Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-08-07 / 32. szám

Mint Szikszai Györgynél emlitve volt, ennek hátrahagyott irataiból kettőt saját neve alatt kiadott, u. m.: 1. Biblia szövéJ.neke, azaz: az egész ó és uj testamentomiszentírásra magt/arázat, szakaszok szerint, készítette — — Első darab : Sz. Máté magyarázata. Szeged. Grün Orbán. 1814. 8-rét, 586 lap. E munka azonban nem eredeli; hanem Friesz I. H. zürichi lelkész, 1732—3-ban 4 kötetben megjelent, délesti órákra szánt bibliamagyarázatának átdolgozása. Az előszóban igéri, hogy az ó-és uj szövetség többi részeit is adni fogja, ,ha a mostaninál több előre való fizetés lészen.' Háromszáz volt csak s e miatt önköltségén adta ki, s a további darabok, ily viszonyok közt elmaradtak. Magán használatra volt szanva ; de öregeink a szószékbe is lölvivék. ,Kézben forog — úgymond az előszóban — a Bibliai Tárház nevü könyv ; de mely csak a sz. irás könyveinek s részeinek számait foglalja magában ; az u. n. Szentírás Summája pedig, mely Kolozsvárott 1695-ben és Az Igaz és Tökéletes Boldigságnak Utja, mely S.-Patakon 1658-ban jött ki és a szentírást kérdések és feleletekben magyarázza, azonkívül, hogy a mondott célra nem egészen alkalmasak, már ugy el is fogytak, hogy alig lehet azokat találni. Ezt a nagy hiányosságot kívántam én kipótolni1

stb. 2. Biblia győzedelme. Szeged. 18'24. Szintén atyja kézirata után. Egy keresztyén és egy hitetlen között folytatott párbeszéd, 4 szakaszban, melyben a hitetlen által a sz. irás ellen felhozott állitások cáfoltainak meg. i-ső szakaszban áilitja a hitetlen, hogy »bizonytalan, kiktől s mikor Íródott a biblia s így csak költött könyv, nek lehet tartani* ; 2. szak., hogy „haszontalan szószaporitások vágynák benne* ; 3. szak: „az okossággal ellenkező s hihetetlen és illetlen dolgok vágynák benne* ; 4. szak. : sok helyen ellenkezik önmagával. Szikszai Benjámin beavatkozott e század unio-vitájába is , A római kath. és prot. keresztyének között fenálló unió* című, Szegeden, 1824-ben megjelent munkájával. Egy kath. s egy prot. közt tartott párbeszéd ez, mely a szerző által elfoglalt sajátságos álláspontnál fogva, sem róm. kath. sem prot. részről helyesléssel nem fogadtatott. Azt bizonyítgatja ugyanis Sz., hogy felesleges az unióról vitatkozni is, miután a r. kath. és protestánsok egymással teljesen megegyeznek a vallás lényegére nézve, s egymást ugy tekintik, mint egyesült vallásfelekezetek. Guzmics Izidor csodálatat fejezi ki az erre s a Vámosi Pap István , Vallási Egyesülés Ideájá*-ra adott válaszában, hogy Sz. terra incognitát fedezett fel. Prot. részről pedig nevetségesnek tartottak Sz. ezen okoskodását. (Lásd Sárospataki Füzetek IV. f. 1860.: Kiló Lajos: „Unio vitaly a hazai r. kath. és prot.-sok közt 1822—7.' U. o. V. f. 1861.: Pap István: „Ellenbirálat Filó Lajos vallási egyesülés ideájára tett bírálatára.*) IV. Szikszai János. Fokszabadi prédikátor s mezőfóldi esperes volt a jelen század első felében. Csak névrokonságban áll az imént ösmertetett Szikszaiakkal. Született 1773-ban Nádasd-Ladáe nyon (Fehérmegye), hol atyja, I. János, szintén lelkész vala. A Szikszai-család ezen ága, melyből másfél század óta voltak papok a dunántúli kerületben, Erdély Póka nevű helységéből vette származását. A török világban jöttek át Szikszaiak Pókáról Patakra tanulni s végezvén, a dunántúl települtek meg. Igy Pál és István testvérek, amaz Pápán, hol — mint Tóth Ferenc említi , A pápai ref. ekkl. rövid históriája* 70-dik lapjan s tanúsítja Liszkay J. is „A pápai ref. egyház levéltára* 76. lapján — 1731—5-ig, utóbbi pedig szintén azon vidéken, Görcsönyben hivataloskodott; I János pedig Ladányban. Itt született — mint említők — ezen II. János, ki tanulmányait a balatonfőkajári nemzeti oskolában (Veszprémin.) kezdte, Németujhelyen folytatta s Patakon fejezte be. Már ekkor atyja 74 év terheit hordván, haza hítta, s hivatalát reáruházta 1798-ban. Négy év múlva Fokszabadiba ment át, hol holtáig — 1839 — működött az ur szőllőjében, utóbbi 14 évében az esperességet is viselvén.*) Tudományosan képzett s folytonosan tanulmányozgató férfiú volt. Munkái jelentek meg a Fábián-féle Pred. Tárházban. Kéziratban maradtak következő munkái: 1. A vérségből és sógorságból eredő házassági akadályok, a házasságot illető fels. kir. rendeletek, ekklézsiai rendszabályok és a h. h. e. túl a dunai sup. által a vér\ ség és sógorság tilos grádusainak felszámlálása végett kiadott rajzolatokban feltett 18 kérdéseknek megfejtése. Ezen, a maga idejében közkézen forgó jeles munkára többízben hivatkozik Kiss János a Prot. E. I Lap 1848. f. közlött „Rokonságról a házasságban* c. értekezésében, valamint Kovács János is az „Atyafiság és sógorság* cimű, Patakon, 1855-ben kiadott munkájában. 2. Szent krónika, vagy a világ kezdetétől fogva a Kr. születéseig a sz. írásban előforduló nevezetesebb történeteknek — — — előadása. 3. A rabokkal való bánásmódról oktatás és alkalmi rövid prédikációk. 4. Több kötetre terjedő jegyzetek tanulmányaiból, kivonatok olvasmányaiból. Szentkúti Károly. MISSIÓÜGY. Az egyetemes protestáns egyház missiómunkálatai. (Folytatás.) Hollandia. Hollandia, a majdnem tisztán protestáns állam, eleitől fogva, ha nem is fő, de nevezetes szerepet vitt a missió mezején. Már a mult században voltak missió-egyletei, melyek úgyszólván utat nyitottak más állam missionáriusainak a pogány államokban. Van az egyház kebelében ma már nem kevesebb, mint 9 *) Ennek fia Pál, jelenben bf -kajári lelkész, a Prot. E. I. Lap munkatársainak egyik veteránja. Öreg atyja, atyja és ő 116 év óta működnek a mezőfóldi e. megyében. Sz. K. 64