Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-09-11 / 37. szám
és tanitói illetmények tekintetében döntő okmányul szolgál, igazoltatott az, hogy Püspökiben a fentebb érintett illetmények kiszolgáltatásának alapját az ,úrbéri birtok* képezi : ez tehát nem személyes, hanem birtokkal járó kötelezettség : ily kötelezettséget pedig mindenki, valláskülönbség nélkül tartozik teljesíteni.* A bánfaival esetben 1880. apr. 25-én 11672. sz. a. kelt miniszteri rendelet igy szól: „Az egyházlátogatási okmány kivonatának azon tételéből »singulis colonis* kétségtelen, hogy a szóban forgó lelkészi illetmény a volt úrbéres birtokok terhét képezi, tehát az az ily szolgalommal terhelt birtok bármily vallású tulajdonosa által viselendő.* A lechnici esetben 1881. márc. hó 23-án 5933. sz. a. kelt miniszteri határozatban pedig kimondatott, hogy : „Azon körülmény, hogy W. D. magát az emiitett 5 /4 (úrbéri) telekre nézve nem tulajdonosnak, hanem haszonbérlőnek vallja, őt a kérdéses illetmény kijárultatásától azért nem mentheti fel, mert jelen esetben a kifogásolt tartozás „nem személyes*, hanem „telekhez kötött* terhet képezvén, lerovására nézve a fenálló rendeletek és törvényes gyakorlatnál fogva azon közadózások sorába tartozik, melyeknél a jogosult, a tulajdonos kutatása nélkül, követelését közvetlenül a tényleges birlaló irányában érvényesítheti, ki ís, amennyiben erre nézve a tulajdonossal szemközt kötelezettséget nem vállalhat, ez ellen magát visszkereset utján kártalaníthatja.* Tehát ezekből az következik, hogy : Az „úrbéri birtokok* után való kath. papi járandóságokra nézve a legfőbb fórum — a minisztérium. Továbbá ezen ügyekben a „canonica visitátió* mai napig is teljes érvényű, s mint kétoldalú szerződés, törvényes erejű. P2s a kath. papbér fizetendő, midőn az egyházlátogatási okmányban ezen szavak fordulnak elő : „a singulis colonis*,, — „a sessione*, — „domo colonicali*, — „ab inquilinis fundos tenentibus* ; ezek mind „nem személyi*, hanem dologi, „reális* jogok, vagyis „onus inhaeret fundo*, — „onus reali possessioni inhaerens.* Következőleg minden ily urbarialis birtok tulajdodonosa, bármily vallású legyen is, tartozik ezen terhet viselni. De tartozik ezt fizetni az árendás, a haszonbérlője is az ily birtoknak, fennhagyatván viszkereseti joga. Ámde ezzel szemben az evangelikus rész az 1791. évi 26. t. c. 6. §-ára hivatkozik, amely kimondja, hogy jövőre mindennemű stola-illetmény vagy párbér, melyet az evangélikusok a kath. lelkészeknek és tanítóknak akár pénzben, akár terményekben, akár munkában fizettek, — „teljesen megszűnik*; de a hivatkozott szakasz egyúttal hozzá teszi: „hacsak az evangélikusok az illető lelkészek szolgálatával önként nem élnek vala.* Ezen törvényből kifolyólag argumentált Krisztinkovich Ede győri ügyvéd is a győrmegyei bizottmányi gyűlésen, midőn ott a sövényházi eset tárgyalás alá került s a gyűlés szónokainak egy része ezen törvény megsértése miatt a minisztert szintén vád alá kívánta fogatni. Csakhogy katkolikus részről ez ellenében az állíttatik, hogy a hivatkozott törvénycikk „személyes szolgálatok* után való járandóságokról szól, azon járandóságokról, a melyekre nézve az illető kath. lelkészek kártalanítása a „vallásalap *-ból eszközöltetett. Igy áll ezen vallásügyi vitás kérdés, mely e sorok Íróját közvetve csak annyiban érdekli, mert a néptanítók is érdekelve vannak. Az ügy mindenesetre fontos, elannyira, hogy mig kath. részról erősen ragaszkodnak a dologi joghoz, evangelikus részről pedig méltán kelthet aggodalmat, midőn a szerzett kath. birtok után két részre is tartoznak egyházi illetményt fizetni. Igy az evang. rész elpusztul, kiáltanak fel protestáns részről. Mióta a miniszteri döntvények kiadattak, van eset reá Vasmegyében, hogy a kath. lelkészek, jogaik érvényesítésére évekkel előbbre visszamennek s temérdek izgágaságra szolgáltat okot az ügy. Ezen mindenesetre törvényhozási uton kell intézkedni, hiszen erre appellál egyik idézett miniszteri rendelet is. Kívánjuk is, hogy intézkedjék; mert kár volna ilyen dolgokkal továbbra is megbolygatni hagyni az eddig csendes békében élők vallási nyugalmát. Addig is azonban, mig az egyetemes gyűlésen ezen ügy tárgyalásra kerül, jó lesz bővebben megvitatni a dolgot. Azután győzzön az igazság és méltányosság ! ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — 9. közlemény. — 103) A budapesti kir. magy. tudomány-egyetem almanachja. Rector Berger Ev. János. Dékánok : a hittud. karban Stancel Ferenc, a jog- és államtudományiban Kerkapoly Károly, az orvosiban Rupp Nep. János, a bölcsészetiben Kondor Gusztáv. Tanárok száma : a hittud. karban rendes 8, tanárhelyettes 2, a jogtud.-ban rendes 17, magán 16, tanárhelyettes 1 ; az orvosiban rendes 15, rendkívüli 2, címzetes rendkívüli 9, helyettes 1, magán 23, tanársegéd 19; a bölcsészetiben rendes 25, rendkívüli 4, helyettes 5, magán 37, tanitó 5, tanársegéd 6. Összesen: rendes tanár 65, rendkívüli 15, helyettes tanár 6, tanárhelyettes 3, magán 76, tanitó 5, tanársegéd 25. Az összes tanerők száma 195, tehát 9-el több, mint az előző évben. Rendes hallgatók sz. a hittud. karban az első félévben 82, a 2-dikban is ugyanannyi; a jogi karban 1382, illetőleg 1315; az orvostud. karban 809, illetőleg 777; a bölcsészeti karban 383, illetőleg 329; gyógyszerészethallgató 185, illetőleg 181. Az összes rendes- és rendkívüli egyetemi