Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-25 / 39. szám

lendő a magtárnok által. Ha mégis marad benn tőke, kiveszik más vallásbeliek kezesekkel, ha akkor is, hát nem kamatozik, majd jövőre édes lesz az. 4. Azt is mondják, hogy uzsora az egész, mikor I mérő gabonára 1 fertály a kamat. Ez a leggyengébb ellenérv a magtár ellen. Mert az állítás nem igaz. Megtörténik, hogy az egyház még kamatot se kap, nem hogy uzsoráskodnék. P. o. jenleg a rozs ára 4 forint, visszafizetéskor lehet jövő évre aratás után 3 forint, a kamat épen a tőke külömbözet 34-1=4, hát a kamat hol van ? A hus meg van, de hol a macska ? Es pedig a magtár leginkább télen nyilik meg, mikor a gabona drága s bevesz aratás után, mikor rendszerént olcsóbb az élet. Lehető az ellenkező is, de az áll, hogy többször kap a magtár olcsóbb gabonát mint a minőt kiadott. Az is ellenvetés még, hogy : 5. Hossz terméskor a kamat nem folyik he. Még a tőkének is be kell folyni, ha másként nem, könyvben, nem hogy a kamatnak; de már azt beszedi a gondnok ! A kamatot ugyan nem hagyja kinn, nem szabad kint hagyni! A kamathátralék az a megölő féreg a magtárnál. Ha nem fizet az adós, fizessen a kezes, de a kamatnak, épen mint a lelkészi conventiónak be kell folyni, arra való az egyháztanács, hogy a kamatot besürgölje ! Azt is mondják ellenvetésül : 6. Bő terméskor sok tőke befolyik, de nincs a ki kivigye. Szerintem a tőkének mindenféle terméskor be kell folyni, mivel a kezes csak egy évig kezes : ha másként nem lehet, hoz az adós uj kezest, kap uj cédulát, újra beirja a nevét adós, kezes az újonnan megnyitott kiviteli könyvbe és a tőke újra behozott- és újra kivittnek tűnik fel és rend van. De tegyük fel, természetben mind fizet, hát jó. Betöltjük a magtarba és felét kiviszik, lehet mind is. A jövő év meg meghozhatja a nagy árt, és nincs veszteség. P. o. magtári gabonám van X. községében 400 mérő rozs, ára 3 frt., kivisznek 200 mérőt, marad kamatozatlan 200. Tavaszra a gabona ára fölugrik, aratás előtt lesz a rozs 4 forint, akkor, mivel ki nem vitték, az egyháztanács a 200 mérőért becassál 800 forintot, és a magtári pénztár szaporodott 800 forinttal. Soha se búsuljunk a meglevőn, azt, a mi van, könnyű dédelgetni s a körülmények szerint idomítgatni. Fenti esetben vesztett-e a magtár, hogy a 200 mérőt ki nem vitték, ha kiviszik, kiviszik 600 frt értékben, befizetéskor, uj aratás után, tegyük fel lesz az ára a rozsnak 4 frt. és így tőke, kamat érték, és pedig tőke 600, kamat 150 frt = 750. Az előbbi esetben van 800 forintom tavaszszal félévi kamat 35 forint = 835 forint. E szerint nyereség 85 frt. Azt is ellenvetik : hogy nem jó, hogy 7. Az egyházi magtár fizeti a hivatalnokokat. Bizony nem jó. Nem a magtár hitt engem papnak, hanem az egyház, fizet tehát engemet évenként Kis Péter, Nagy János református, vagy evang. hívem gondnok kezébe így is, nem pedig a magtárba adós Kakabuki Flórian róm. kath. egyén. Hisz ig}' azt mondhatná az egyházi gondnok, tiszteletes uram ! Nem tu dok fizetni, mivel a magtárban nem folyt be a kamat, és a magtárgondnok nem adhat, előbb meg kell exequálnunk N. N. római katholikust. No szép dolog lenne ez! Mi épen most zúgolódunk az ellen, hogy prot. egyén, birtokától fizessen a plebánusnak, és mi exequálnánk N. N. r. katholicust azért a magtár számára, hogy az fizethesse a prot. papot; mert in fine finali a gondnok azt mondaná: a pap részére kell ezt tennem, ha az elengedi, én is, ha az nem, én sem. És megtörténik, hogy sírva kér az illető, ne vegyem el kenyerét. Hiába mondom, az a magtár dolga, ő azt mondja, ha az ur akarná, nem exequálna a magtár, más szóval, ha én az évi conventiómat elengedném. Es ezen rendszernél, csak egy kis rosszakarat az egyháztanács részéről, s ide lyukad ki a dolog. Azért én részemről soha és semmi szín alatt bele nem egyezném abba, hogy az egyházi embereket a magtár fizesse. Fizesse az egyház. A magtár pedig legyen egy olyan pénztár, gabona tár, a hol a megszorult, valláskülömbség nélkül kenyeret és pénzt nyerjen, és a melyből időnként az egyház, qua egyház beruházásokat tehessen, vagy építkezzék, ámbár építkezni sem engedném a népet ebből, még most, ha csak túl nem szaporodott a magtár és még mindég marad forgatható tőke. Végre azt mondják 8. Jobb lenne szántóföldet venni magtár helyett. Már hiszen méltóztassék csak 10 hold föld árát is 100 forintjával akár önkéntes adakozás, akár kivetés utján beszedni a néptől készpénzben ... én ezt a terhet nem kérem magamnak, de arra igen is vállalkozom rábeszélni a népet, hogy 1000 forint értékű magtári pénztárából vegye meg a fenti 10 hold földet. Az előbbi áldozat, az utóbbi ingyen. Előbbiért szidnak, utóbbiért dicsérnek. Igenis a magtár tegyen hasznos befektetéseket, ez a fő, nem pedig hogy most elharácsoltassék az, és én fel is hívom erre az érdekelteket, vegyenek az egyház számára, a magtári gabona árán időnként, ha lehet fekvő birtokot, mert idővel, ha gyengül is a nép, de lesz föld, és lehet hivatalnok. Az legyen tehát a magtárak célja, hogy földbirtokot szerezhessünk a gyülekezetek számára. Hiszen Gózon Gyula tiszt, kartársunk is helyesli ezt, és e célt tekintve üdvözli az egyházi magtárakat, és azon lesz velem együtt, hogy minél több magtár alakuljon Dunáninnen, Dunántúl, Tisza mellett, Tiszántúl. Üdvözlöm azért a magtárak felállítását, ugy mint hanyatlásnak indult egyházaink megváltóját, az által, hogy földbirtokot teremthet. Szekeres Mihály ref. lelkész.