Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-13 / 46. szám

hiúság oltárán ne áldozzunk. A svéd egyházban min­denkinek helyébe viszik a jegyeket, mi se tegyünk különb­séget a hiúság kedveért. Felszóllaltak még ezenkívül Kiss Aron, Vályi La­jos, Nagy László, és Benkő János, mire Kun Bertalan leckét tartott a papoknak, mondván, hogy e §. oly kér­désről szól, a melyben a liturgia mindenkit eligazít. Cso­dálkozik rajta, hogy a lelkész urak ily dolgokon még vitatkozhatnak. Mit mond rá a külföld, ha olvassa, hogy ily egyszerű dolgok felől sincsenek tisztában papjaink. Ne vitázzunk tehát, hanem fogadjuk el a §-t. Baksay mond erre zárszót, mire a szöveg a szavazásnál elfogad­tatott. A 104. §-ban Kerekes József tanfelügyelő a kon­firmatiót a 12 évről 14 évre kivánja áttétetni, mert a törvény 15 éves korig ismétlő iskolát rendel, s ezt épen a konfirmáltak miatt, a kik régi szokás szerint azt hi­szik, hogy azzal az iskolával szakítottak, nehéz meg­valósítani. Benkő túl megy Kerekesen, ő egyenesen 15 évet kíván. Mire Kiss Aron azt mondván, hogy ily mel­lékes ok miatt nem lehet a keresztyén gyermeket az urvacsorával való éléstől eltiltani, a többség a szöveget elfogadja. A 142. §.-hoz Véghely oda tétetni kivánja, hogy a kórházban levő betegeket is köteles meglátogatni a lelkész, György Endre pedig a halálra itélt szerencsét­lenektől a szerencsétlen szót töröltetni kivánja. Mind­két módosítás elfogadtatott; nemkülönben a többi §. is a 143-147-ig. Ennél Pap Gábor azt mondja, hogy a lelkész hi­vatalos functiói közt az esketés nincs kitéve. Kivánja tehát, hogy a szövegezésre kiküldött bizottság erre is terjessze ki figyelmét. .Véghely a polgári rendeletek teljesítéséről szól. Vannak oly rendeletek, melyeket csak közvetlen egy­házi elöljáróságaik utján véve tartoznak a lelkészek telje­síteni : vannak olyanok is, melyeket ha a polgári ható* ság utján veszik is, tartoznak teljesíteni: ilyen az ujon­cozási, betegápolási stb. ügy. Felszólaltak felvilágositó­lag Konc és Mezey Albert, mire ugy Pap Gábor mint Véghely indítványa a szövegező bizottsághoz utasíttatott, ebbe pótlólag beválasztatván még Véghely Dezső is. Molnár Béla a bizottságok munkálkodhatására való tekintetből a délutáni gyűlésezés megszüntetését indítványozza. Elfogadtatott. Olvastatott Kovács Antal és 14 képviselő társának azon indítványa, hogy a házassági pereknek a zsinati te­endők közzé felvétele ügyében bizottság küldessék ki. Az indítvány kinyomatni s a tagok közt kiosztatni rendeltetett. Nov. 9. d. e. 10 óra. Elnökök Vay b. és Nagy P. Mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván Szász B. egy megjegyzésével hitdesittetett. Következett ezután a lelkipásztorok magánéletéről szólló szakasz tárgyalása, vagyis a 148—158 §. E szakaszokban foglalt részletes utasítások helyett Körmendy Sándor a következő általánosságban tartott szöveget ajánlja : »A lelkipásztorok ugy magán mint társadalmi viszonyaikban szerény, feddhetetlen, hivatá­suknak megfelelő, munkás és egyházias életet éljenek ' Ennek az az előnye hogy nem részletes, s igy nem marad ki belőle semmi, mert minden részlet alá vonható. Miklovic bár nem hajt térdet a konventi munká­lat előtt, de azért annak részletes tárgyalását óhajtja. Beöthy is azt mondja, hogy minden hivatalnok­nak részletesen szokott teendője elő irva lenni. A fedd­hetetlen szó oly kibúvó ajtó, mely alól még a politikai pártkiizdelmekben résztvevő is kibújhat, pedig az ebbe ke­veredéstől óhajtanák a papokat megóvni. Balogh is azt véli, hogy ha a lelkész szót kihagyjuk a javaslatból, min­den emberre ráillik. Jobb a részletes szabály, mert leg­a'ább a lelkészi pályára lépő ifjak tudják mire kell vál­lalkozniok. Konc a jézusi szeretet hangsúlyozásától tart, nehogy a pap ellenségei 158. §-ban foglalt fegyelmi el­járást indítsanak ellene, ha jogos perbe keveredik is. Krisztus is haragudott. Szavazással a módositvány elvet­tetett. Részletesen tárgyaltatván a §-ok, Balogh a 154. §-ból 9az oly büntetésektől* mellől az oly szót töröltetni kivánja. Elfogadtatott; ekként a papoknak a tüntetésektől ovakod­niok kell. A 155. §-t Vay Béla töröltetni kivána. Kovács Ödön is, mert félreértésre ad alkalmat. Ha kötözködni akar­nak a pappal, azt mondhatják, hogy a gazdálkodás is oly foglalkozás, mely őt tanulmányaitól elvonja. Nagy Pé­ter, László József, Dohos János a kötelességek részletes elsorolása mellett van, mert fájdalom oly üzelmekbe bocsátkoznak a papok, melyeket itt fölemliteni is szé­gyel, mint hogy többet ne mondjon, néhol az uzsorás zsidókkal szövetkezik. Szavazással fenntartatik a §. A 156-ra Szász Domokos ezt mondja: Ő azok közé tartozik, a kik azt tartják, hogy a pap első sorban legyen pap, azaz minden erejét gyülekezetének szentelje. De oly munkakörre is elhivathathatik a pap, mely őt egyházától huzamosabb időre eltávolítja p. o. ha ország­gyűlési képviselővé választatik. Itt is hazájának s egy­házának szolgál, mint boldogult Révész Imre, mint az elnöki széken űlő Nagy Péter, ki a népoktatási törvény meghozatalakor a protestáns érdekeket hathatósan védel­mezte az országházban. Ily megszorítás más felekezetek rendszabályaiban nem foglaltatik. Utal arra, hogy az országgyűlésen a kath. pap-képviselők nagy összetartás­sal és erővel védik saját egyházuk érdekeit. A zsinat tagjai között ís többen vannak, kik hasznos szolgálato­kat tettek egyházuknak az országgyűlésen mint képvi­selők. Nem szeretné, hogy egyedül a mi egyházunk papjai legyenek kánon által az országgyűlésből kitiltva. Azért tehát a két-három hetet töröltetni kivánja s a helyett a szövegbe ezt tétetni »ha huzamosb időre tá­voznak egyházaikból saját egyházközségük beleegyezésével, tartoznak jelenteni. . . .< ( stb. Beöthy: a törvényjavaslat szerkesztői nem akarták

Next

/
Thumbnails
Contents