Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-27 / 48. szám

vénytelen eszközökkel működött párthívei. Mindkettőt elfo­gadta a zsinat. Széli Kálmán a 32 §-ban a megvesztegetés esz­közei közé a párthívek altal történő .fenyegetés által való elijesztést* is bevéteti. Befejeztetvén a lelkész választási szabályok tárgya­lása, két bizottsági munkálatot terjesztettek be az illető bi­zottságok elnökei u. m. a jus advocatiae, a felség védelmi jogának — és a jus supremae inspectionis, a felügye­leti jognak ; s az egyházi vagyon kezeléséről szóló szabály­zatnak tervét; továbbá a tanitók és tanárokra vonatkozó kanonok megállapítására kidolgozott munkálatokat. Mind­kettő elfogadtatott s a másnapi tárgyalás végett napi­rendre tüzetett. Végre a szentesítés a!á felterjesztendő törvények mellé kisérő irat szerkesztésére a következő tagokból alló bizottság küldetett ki: u. m. Révész Bálint s Fap Gábor püspökök, Ballagi Mór, Hegedűs László, Szász Domokos és Tóth Sámuel zsinati jegyző. Nov. 23. d. e. 10 óra. Elnökök b. Vay és Nagy Péter. Jegyzőkönyv fel­olvastatván : hitelesíttetett. Ujfalussy Miklós a tárgyalás megkezdése előtt a következőt indítványozza. Mivel e zsinatnak két drága okmánya marad emlékül az utókorra, t. i. a zsinati jegy­zőkönyv s a gyorsírók által leirt napló, mely mindig becsesebbé válik, indítványozza, hogy ezek kinyomassa­nak, szétosztassanak a zsinat tagjai, iskolák, superin­tendentiak közt s 2 díszpéldány az ágostai felekezet közt. Ezeket az emiitettek kiállítási árért kapnák, vagy mivel a zsinat kevesebb ideig tartott s így költséget kímél­tünk, az iskolák és ágostaiak kapnák ingyen. Azért indít­ványozza azt, hogy az a sok tudomány, tapasztalat ne vesszen kárba, hanem adassék at az utókornak. Ballagi Mór. A naplóbiráló bizottság arról győ­ződött meg, hogy az a materiale a mit a gyorsírók adtak, ugy a hogy van, nem adható a nagy közönség elé, hanem ezekből készíttessék egy történeti munka, a beszédekből csak a monumentalisabbakat közölnék szó szerint, a többit lényeges kivonatban ; az egész pedig ugy szerkesztessék, hogy az olvasó a zsinat egész folyamának, hű képét nyerje. Vay elnök : a jegyzőkönyvek kinyomatnak s szétosz­tatnak, a mint szokott történni, a többi pedig ugy lesz legjobb, a mint Ballagi előadta. Elhatároztatott. Bencsik István ismét azon kedvező helyzetben van, hogy újra egy nemeslelkü debreceni nő ajándékát je­lentheti be a házi pénztar javara. P!z a 110 Böszörmé­nyi Róza a ki 1000 frtot ajanl fel szép levél kíséretében. Szabó János: a lelkészi kar egyik lelkes, tudós tagja altala eg> emlékiratot terjeszt a zsinat elé, mely­ben a Károly biblia fordításának hiányosságát, a litur­gia rendezetlenségét s egyhazaink anyagi nyomasztó helyzetet ecseteli. Ez emlékiratot ajanlja a zsinat figyel­mébe. Na /y Péter : miután a hazi pénztar csak a kon­vent felállítása után alakulhat meg, de addig is folynak be adományok, bizottságot kiván kineveztetni, a mely a domesztika végleges megalakulásáig az ügyeket vezesse. A debreceni főiskola pénztára átvehetné az összegeket s a bizottság elnöke lehetne a tiszántúli püspök Révész Balint. Elfogadtatott. Tóth Sámuel szintén örömmel jelenti, hogy a deb­rebeni egyház főgondnoka Mélt. gr. Degenfeld Imre ur, a házi pénztár javára 5000 frtot ajándékozott. (Éljenzés.) Olvastatott másod ízben a hazi pénztar felállításáról szólló törvényjavaslat. Végleg megallapittatott. Olvastatott másod izben a bírósági törvény javaslat : Végleg megállapittatott. Olvastatott másod izben az alkotmánytervezethez készített pótcikkely a felség felügyeleti jogáról s a vé­delmi jogról (jus advocatiae) továbbá egy másik pót­cikk az egyházi vagyon kezeléséről. Végleg megállapít­tatik. Olvastatott másodízben a tanitók, s tanárokról szólló fegyelmi rendszabály. Végleg megállapíttatik. Olvastatott a bölcsészeti szak s tanárképezde fel állítására kiküldött bizottság következő javaslata: ki­mondja, hogy teljes theologiai és bölcsészeti facultás állíttatik fel s annak felállítását az egyházkerületek meg­hallgatása s javaslatai nyomán a konventre bizza. Elfo­gadtatott. Olvastatott a dekánság intézményének felállítására kiküldött bizottság javaslata, mely szerent minden egy­házban a presbyterium mellett dékán s ennek támoga­tására női dékán allittassék a végből hogy azok a gyü­lekezetet az év különböző szakaiban könyöradományok gyűjtése végett megkeressék. A begyült összeg '/* azon iskoláknak juttattatnék, melyek azon egyházkerületben eddig a supplicatió jogával birtak ; '/4 azon egyházaknak, melyeknek a segélygyüjtésre eddigi szokás szerént en­gedély adható; a maradék 2 /4 a helybeli egyház sze­gényei, gyámoltalanai felsegélésére hagyatnék fenn. A indítvány támogatására Fejes István szóllalt fel, mondván, hogy nem kivánja ugyan, hogy ez intéz­mény az eredeti alakjában állitassék fel, hanem az uj­jabb viszonyok szerint. A cél, mely végett ez intézmény felállíttatnék, eddig is gyakorlatban volt u. m. a segély­gyűjtés. Azonban azon mód, melylyel a mai tanulók a supplikatiót gyakorolják, nem vezet célra. Szégyenlik az egyes pártfogók megkeresését s igy csak az egyházak segélyeire vannak utalva, a mely útiköltségeikre annyira felmegy, hogy a gyüjtelékből az iskolának rni sem ma­rad. Az egyes egyházak segélygyiijtői is felemésztik a maguk dijjaira a gyűjtött összeget. Sőt az ily segély­gyűjtők tartása a lelkészeknek is túlsók kiadást okoz. Mindezeknél fogva, mivel a helybeli dékánok altal be­gyűjtött segély mibe sem kerül, s a segélyre szorult iskolák s egyházak a maguk osztalékát igy is megkap­nak, a dekánsag intézményét alkotmánytervezetünkbe, ha azt nem akarjuk, hogy hiányos maradjon, felveendő-

Next

/
Thumbnails
Contents