Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-24 / 30. szám

igy szól hozzánk: , A ki velem nincsen, ellenem van ; és ; a ki velem nem takar, tékozol az.1 A pestmegyei evang. esperesség junius 14-én Budapesten tartott közgyűlésének benyújtotta Melcer Gyula, esperességi aljegyző. Láng Adolf, pestmegyei ev. főesperes. RÉGISÉGEK. Jeltelen sírok.*) A Szikszaiak. I. S z i k s z a i György. Van-e, ki e nevet nem ösmeri, legalább a ref. egyházban ? A jó öreg Szikszait, korának, sőt korunknak legkitűnőbb imairójat, kit a jeles Révész Bálint is mesteréül vall ? Az új nemzedék bizonyára csak nevét ösmeri; pedig vajmi jó volna, ha munkait is ugy ösmerné, mint apáink, kik egész Révészig meg nem tudtak válni a j,Lelki áldozatok4

-tói. Mint annyi jelesünknek, ugy Szikszainak életét is nagyrészben homály födi. Noha nagy idő nem választja el tőlünk : mindazáltal egykori születése s működése helyén s a róla emlékező csekély forrásokban nyomokat keresve, vagy épen semmi, vagy oly, egymásnak ellentmondó adatokat lelünk, melyekből igen bajos, életének csak főbb s nyilvános mozzanatait is földeríteni. Született — alabb, a források közt említendő saját életrajza szerint, — 1738-diki március 21-dikén, Békésen, hol hasonnevű atyja lelkész-esperes vala."*) Édes anyja Kovács Anna. Kegyelettel emlékszik meg rövidke életrajzában ezen „jó és nagy indulatu szüleiről*, kik őt szülőföldén, majd a h.-m.-vásárhelyi oskolában taníttatván, végre Debrecenbe adták, hol 1753-ban — tehát 15 éves korában — már a tógátusok közé iratkozott, 1762-ben pedig a hittanszakot is befejezte, egyúttal könyvtárnokságot s a szónoki osztályban köztanitóságot is viselvén. Állítólag már ekkor annyira megnyerte jeles szónoki- s egyéb tehetségeinél fogva a debreceniek vonzalmát, hogy ezek eleve papjokul jelölék ki. Tanulmányait öregbítendő, 1762 őszén apai költségen a báseli s utrechti egyetemeket keresé föl, hol majdnem két évet töltve visszajött. Ozvegygyé lett édes anyja mellett kezdé meg hivataloskodását Békésen, a másfélévi kegy elemidőt (1764—5) töltvén itt. „Épen nagypénteken kezdette hivatalát — mondja, ő maga — s még azon esztendőben, novemberben, vette magának házastársul Bátori Sárát, Bátori Mihály és Kenéz *) Ld. lapunk mult évi 9. számát. **) A békési ref. egyház anyakönyvét ezen I. Szikszai György kezdte legelső vezetni, ilyetén primitív módon : ,született a mult évi harangozónak egy fia« ; »meghatf Győri József, Békés város birája, kinél sem azelőtt, sem ezután becsületesebb birája e városnak nem volt s neui is lesz.« Sz. K. Anna vásárhelyi előkelő lakosoknak tisztességesen nevelt leányát, kivel való házasságban tölt tz ideig 38-ai Ifél esztendő.**) Békésről 1765 tavaszán Makó választá rendes lelkészül s itt hivataloskodott 1783 tavaszáig. Itt azonban nem lehetett békessége s állandó maradása ; mert a fentebb jelzett időben, ösmeretlen okokból eredő hosszas viszálykodás után hivataláról lemondani kéaytelenittetvén, Makón, saját házában, mely máig is Szikszai háznak neveztetik, hivatal nélkül éldegélt csaknem három évig. Mi volt a tulajdonképeni ok, mely miatt Sz. állásáról elmozdittatott, sem az egyház, sem az e. megye levéltárában, még kevésbé önéletrajzában erre nézve nincs adat. Mintha mi sem történt volna, ő maga egy hanggal sem említi. Makón azonban a szájhagyomány fontartá e szomorú körülmény emlékét, melyet megerősít egy később (1787) kiadott munkájának, az „Egynehány prédikációk*-nak előszava. „Mikor — úgymond — ezeket a prédikációkat nyomtatás alá adtam, még akkor magánosságban, közönséges egyházi szolgálat nélkül voltam.