Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

ványa. Közel áll ahhoz, a mit Csider indítványoz. A jogügyi bizottság fogalmazványa egy kissé szükkörű. Olvassa módositványát. Beöthy Zsigmond Ráday indítványában nem lát oly fontos dolgot, a miért a már elfogadott szakaszt felforgatnunk kellene. A Csider indítványában sok jó van, de kérdés, szükséges-e mind beigtatnunk, a mi ab­ban a pap-, az esperes- s a superintendensről mondatik. Ugy vette észre, hogy ezek csak utasítások, a melyek röviden ki vannak fejezve a szerkezetben. A mi még ehhez szükséges, az a Ritoók indítványában benne foglal­tatik. O tehát erre szavaz Ritoók Zsigmond Csider indítványára azt mondja, hogy a dorgálás jogát testületre ruházni nem lehet. Egy ember szerezhet magának meggyőződést a felett, a mi felett dorgálást kell kimondania, de testület csak előze­tes vizsgálat nyomán mondhat dorgálást. A vizsgálat pedig csak fenyítő eljárás alapjan indítható. A mit a pap, esperes, püspök discretionalis jogáról mond Csider, az az ő inditványaban is benn foglaltatik. Ezt nem ad­hatni meg mindenkinek, mert a dorgálás, feddés oly büntetés, melyet az érzékeny ember iooo forintokkal váltana meg. A dorgálás joga tehát csak megbízható egyénnek adható. A mi a békebiró-féle intézmény behozatalát illeti, ezt csak ugy lehetne a rendszer felforgatása nélkül be­hozni, ha megmondanók, ki, mit, mily mértékben ítél­het el, a mi az indítványban nem foglaltatik. A maga indítványát ajánlja, mely a jogügyi bizottság szövegezése. Szavazás rendeltetvén el sorban a Ráday, Csider és Ritoók indítványaira, a két első elvettetvén, a Ritoók Zsigmondé fogadtatott el. A tárgyalás folytatása előtt felszóltál Ritoók, be­jelentvén, hogy az a bizottság, mely a fegyelmi esetek összeszedésére s egy §-ba szerkesztésére kiküldetett, munkálatával elkészült. Kéri, hogy kinyomassék s napi­rendre tűzessék. Kinyomatása elrendeltetett. Körmendy Sándor is felszóllal s a konventi mun­kálatból bizonyította, hogy a pereskérdések egyházi bíró­ság által való eldöntésének jogáról nem tett le a kon­venti bízottság, sőt e régi joghoz ezentúl is ragaszkodni kiván. E tárgyban többek által aláirt indítványt nyújt be, mely szintén kinyomatni rendeltetett. Folytattatván a tárgyalás a 33. §.-nál, mely igy szól: „Az elnök a hozzá érkezett panasz, hivatalos megkeresés, vagy a nyilatkozat alapján, a vizsgálat el­rendelése fölött határoz ; s ha vizsgálatot lát szükséges­nek, a vizsgálatra a bíróság kebeléből egy egyházi és egy világi tagot küld ki< ( — nagy vita támadt, melyben igen élénk részt vettek többen. Kovács Albert in­dította meg a következő beszédével : „Nem minden ag­godalom nélkül szollal fel, mert módositványa oly irányt képvisel, a mely ellen eddig a közvélemény hangosan szóllalt fel. A formákat érti, pedig a formák az igazság kiderítésének eszközei. A perrendtartás formái olyanok, hogy méltók arra, hogy egyházi szerkezetünkben át­ültettessenek. Vannak a jogszolgáltatásnak oly formai, melyek minden fejlettebb jogviszonyok közt életbe lép­tettettek, ilyen a többek közt az is hogy senki teljesen be nem bizonyított bűntényért el ne ítéltessék. Ha a biró előtt bizonyítom valamivel ártatlansá­gomat, de az azt kielégítőnek nem találja, ekkor ellenem újabb nyomozást indít meg : ez már magában meggya­lázó. Kell tehát oly jogorvoslatot keresnünk, mely ez el­len biztosítja a feleket. Felszóllalásának alapja az, hogy vádhatározat kimondása ellen a vádlott felebbezési jog­gal bírjon. E vádhatározat kimondásának joga az espe­rest illeti, de ez ellen legyen felebbezési jog a püspök­höz s csak ha ez elfogadná: akkor mondatnék ki a vádhatározat s indíttatnék meg a vizsgálat. Indítványozza tehát, hogy a fentebbi §-ban a hivatalos megkeresés után ez tétessék »és a panaszlottnak erre tett nyilatko­zata utána s a §. végére ez : „ A vádhatározat ellen 3 nap alatt felebbezéssel lehet élni, melynek elbírálása 2-od fokú birósáy elnökésére bizatik A vádalá helyezés fontos következményeket von maga után t. i. a hivatalból való felfüggesztést s a he­lyettes fizetését. A jogszolgáltatásnak első kelléke, hogy gyors legyen, de még fontosabb, hogy jó és igaz legyen. Utolsó indoka az, hogy az erdélyi egyházkerület eljá­rása hasonló ahhoz, mint a mit ő proponál. Molnár Bélának mint előadónak kötelessége a konventi munkalatot védeni. Abban eredetileg benne volt, a mit Kovács Albert indítványoz, de a bizottság elvetette azon indokból, hogy nem szükséges a formák­hoz szorosan ragaszkodnunk. Helyesli Kovács Albert indítványát s elfogadja. Beöthy Zsigmond : iia valaki jobbat ajánl, mint a jogügyi bizottság, azt ők elfogadják. Igy tesz Kovács Albert indítványával is. Benne volt az eredeti munká­latban, de az egyszerűség miatt kitörölték. Ha, bíró­ság határoz a vád alá helyezés fölött : az ellen nincs appelláta. De hogy ember kezébe tesszük le a vizsgálat elrendelési jogát : akkor a meghurcoltatás ellen a feleb­bezésben kell garantiát keresnünk. Gr. Ráday szintén elfogadja K. A. indítványát. A bizottság ugy vélekedett, hogy a fegyelmi ügyeknél leg­jobb, ha minél hamarabb véget érnek : ezért találta ki a szövegben előadott módot, nehogy esztendőkig elhú­zódjék az ügy. Azonban mivel K. A. indítványában a visszaélések ellen garantiát lát, hozzá járul. Ujfalussy Miklós a szövegre szavaz, mert a vád­alá helyezésben nem meghurcoltatást lát, hanem purifi­catiót. Erősebb gyanúnak tesszük ki az embert, ha az mondatik ki róla, hogy a ráhalmazott vád meg nem vizsgáltatik. Horváth Mihály a §. ellen szól, mivel az esperes vállaira nagy felelősségi terhet ró. Lengyel Imre a szövegre szavaz, mert a vizsgá­lat még nem megbélyegző s a gyors eljárás üdvösebb, mint a huzavona. Csak azt kívánná hozzá tétetni, hogy elnöktársával is közölje s ha annak véleménye ís meg-

Next

/
Thumbnails
Contents