Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-12-25 / 52. szám
képest fokozódnak küzdelmei, szaporodnak teendői, és minél jelentékenyebb állást foglal el a társadalomban, annál tágasabb s annál több oldalú lesz munkássági köre. így vannak a népek is mind a politikai s társadalmi mind az egyházi élet terén. Minél tovább haladnak a fejlődés, a civilisatió mezején s minél jelentékenyebb állást foglalnak el a népek nagy családjában, annál több munka, annál erősebb küzdelmek várakoznak reájuk. Nem pihenés után sovárogtak a mi apáink, hanem hogy vétessenek le rólunk a bennünket tespedésre kárhoztató bilincsek, hogy távolittassanak el az akadályok, melyekbe egyházunk jobbjai szent célú munkálkodásuk közben minden léptennyomon ütköztek. Egyházunknak jelszava és alapelve: a haladás, a folytonos tökélyesbülés; ez pedig folytonos, kitartó munkásságot igényel, és pedig kivétel nélkül egyházunknak minden tagjától, de mégis főként annak magasabb avagy alacsonyabb polcon álló vezérférfiaitól. A hosszas kitartó küzdelem meghozta végre a várt eredményt. Az uj idők szelleme leverte egyházunkról a százados bilincseket, nyitva a tér előttünk, nyílik alkalom minden oldalról megmutathatnunk, hogy a szellemi s erkölcsi erőnek és jóravalóságnak mily mértéke lakozik bennünk. Mi szeretjük hinni, hogy azok a kezek, melyek 300 éven keresztül a Sión védelmezésére szükségelt fegyverforgatásban nem fáradtak ki, az építkezés csendesebb, de áldásosabb munkájában sem fognak elzsibbadni. Hisszük, hogy hazai prot. egyházunk nemcsak a szabadság s az alkotmányos jogok megszerzésében és megvédelmezésében volt erős és kitartó, egy nemzet tiszteletére méltó; de erős és kitartó leend a szabadság nyújtotta előnyök felhasználásában, s a reá várakozó nagy munkakör betöltésében is. A Herodesek, kik hazánkban a 16-ik század nagy szülöttjét halálra keresték, talán már végkép kihaltak, s most már jórészben tőlünk függ, hogy azon szülött növekedjék testben és lélekben, Isten és emberek előtt való kedvességben. a. ISKOLAÜGY. Az ujabbkori theologus nevelés alapelvei. (Folytatása és vége.) Mi a feladat ? Papot képezni. Es mi a papnak, nevezetesen a protestáns ev. papnak feladata ? Az, hogy lelkészszé legyen. Lelkészszé pedig csak ugy lehet, ha birván azon tehetségekkel, erőkkel, melyek őt arra képesitik, egyrészt mindazon ismereteket, képességeket és ügyességeket megszerzi, melyek őt a lelkészi hivatal áldásos betöltésére, a lelkészi teendők ügyes végzésére, a lelkekről való gondoskodásra, s az egyház atyáskodó igazgatására s vezetésére alkalmassá teszik és mivel neki minden legkisebb gondolataban, érzületében, szavaban, tettében és egész életében pasztornak kell lennie: ha másrészt azon erkölcsi jellemmel bir, mely egyedül képes az ő működésének áldásos sikerét biztosítani. Ezen feladat szempontjából tehát, úgy latszik, teljes joggal osztályozhatjuk a theologiai képző eszközöket valamint általaban elméletiekre és gyakorlatiakra, úgy különösen az elérendő cél szempontjából olyanokra, melyek a) pusztán altalában tudását, ismereteit gyarapitjak és gondolkodását képezik s igy lelkének alaki kiművelésére s anyagi gazdagitasara is befolynak; és ezek volnanak az előkészítő, alapvető tanulmányok (elméleti előképzés) ; b) olyanokra, melyek különösen theologiai ismereteit és főképen --a gyakorlati élet szempontjából tekintve, — leendő papi hivatalaban szükséges ismereteit és ügyességét volnának hivatva neki megadni, és ezeket a voltaképeni fő-fő szaktanulmányoknak nevezhetnék (gyakorlati előképzés) és c) végül olyanokra, melyek őt ezen szaktanulmányainak áldásos felhasználásában segítenék, egész életét megszentelnék s igy előkészületét mintegy bete| tőznék, erkölcsi szellemmel, ihlettel hatnak at; ezek volnának a betetőző tanulmanyok. Ezek mellett a gya korlatoknak kellene legtöbb időt és erőt szentelni. (Gyakorlati kiképzés.) Ha már most végig tekintünk a mostani theologiai tantárgyakon és a nélkülözhetlen szükséges ujakat azok közé bevesszük : akkor azt latjuk, hogy ezen osztályozás következtében az a) csoport alá esnek : a (logika) gondolkodástan, lélektan (psychologia), aesthetica (metaphysica ?), mint amelyek a philos. propaedeutikus előképzés elemei, a velők összekötendő bölcsészettörténettel (hist. philos.), a rajtok épülő (paedagogica és didactica) nevelés- és oktatástannal és észjoggal (jus naturae). A három első már csak azért is, mert az uj cultusministeri gymnáziumi tantervben igen meg van a reájok mért idő rövidítve, tehát mint alapvetők (ha mar taníttattak, rövid ismétlés utján) legelői alaposan s a többiek szintén, mint előkészítők. Azután a vallásbölcsészet, a magyarázattan (hermenaeutika), encyclopaedia, a hébernyelv, az ujtestamentom görög nyelven való olvasása, valogatott darabok rövid magyarázatokkal, latig auctorok olvasása, és jelesebb egyházi beszédekolvasása előképzésül részben a nyelvben, részben az irányban, részben a szakismeretekben. Es e fokozat vé-10 3*