* A fajó emléket azonban nagy idők sem törölhették ki szivéből. Halála évében készitett síriratának eme sorai: „eleget szenvedett, eleget kesergett*, teljes valószínűséggel a makói szenvedésekre céloznak. Mondják, hogy a város biraja a parochián lehú zatta s 25-ig vágatta. De ez, noha az ilyesmire — fajdalom — ma is van példa (lásd a dunántúli ref. e. k. 1880-diki tavaszi közgyűlése j. könyvének 68-dik pontját), amaz időben pedig épen legnépesebb alföldi gyülekezeteink tanúsították kitűnő s feddhetlen életű prédikátoraik iránt a legdurvább hálátlanságot (lásd Szőnyi Beniamin életét Kálmán Farkas „Éneklő kar*-ában, vagy *) A békési közlemény szerint „atyja halála után, az annus gratiue alatt, más fel évig békési pap volt, azután Gyulára választatott. * Az apa hivataloskodásának idejét azonban ez s a gyulai köz lemény is — hivatkozva az 1864-diki e. 111. gyűlés j. könyve mellé csatolt s az egyes egyházak történetét tartalmazó ^J^'üggeié^-re — 1732 — 77-re teszi. Ezek szerint Sz. György békési hivataloskodása is e tájra, 1777—9-re esnék. De ez téves állítás, melynek nyilván ellenmondanak a makói anyakönyvek, melyeket Sz. Gy. 1765-diki ápril 13-tól 1783-tliki május 17-dikéig vezetett. Szintoly téves, — mint látni fogjuk, — az is, hogy Sz. Békésről Gyulára választatott volna. De legtévesebb a gyulai — a fentebb említett Függelékre támaszkodó — közlemény, mely szerint nem ugyan Sz. György, hanem ennek öcscse, Benjámin hivataloskodott volna 1780-tól haláláig, 1783-ig Gyulán. Mert Benjámin 1772-ben született; oly ifjan, gyermek fővel nem hivataloskodhatott s tény, hogy Benjámin 1828-ban hunyt el mint makói pap. Hacsak ez a Sz. Benjámin egy más Szikszai-család sarja nem. tyíaga Szikszai, többször emiitett életrajzában semmi részletekbe nem bocsátkozva, nagy átalánosságban csak annyit mond életének e szakáról, a mennyit fentebb már idéztünk, t. i., hogy „nagypénteken kezdet e hivatalát* ; ele sem az évet, sem a helyet nem említi. E tömkelegben mégis legbiztosabb vezérfonal az a kis adat, melyet Sz. maga nyújt házasságára vonatkozólag az idézett sorokban. E szerint ő akkor, midőn ^életének rövid leírását papírra tette, „halála előtt egy kevéssel,* tehát épen halála évében, 1803-ban, »38-adfél évet tölte házasságban*, s így 1765-ben kelle megnősülnie, mint békési helyettes lelkésznek. Továbbá az önéletrajz egy jegyzete alatt elszámláltatnak Sz. gyermekei, kik mindnyájan Makón születtük, az első : József, ki e születési adatokat csillag alatt közli, 1766. október 8-dikán született. Mindezeket összevéve a békési s gyulai téves közlemények s Sz. önéletrajzának nagy hézagossága ekként igazítandó, illetőleg egészítendő ki . „visszajővén hazá;ába a külföldi egyetemekről, 1764-ben, atyja halála után a kegyelemidő tartama alatt helyettes lelkész \olt Békésen 1765 tavaszáig, a midőn, mint már nős ember, Makóra vitetett rendes lelkészül* stb. Sz. K.