Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-08-21 / 34. szám

IÓ2. Egy ének fölött: Andreas Batizinus. Igen sajnálom, hogy e könyv vizsgálása közben veszélyesen megbetegedvén, ez éneket külön nem irtam le. Ez volna az eddig ismert legrégibb magyar prot. ének, mert ez van odaírva : Kassovia 1530. De intézkedni fogok, hogy egész terjedelmében megkaphassam. Miután Batizi András reformátort pályája, Balogh Ferenc történeti műve szerint, 1542 —1555-ig terjed: hihető, hogy ez éneket még pápista korában irta (mert 1542-ben tanult Wittembergben) s később — mivel a reformatió a sz. háromság dogmáján semmit se változtatott, — felvétetett e gyűjteménybe.*) 163—166. hiányzik. 167. Egy ének igy végződik : »Ez kis éneket mikoron szerzék Jó Kolosvárban istent dícsérék tíik larto neve ki házánál szerzék Ezer ötszáz és hatvan egyben, Szeremi Illyés rövid beszédben, Az isten legyen mindennek szivében.* 175. Psalm. 31. az I. nótajára, n<em ugy van, mint Gönciben, utana a 145. szintén nem ugy. Már fentebb is jött elő ily külömbség. Ebből látszik, hogy egy-egy zsoltárból többen is irtak éneket. 183. ,A Hartiani Imre hus éneke*, kipótolva kézírással. Ez énekről regélték azt, hogy — mivel a vers. főkből a szerző neve után e szó jön ki: hus, — ez a Hartyáni Imre husszita pap lett volna. Nincs ebből semmi. Nálam vannak a régi hussziták énekei, örökké felejthetetlen Révész Imrénk szívességéből ; nincs ezek között ilyen. Inkább talán vagy a véletlen, vagy az hozta a hus szót ez ének végére, hogy a szerző be akarta az 51. zsoltárban foglalt eszmemenetet fejezni, s egyszersmind — akkori szokás szerint — az ének végén azt is kitenni, hogy hányadik zsoltarában mondja ezt Dávid, vagy talán huszti fi vagy pap volt a szerző, mert — mint itt akarhány példa van rá — az irásvagy születéshely kitétele szokásos volt. Hanem hogy a 138. zsoltárt Goudimél egy husszita énekből csinalta, az már előttem egészen bizonyos. 185. A 119. Psalmus e nótara: „Rut unzer noth* etc. 186. »Pia Cantilena: Emlékezzél űr isten híveidről* (ma 165.). Ez ódon, gyönyörű űrvacsorai énekünk itt jelenik meg másodszor. Gönciben megvan a 125. levélen e címmel: „Könyörgés az lelki ételnek és italnak megadásáért." Azonban mostani énekes könyvünk szerkesztői kegyetlenül megrontottak, kivetkőztettek abból, a mit én leginkább sürgetek az énekekben, a bibliai stylusból, csak azért, hogy alkalmi éneket faraghassanak belőle, meg pedig ugyancsak vastag dogmaval megrakva. Ime a második verse igy volt s így van Gönci- j ben, a bartfaiban, a „Zengedező menyei kar'-ban, az *) Ratizinak ezen énekét azóta Czelder „Figyelőjénekc f. évi V—VI., kettős füzetében közöltein. K. F. 1736-iki Margitayban, sőt a régi énekes könyv legutolsó, 1817-iki kiadásában is: „Adjad nékünk mindenkor életünkben A kenyeret, mely vagyon szent igédben, Kiről szóltál sz. János könyvében Melyei élünk örökké életünkben.* Szebb is, jobb is, bibliaszerűbb is, mint a mai. Majd ha isten éltet, visszahelyezzük régi eredetiségibe. 187. „Magasztaljuk az úr istent már hívek.* Először megjelent a Czalctornyai János 1590-iki énekes könyvében, melynek egyetlen csonka példánya megvan a kolozsvári ref. koll. könyvtárában, melyből épen ez éneket volt szives nekem sajátkezüleg lemásolni Nagy Péter erdélyi ref. püspök úr. A kezdő betűkből kijön Michael Dobokai. Itt meg azt tudhatni meg, hogy hol és mikor irta, mert az utolsó vers után ez van : „1565. esztendőben Régi Kolosvárnak ó városaban, Kisasszony napján rendelék versekben Kiből dicsértessék az nagy úr isten.* 189. Egy levél kézirat : „El-bémegyünk nagy örömmel.* 192. Psalm. 56. kótairás, Öt vonalon, alt kulcson, mai alakú félkótákkal, csak hat hang van irva, de épen úgy kezdődik s megy ez a hat hang, mint a 77. Zsoltár : „Az istenhez az én szómat.* 194. Egyik legérdekesebb darabja e gyűjteménynek ; valóban örök emlékre méltó, mert a ki valaha raadja a fejét, hogy a nagy Szegedi Kis Istvánnak élet- s jellemrajzi emléket állítson, ez ének elmaradhatlanul szükséges leend annak. „Praecatio Stephani Szegedini e carcere Dei beneficio liberati : 1. Halat adok néked úristen, Mert vagyok én nagy örömben, Jelen levél én nekem keserűségemben, Vigasztaltal ott engem tömlöczben, Batoritottad én szivem te szent igédben. 2. Megmentél engemet bánattól Megszabaditál tömlöczből, YJivöd labaimat vas nehézségéből, Kihozal engemet ellenség kezéből, Az kegyetlen népek nagy hatalmasságaból.* stb 197. „Halat adunk néked* (ma 138.), Gönciben ott van a 144. levélen. 202. „Az haboruságnak szenvedéséről való ének,* utolsó verse így van : „Ez éneket szerzették Gyula-Feyérvárban, Battyáni Wrban fekvén kór-ágyaban, Mikor irtunk vala 1547-ben.* 207. „Járuljunk mi az istennek sz. fiához* (ma 71.). 42. Psalm. Az írmodor ez énekben külömbözik leginkább az 1 592-iki Gönciétől, az ö betű kifejezésére : 10 és 0 mindenik felett e-vel használtatik. 226. Prédikáció után való ének, nótája németül olvashatlanul van felírva.