Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-13 / 46. szám

vállalatok kezdeményezése vagy előmozdítása által. stb. — Az egyház anyagi felvirágoztatása érdekében kívánatos volna, hogy minden egyházban egyházi alaptőke, takarék-magtárak stb. létesülnének ; a gyülekezet nőtagjaiból pedig , Thabita egyletek* szerveztetnének, mely egyletnek föladata volna filléreket gyűjteni az egyetemes segélyalaphoz, valamint a helyi egyház alaptőkéjéhez, továbbá : a szegények gondozása. Az e javaslatban foglalt kívánságokat az értekezlet tagjai közül némelyek pium desideriumnak rnondották ugyan, de elismerték, hogy ez eszmék megpenditése helyes és szükséges volt s kívánatos szerintök is, hogy a lehetőséghez képest hazánkban is, megvalósíttassanak. Élénk eszmecsere indult meg a vasárnap megszentelése érdekében is. Könyves Tótli Kálmán erélyes agi" tációra , meetingek tartására . monstre - kérvényezésre hívja föl a lelkész társakat. Körmendy Sándor pedig a községi- és törvényhatóságok utján óhajtana a vasárnapi vásárok, községi bíráskodások, korcsmák nyitva tartása stb. ellen fellépni. Altalános volt azonban a meggyőződés, hogy mindezen eszmék, tervek és indítványok bővebb kifejtése, megvitatása s keresztülvitele első sorban a vidéki lelkészi értekezleteknek volna feladata. Addig is azonban, mig ezek a lelkészi körök országszerte megalakulnának, kívánatos, hogy az értekezlet előtt fennforgott tárgyak a sajtó utján is minden oldalról megvitattassanak. Szóba jött az értekezleten egy prot. irodalmi társulat alakításának szüksége is. De e nagy fontosságú tárgyra nézve is az volt az általános vélemény, hogy elősször irodalmi téren kellene megindítani az agitációt s azután kezdeni hozzá a lelkészi körök segítségével ez eszme megtestesitéséhez. l^gyesek különben ígéretet tettek, hogy ez iigy érdekében magán uton is minden tőlök telhetőt megtesznek. Ezzel végződött a ref. lelkészek első egyetemes értekezlete Debrecenben. I la egyébb haszna nem lenne is ez összejövetelnek, már maga az, hogy sokunkban felébresztette az egymással való szorosabb egyesülésnek szükségérzetét s az országos prot. lelkészi értekezletek életbeléptetésére az első lépés megtörtént: már maga ez megérdemelte, hogy ez a 60—70 lelkész, a zsinat alkalmaból egyszersmind találkozót adott egymásnak a debreceni egyház presbyteriumának ülés-termében. Hol, mikor lesz a második találkozás? ... ki tudná megmondani. Meglehet, arról már nem fog szólani a krónika. De az is megeshetik, s vajha ez ne lenne pium desiderium 1 — hogy a lelkésztársak jobbjai, lelkesebbjei mihamarább kezet fognak az egyesülés szép eszméjének keresztülvitelére, a mikor bizonyára a nagy tekintélyű s hivatottabb lelkésztársak sem fogják megvonni közreműködésöket egy olyan mozgalomtól, mely feladatául tűzné ki, hogy a külföldi lelkészi értekezletek mintájára, hazánkban is létre jöjjön a ref. lelkészek országos szövetsége. Quod faxit Deus 1 Lé vay Lajos. BELFOLD. Elkésett tudósítás a bányakerület ez évi közgyűléséről.*) Az ág. hitv. ev. bányakerület közgyűlése ez évben is a szokásos rend megtartása mellett folyt le. Okt. 14-én délutáni 4 órakor az esperességek elnökségei a püspök, Dr. Szeberényi Gusztáv ur vezérlete alatt tisztelegtek Fabiny Teofil, kerületi felügyelő urnái, aztán a küldöttek a tanácsterembe gyűltek össze a szokásos előtanácskozmányra, hol tájékozás nyújtatott a közgyűlés legfontosabbb tárgyai iránt. Másnap, okt. 15 én reggeli 7> 9 órakor istentisztelet tartatott, melyen Győry Vilmos, budapesti magyar lelkész és bányakerületi egyházi főjegyző igen megható imában Isten áldásáért fohászkodott a gyűlés működésére. A küldöttek a templomból a tanácsterembe tértek vissza, hol Fabiny ur a megjelenteket rövid, de szívélyes és tartalomdús beszédben üdvözli s aztán a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Elnök ur üdvözlő beszédében kiemeli, miszerint nagy sajnálatára ez alkalommal is kénytelen megemlékezni azon sérelmekről, melyek legújabb időben egyházunkon elkövettetnek és ijesztő mértékben szaporodnak. Érinti mint ilyeneket a r. kath. papság által jogtalanul és törvényellenesen végzett kereszteléseket és azoknak anyakönyvelését. Jelenleg ugyan, úgy mond, ezen adatok csendesen feküsznek az anyakönyvekben, de veszedelmes magot képeznek a jövőre nézve, mert az abból kifejlődő következmények majdan egészen feldúlják a hazai felekezetek közti, a hazára nézve is oly felette szükséges békét. Felsorolja és jelzi továbbá azon sérelmeket, melyek a r. kath. papok által protestáns hívektől követelt egyházi járulékok behajtására kiadott hatósági ítéletek és miniszteri rendeletek következtében egyházunk jogállapotát sújtják. Felemlíti, miszerint a jogtalan keresztelések ügyében az egyetemes elnökség lépéseket tett s az országgyűlés elé kérvényt terjesztett be. Miután azonban az országgyűlés tartama akkoriban már vége felé járt, reméli, hogy a jelen országgyűlés által a fontos ügy helyesen meg fog oldatni, mert maga a kormány sem tűrheti, hogy e téren zavarok és elkeserítő sérelmek szaporodjanak. E mellett azonban csodálkozását fejezi ki a felett, hogy a papi illetmények tekintetében szintén lehetnek sérelmeink, dacára az 179% évi 26. t. c. 6." §-ának, mely e tekintetben világosan és tüzetesen intézkedik, és mely törvény még egész érvényében fenáll; de még inkább meglepi őt az, hogy a miniszter ur ezen törvénynyel egészen ellenkező rendeleteket bocsáthatott ki. Miért is felhívja a közgyűlést, hogy ezen sérelmek elhárítása céljából egyértelműleg komoly, tiltakozó és orvoslást követelő felterjesztést tegyen a minisztériumhoz. A közgyűlés lelkesedéssel fogadja az elnök ur beszédét és indítványát magáévá teszi. *) Annak okát, liogy a tudósítás kellő időben ineg nem jelent, magamra vállalván, ezennel bocsánatot kérek. B. (i.