Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-23 / 4. szám

121 újhelyi filia ügyeinek rendezésére Zelenka Pál elnöklete alatt kiküldött bizottság beterjesztette a hegyaljai egy­házmegye gyűlésének, mely elhatározta, hogy a jegy­zőkönyv, ha tulajdonosa az újhelyi leányegyház nem kifogásolja, gondosabb megőrzés végett az esperességi vagy a kerületi levéltárban helyeztessék el. Egyszers­mind kérdéssel fordult Kossuthhoz az iránt, hogy ha csakugyan sajátjának ismerné el a jegyzőkönyvet, szí­veskednék ezt az okmányon igazolni. A kérdésre Kos­suth, Baracconeból 1880. sept. 30-áról keltezett, s Lich­tenstein Józsefhez, mint a hegyaljai e. megye világi fel­ügyelőjéhez intézett levelében, igenlőleg felelt. E jegy­zőkönyv, melynek hitelessége e szerint kétségtelen, be­cses adalékot szolgáltat Kossuth ifjúkorának ismereté­hez. Kiderül ebből, hogy nagy hazánkfia, már fiatal koraban is, mint a s. a. újhelyi leányegyház jegyzője és presbytere, tevékeny részt vett az egyházi önkor­mányzati ügyekben. Lelkesítő példát meríthetne Kossuth ilyetén magatartásából különösen az a nemzedék, mely ahol csak szerét ejtheti, siet kivonni n.agát a s nobiie ofiicium^-ok teljesítése alól. * A klasszikai nyelvek tanításáról és tanulásáról lapunkban többször volt mar szó, s többek közt Török Pál superintendens tett ez ügyben nagyfontosságú nyi­latkozatot. Most Dr. Schliemann, Trója ismert fölfede­zője, ki eltekintve a keleti nyelvektől, a legtöbb modern, valamint a latin és ó-görög nyelven is ír és beszél : s Ilios, a trójaiak varosa és országa* című uj művében, melyhez önéletrajzát adja függelékül — leírja, hogy miként tanult ő meg görögül, mely leírást, a lapunkban ez ügyben közzétett cikkeknek mintegy gyakorlati illustratiója gya­nánt ím itt közöljük egész terjedelmében : „Két éven át kizarólag az ó-görög nyelvvel és irodalommal foglalkoz­tam és pedig azon idő alatt futólag majdnem minden ó klasszikust átolvastam, az Iliást és Odysseát azonban ismételten. A görög nyelvtanból csak a névragozást s a rendes és rendhagyó igéket tanultam, de a nyelvtani szabályok megtanulásával drága időm egyetlen szempil­lantását sem vesztegettem. Mert, miután láttam, hogy ama fiuk közöl, kiket 8 éven at, néha még tovább is az unalmas grammatikai szabályokkal kinzanak, egyetlen egy sem tanulja meg a nyelvet s nem képes egy egy­szerű görög levelet megírni, a nélkül, hogy százával ne követné el a legdurvább hibákat, azt kellett következ­tetnem, hogy az iskolában követett módszer a lehető legtévesebb. Véleményem szerint a görög nyelvtant csakis gyakorlat utján lehet elsajátítani, azaz a klasszikai pró­zának figyelmes olvasása, és mintadarabok könyvnél­küli megtanulása altal. E rendkívül egyszerű mód sze­rint az ó-görögöt ugy tanultam meg mint valami élő nyelvet. Es most egészen folyékonyan irom s bármiről minden nehézség nélkül fejezem ki magamat. A nyelv­tan minden szabalyaval teljesen imerős vagyok, habár nem tudom, hogy benne vannak-e a nyelvtanban vagy sem. S ha megesik, hogy görög irataimban valaki hibát akar felfedezni, kifejezesem helyességét mindenkor be 122 tudom bizonyítani az által, hogy a klasszikai ódákból rögtön ismételek olyan részletet, melyben az általam hasz­nait fordulatok és kifejezések előfordulnak. Virchov ta­nár a klasszikai nyelveket hasonló módon tanulta meg. Virchov ezeket irja e tárgyról: 13 éves koromig egy pomerániai városban magántanitásban részesültem. Utolsó tanítóm az ottani második lelkész volt, rögtönözve for­díttatott és íratott velem igen sokat; s e mellett egyet­len egy grammatikai szabályt sem tanultatott meg ve­lem. Az ó nyelvek ily módon való megtanulása annyi gyönyört szerzett nekem, hogy nagyon gyakran olyan fordításokat is készítettem magamnak, melyek nem vol­tak föladva. Mikor Cöstlinbe küldtek a gymnaziumba, az ottani igazgató latin nyelvbeli jártasságommal annyira meg volt elégedve, hogy az iskolából való eltávozá­somig kedvében maradtam. Másrészről Grieben, a görög nyelvtanácsos, ki theologiát végzett volt : gyakran a csalás gyanújával illetett, mert sehogy sem tudta megér­teni, hogy miképen készíthet valaki jó görög fordítást a nélkül, hogy Buttmann görög nyelvtanát könyv nél kül tudja.* * Biblia-fordítások revisiója. A Luther fordította ó-testamentom revisiójara 1871-ben kiküldött bizottság, f. évi sept. 21—oct. 8-dikáig Halléban fogja megtartani nagy gyűlését. A bizottság által megváltoztatott helyek, melyekhez minden érdeklődő hozzászólhat, tömött nyo­mással vannak kiemelve. A beérkezett próbaivek össze­hasonlítása, s az azok fölötti tanácskozas lesz feladata a nagy gyűlésnek. — Az angol uj-testamentom revideált revisióját már szedik s a jövő hónapban Londonban hagyja el a sajtót. * Aranykönyv. Kármán József ujverbaszi ref. lel­kész a dunántuli egyházkerület altal létesítendő slavo­niai-daruvári missióra száz forintnyi alapítványt tett, melynek hetes kamatát, amint a missionárius állomását elfoglalandja, minden uj év elején lefizetni ígéri. Vajha minél több követőjét registrálhatnánk! — Özv. Veress Józsejné sz. Majthényi Rozália ezer forintot alapított évi ösztöndíjul a kolozsvári ref. collegium jó igyekezetű sze­gény növendékei számára. A derék nő jótékonyság gyakorlásával szenteli meg anyai bánatat, mely őt, fia, a kolozsvári collégium egykori növendékének halálaval érte. Alapitvanya is fiának, Veress József orvosnövendék­nek nevét viseli. * Renan londoni felolvasásai. Hibbert Róbert an­gol polgár nagy alapitvanyt tett arra a célra, hogy en­nek kamataiból vegyes közönség előtt tartandó vallás-tör­ténelmi felolvasások jutalmaztassanak. Miután Müller Miksa a hindu vallásról tartott felolvasásokat, ugyanez az alapít­vány abban az élvezetben részesíté az angol közönséget, hogy Renan ,Róma befolyásáról a keresztyénségre* ertekezett. Renan, mint angol lapok írják, utolérhetlen kitűnő előadó. Népszerű előadasa lebilincselő tarsalgas a közönséggel, melynek jelentékeny része nőkből áll. ,A keresztyénség eredetéről* szóló két kötetes munká­jának quintessentiaját adta elő öt előadásban. Szerinte PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.

Next

/
Thumbnails
Contents