagy lelkiismere­tességgel. Ezerekre megy azok száma, kik mint tanítvá­nyai, az ő mesteri vezetésére mindenkor hálásan emlé­keznek vissza. Temetése jan. 30-án d. u. nagy részvét közt ment végbe. Béke hamvaikra ! NECROLOG. Szomorú kötelesség parancsolja, hogy e rovatban bővebben emlékezzünk meg egy férfiúról, ki teljes világ életében tántoríthatlan ragaszkodással viseltetett szeretett hazája és egyháza iránt. F. hó 2-dikán az a gyászos hír cikázott át a fővároson, hogy Fabritius Károly, a segesvári kerület orsz. képviselője, volt trappoldi ev. lelkész, reggel 7 órakor az egyetem sebészi kórodáján, 54 éves korában elhunyt. Fabritius Károly született 1826. november 6-ikán Segesvartt. Tanulmányait szülővárosában és a lipcsei egyetemen 1847-ben végzé s eleintén segesvári ág. h. ev. gymnaziumi tanár, utóbb ottani pap volt, 1868-ban pedig trappoldi pappá választatott meg. Fabritius a kép­viselőház legrégibb tagjai közé tartozott: tagja volt a Deak-pártnak és a fúzió után a szabadelvű pártnak. Tevékeny részt vett a politikai életben a 60-as években; egyik vezértagja volt az ifjú szászok hazafias pártjának s mint történetírással foglalkozó tudós, lelke mélyéből ragaszkodott a történeti jog eszméjéhez. A szász nem­zetiség keblében mindig volt, hol kisebb, hol nagyobb párt, mely az erdélyi testvér-nemzetekkel békét, barát­ságot, egyetértést óhajtott s a legnehezebb napokban is nyíltan küzdött ezért, s tűrt, fáradott és szenvedett. O csak áldozatokat hozott ez eszmének, de elismerésen kivül azért soha semmi jutalmat nem kapott s nem is keresett, annyira, hogy jövedelmes trappoldi papságát is, hogy a türelmetlen ó-szászok üldözésétől menekedjék, nem habozott feláldozni. Képviselői magatartásánál fogva

Next

/
Thumbnails
Contents