Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-11-27 / 48. szám
vénytelen eszközökkel működött párthívei. Mindkettőt elfogadta a zsinat. Széli Kálmán a 32 §-ban a megvesztegetés eszközei közé a párthívek altal történő .fenyegetés által való elijesztést* is bevéteti. Befejeztetvén a lelkész választási szabályok tárgyalása, két bizottsági munkálatot terjesztettek be az illető bizottságok elnökei u. m. a jus advocatiae, a felség védelmi jogának — és a jus supremae inspectionis, a felügyeleti jognak ; s az egyházi vagyon kezeléséről szóló szabályzatnak tervét; továbbá a tanitók és tanárokra vonatkozó kanonok megállapítására kidolgozott munkálatokat. Mindkettő elfogadtatott s a másnapi tárgyalás végett napirendre tüzetett. Végre a szentesítés a!á felterjesztendő törvények mellé kisérő irat szerkesztésére a következő tagokból alló bizottság küldetett ki: u. m. Révész Bálint s Fap Gábor püspökök, Ballagi Mór, Hegedűs László, Szász Domokos és Tóth Sámuel zsinati jegyző. Nov. 23. d. e. 10 óra. Elnökök b. Vay és Nagy Péter. Jegyzőkönyv felolvastatván : hitelesíttetett. Ujfalussy Miklós a tárgyalás megkezdése előtt a következőt indítványozza. Mivel e zsinatnak két drága okmánya marad emlékül az utókorra, t. i. a zsinati jegyzőkönyv s a gyorsírók által leirt napló, mely mindig becsesebbé válik, indítványozza, hogy ezek kinyomassanak, szétosztassanak a zsinat tagjai, iskolák, superintendentiak közt s 2 díszpéldány az ágostai felekezet közt. Ezeket az emiitettek kiállítási árért kapnák, vagy mivel a zsinat kevesebb ideig tartott s így költséget kíméltünk, az iskolák és ágostaiak kapnák ingyen. Azért indítványozza azt, hogy az a sok tudomány, tapasztalat ne vesszen kárba, hanem adassék at az utókornak. Ballagi Mór. A naplóbiráló bizottság arról győződött meg, hogy az a materiale a mit a gyorsírók adtak, ugy a hogy van, nem adható a nagy közönség elé, hanem ezekből készíttessék egy történeti munka, a beszédekből csak a monumentalisabbakat közölnék szó szerint, a többit lényeges kivonatban ; az egész pedig ugy szerkesztessék, hogy az olvasó a zsinat egész folyamának, hű képét nyerje. Vay elnök : a jegyzőkönyvek kinyomatnak s szétosztatnak, a mint szokott történni, a többi pedig ugy lesz legjobb, a mint Ballagi előadta. Elhatároztatott. Bencsik István ismét azon kedvező helyzetben van, hogy újra egy nemeslelkü debreceni nő ajándékát jelentheti be a házi pénztar javara. P!z a 110 Böszörményi Róza a ki 1000 frtot ajanl fel szép levél kíséretében. Szabó János: a lelkészi kar egyik lelkes, tudós tagja altala eg> emlékiratot terjeszt a zsinat elé, melyben a Károly biblia fordításának hiányosságát, a liturgia rendezetlenségét s egyhazaink anyagi nyomasztó helyzetet ecseteli. Ez emlékiratot ajanlja a zsinat figyelmébe. Na /y Péter : miután a hazi pénztar csak a konvent felállítása után alakulhat meg, de addig is folynak be adományok, bizottságot kiván kineveztetni, a mely a domesztika végleges megalakulásáig az ügyeket vezesse. A debreceni főiskola pénztára átvehetné az összegeket s a bizottság elnöke lehetne a tiszántúli püspök Révész Balint. Elfogadtatott. Tóth Sámuel szintén örömmel jelenti, hogy a debrebeni egyház főgondnoka Mélt. gr. Degenfeld Imre ur, a házi pénztár javára 5000 frtot ajándékozott. (Éljenzés.) Olvastatott másod ízben a hazi pénztar felállításáról szólló törvényjavaslat. Végleg megallapittatott. Olvastatott másod izben a bírósági törvény javaslat : Végleg megállapittatott. Olvastatott másod izben az alkotmánytervezethez készített pótcikkely a felség felügyeleti jogáról s a védelmi jogról (jus advocatiae) továbbá egy másik pótcikk az egyházi vagyon kezeléséről. Végleg megállapíttatik. Olvastatott másodízben a tanitók, s tanárokról szólló fegyelmi rendszabály. Végleg megállapíttatik. Olvastatott a bölcsészeti szak s tanárképezde fel állítására kiküldött bizottság következő javaslata: kimondja, hogy teljes theologiai és bölcsészeti facultás állíttatik fel s annak felállítását az egyházkerületek meghallgatása s javaslatai nyomán a konventre bizza. Elfogadtatott. Olvastatott a dekánság intézményének felállítására kiküldött bizottság javaslata, mely szerent minden egyházban a presbyterium mellett dékán s ennek támogatására női dékán allittassék a végből hogy azok a gyülekezetet az év különböző szakaiban könyöradományok gyűjtése végett megkeressék. A begyült összeg '/* azon iskoláknak juttattatnék, melyek azon egyházkerületben eddig a supplicatió jogával birtak ; '/4 azon egyházaknak, melyeknek a segélygyüjtésre eddigi szokás szerént engedély adható; a maradék 2 /4 a helybeli egyház szegényei, gyámoltalanai felsegélésére hagyatnék fenn. A indítvány támogatására Fejes István szóllalt fel, mondván, hogy nem kivánja ugyan, hogy ez intézmény az eredeti alakjában állitassék fel, hanem az ujjabb viszonyok szerint. A cél, mely végett ez intézmény felállíttatnék, eddig is gyakorlatban volt u. m. a segélygyűjtés. Azonban azon mód, melylyel a mai tanulók a supplikatiót gyakorolják, nem vezet célra. Szégyenlik az egyes pártfogók megkeresését s igy csak az egyházak segélyeire vannak utalva, a mely útiköltségeikre annyira felmegy, hogy a gyüjtelékből az iskolának rni sem marad. Az egyes egyházak segélygyiijtői is felemésztik a maguk dijjaira a gyűjtött összeget. Sőt az ily segélygyűjtők tartása a lelkészeknek is túlsók kiadást okoz. Mindezeknél fogva, mivel a helybeli dékánok altal begyűjtött segély mibe sem kerül, s a segélyre szorult iskolák s egyházak a maguk osztalékát igy is megkapnak, a dekánsag intézményét alkotmánytervezetünkbe, ha azt nem akarjuk, hogy hiányos maradjon, felveendő-