Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-11 / 50. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KI ADÓ-HI VATA L : IX. kar. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegeiij külön 30 kr. ©l^*" Teljes számú példáinyol^ltal inindég- szolgál b B^^Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetősök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Állam és vallás. A Prot. Egyh. és Isk. Lap f. évi 38. számában ismertetve volt egy francia tudós és államférfi beszéde, melynek tárgya volt a vallásnak mint államtársadalmi tényezőnek megsemmisítése. Meglehet, hogy ily nevezetes nyilatkozatot a francia politicai és egyházi viszonyok tettek szükségessé, mindazáltal azt hiszem, eléggé érdekes foglalkozni ezen kérdéssel mindazoknak, kik a vallás ügyei iránt közvetlenül érdeklődnek. Szegény vallás 1 — egykor te voltál minden mindenben, te magad voltál törvényhozó, igazságszolgáltató, te adtál hatalmat, tekintélyt az államfők koronájának, az országok kormányának, állami szervezet nélküled érthetetlen fogalom volt. S most? A világ egyik leghatalmasabb államának vezérférfiai nyiltan hirdetik, hogy az államnak, a társadalomnak nincs többé szüksége reád. Megtetted szolgálatodat, mig szükség volt arra, most mehetsz, nincs többé helyed az államtársadalmi tényezők között. — S úgy volna-e csakugyan? Szükséges tényező-e a vallás az állami társadalomban vagy nem r — Hogy ezen kérdésre megfelelhessünk, szükséges mindenekelőtt tisztában lennünk a vallás fogalmára nézve, tudnunk kell, mit értsünk tulajdonképen vallás alatt; — Ha oly vallásról volna szó, mely saját híveit a világ egyedüli urainak, az összes vagyon egyedüli jogos birtokosainak tekinti s csak a hitsorsosok ellen elkövetett bűnöket tekinti bűnöknek, a máshitüek ellen elkövetetteket megengedhető cselekedeteknek O ö tartja (talmud); vagy ha az ismeretes jezsuita kátékban foglalt vallás nyilváníttatnék az állami társadalom legfőbb tényezőjének, az a vallás, melynek erkölcsi szabályai szerint bizonyos esetekben szabad lopni, nőket elcsábitani, esküt szegni stb., vagy ha kizárólag a külsőleges vallásos cselekvények, isteni szolgálatok, templomi ceremóniák, búcsújárások s több ehhez hasonló dolgok képeznék azt, a mit vallásnak nevezünk : határozottan azok pártjára állnánk, kik a vallásnak mint az állami társadalom lényeges tényezőjének megsemmisítésére törekesznek. Ily vallás az állampolgárok jólétét nem mozdítja elő, a személynek és vagyonnak nem nyújt biztosságot s nemcsak hogy hasznára nincs az államnak, hanem ellenkezőleg kárára van Vagy ha azon felekezet vallása tekintetnék a szónak tulajdonképeni értelmében vallásnak, mely nyiltan hirdeti, hogy türelmetlen, — mert türelmetlennek lennie kell a máshitüek iránt, ezt nem helyeselhetnénk, mert az ilyen vallás nem tesz jó szolgálatot az államnak, a menynyiben a polgárok közti egyenetlenségnek — az állami társadalom eme legveszedelmesebb ellenségének — kútforrását képezi. Ez a vallás csak káros tényező lehet az állami társadalomban. S bizonyára csakis a vallásnak helytelen értelmezése indíthat némelyeket, gyakran tudósokat és államférfiakat is — arra, hogy annak mint a társadalom tényezőjének megsemmisítését hirdették; mert a vallás — a szónak tulajdonképeni, igazi értelmében — az állami társadalomnak egyik legfőbb s nélkülözhetlen tényezőjét képezi- A vallás az embernek viszonya Istenhez s ezen viszonyból követ-99