Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-10 / 28. szám

lyeskedésre nem került a sor, hanem az ellenfelek versenyeztek egymás érdemei elismerésében. Közlöm röviden az eredményt. A máj. 23-ikiesti gyűlésen szavazattöbbséggel eldöntötték, hogy a kiküldött bizottság helyesen és jogosan jart el Smith ügyében. Máj. 24-ikén egész nap a következő két indítvány felett folyt a vita: I. Principal Rainy terjeszti elő azon indítványt, hogy : „Az octoberi commissió Ítélete s a presbyteriumok előterjesztése által felhivatott a General Assembly figyelme Professor Smith bizonyos irataira, különösen egy cikkre a héber nyelv és literatura felett. Tekintve, hogy az emiitett cikket Prof. Smith azután irta, mikor már előbbi állításai miatt vizsgálat alatt volt; Tekintve, hogy az emiitett cikk nem volt az Assembly előtt, midőn az ügyben itélt, mert nem jelent még meg az Assembly feloszlása előtt s Prof. Smith vigyázatlan és tökéletlen jellemű állításai miatt megintetvén, nem adott jelt azok lételéről; És szem előtt tartva Prof. Smithnek az aberdeeni presbyteriumhoz intézett levelét is, melyben eljárását védi : ugy találja 1. Hogy a mult Assembly itélet-hozatala Prof. Smith ügyében,— melynek alapján ő igényli, hogy azon jog neki meg volt adva, hogy nézeteit azon módon, mint tette, terjeszthesse, — érvénytelen. Az Assembly ezért azt a határozatot megsemmisiti s elfogadja az octoberi commissió ez ügyben tett Ítéletét. 2. Hogy a héber nyelv és literatura feletti cikk legalább is oly természetű, mely nagy támadást és komoly aggodalmat okoz. 3. Hogy oly állításokat tartalmaz, melyek alaássak a szentírásnak históriai igazságát és isteni ihletését. 4. Ugy a cikknek hangja, mint publikáltatásának körülményei azt mutatják, hogy Prof. Smith érzéketlen azon felelősség iránt, mely rajta mint professoron van. 5. Az egyház egy nagy részének meggyőződése, hogy Prof. Smith bármily nagy tehetséggel legyen is megáldva (mit az Assembly nem akar kicsinyelni), nem kell tovább rábízni a lelkész-növendékek képzését. Ennélfogva a General Assemblynek kötelessége levén a theol. tanitasra felügyelni, kénytelen kinyilvánítani, hogy nem tartja továbbra is előnyösnek az egyházra, ha Prof. Smith folytatja tanitását. Az Assembly csütörtökön d. e. felveendi ez ügyet tárgyalás végett, hogy ezen Ítéletnek érvényt szerezzen s az ügy fenmaradt elemeit végleg elintézze.* II. Dr. White indítványozza, hogy : „A General Assembly tekintve, hogy Prof. Smith ismét adott ki egy művet, melyben nézeteit magyarázza ; tekintve az egyház minden tisztviselőjének azon jogát, mely öveteli, hogy alkotmányosan járjanak el ellene, azaz rendszeres vizsgálatot tartsanak: nevezzenek ki egy olyan bizottságot, mely éretten megvizsgálja Smith iratait, melyeket a mult Assembly óta kiadott, s ha szükségesnek tartja, akkor tegyen jelentést először az illetékes hatóságnál, az aberdeeni presbyteriumnál, mely az ügyet az Assembly elé terjesztheti.* Szótöbbséggel az első (Principal Rainy) inditvanya fogadtatott el. Hatodik nap, máj. 25. Változatosság okáért néhány apróbb ügyet vettek targyalás alá. Hetedik nap, máj. 26. Az elfogadott indítvány értelmében folytatólagos tárgyalás alá vették Smith ügyét, mely i^mét a következő két indítvány körül forgott: r. Dr. Adam indítványozta, hogy: „A General Assembly Smith professort tanári jogaitól fossza meg, meghagyván teljes fizetését a következő gyűlésig s uj tanár választására tegye meg a lépéseket. * II. Dr. Bruce inditványozza: „Hogy az Assembly tekintve, hogy Prof. Smith végleges elmozdítása nem egyeznék meg az egyházi fegyelem szabályaival, s mert a kérdés ily módotii eldöntésével az igazságot csak nem allapitjak meg és azok nem olyan természetűek, melyek az egyház szellemi jóllétére tartoznának: ennélfogva ejtse el az előbbi (Dr. Adam) által tett indítványt.* Az előbbire szavaztak 394-en, az utóbbira 231-en, Prof. Smith tehát tanári jogaitól 16 szótöbbséggel megfosztatott. A gyűlésteremben rettentő zavar tamadt, iszonyúan lepisszegték az eredmény kihirdetését. R. Smith, a felajánlott fizetést természetesen visszautasította. Az esti gyűlésen a tárgyalások folyama ismét a rendes mederbe tért. Tárgyaltatott az ifjúság jóllétének ügye. Dr. White jelentése szerint az ifjúság gondozása ügyében kinevezett bizottság keletkezését azon hiányérzet idézte elő, mely volt az egyházban azon ifjak gondozását illetőleg, kik a vasárnapi iskolából már kikerültek, de nem tökéletes egyháztagok még. A népesebb helyeken előadások tartásával tettek próbát, azonban ez nem vezetett a kívánt eredményre. Most már azonban legjobb eredményről tehet jelentést a bizottság. Nyolcadik nap, máj. 27. Énekügy. A hymnusos könyv megbővittetett s átvizsgálás végett a presbyteriumokhoz beküldetett; nem sok ellenvetésre talált. A jelentést tevő megjegyzi, hogy némelyek azon alapon tettek ellenvetést némely hymnus ellen, hogy azokat kath. ember irta, ami azonban nem jő számításba. Voltak, kik a gyűlésen általában a hymnusok használata ellen beszéltek (t. i. a nyilvános isteni tiszteleten való használat ellen). Egy különösen érdekesen argumentált. „Az egyház a hymnus bevezetésénél nem szokott megállapodni. A fejlődési processus rendesen ez : először jő a hymnus, azután az orgona (a szabad egyház templomába még | nincs bevéve), azután a liturgia s azután a praelatusok s ki tudja, nem a pápával végződik-e. Igy volt az egye-