Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-16 / 3. szám

azért beszédei míg egyrészről eléggé szabályosak, magvasak arra. hogy bármely magasabb műveltségű gyülekezet is élvezettel hallgassa; másfelől nincs közöttük egy sem, melyet a legegyszerűbb közönség körében is tanulsággal ne lehetne használni. A valódi belértéke meg van az ezen gyűjteményben foglalt beszédek mindegyikének, Krisztus és az ő evangyelioma prédikáltatik bennök. Ezzel azonban nem azt akarjuk mondani, hogy talán mindegyik beszéd minden tekintetben kifogástalan, a szónoklattan szabályainak s a dispositió szigorú törvényeinek mindenütt megfelelne. Itt ott lehet egy kis sántikálas; különben is szerző ezek Írásakor nem műremekek készítésére irányzá figyelmét, hanem legelső sorban arra, hogy hallgatói lelkében a krisztusi szellemet ébreszsze, éleszsze, a nagy közönség pedig szívesen eltűri a tudomány által felállított külszabályoknak némi kis megsértését vagy mellőzését, ha azokért az eszmék gazdagságában, azoknak mesteri előterjesztésében kárpótoltatik. S különösen figyelmeztetem az olvasót, hogy ezen gyűjteményben az egyes beszédek nem kalmárosan vannak elhelyezve, hogy t. i. a kirakatban vagyis a könyv kezdetén a legszebbek volnának ; sőt megfordítva, az egyházi évnek s így a gyűjteménynek is az elejére eső beszédek gyengébb hatást tesznek, mint a később következők, s majd nem azt gondolná az ember, hogy ezen beszédek azon sorrendben Írattak, melyben egymásután következnek a gyűjteményben, hogy szerző is azon mértékben került bele jobban és jobban az egyes thémák ki- és feldolgozásába, a minőben az olvasónál az élvezet olvasás közben fokozódik. Igy p. o. az V. VII. ÍX. XIII (A templomot tisztító Jézus) és a következők legtöbbje sokkal inkább megragadja lelkünket, mint a négy első. A confessio szempontjából való jellemzésére ezen beszédeknek elég, ha ismétlem, hogy ezek elmondásánál szerzőt folyvást azon cél vezérelte, hogy építsen, hogy a bibliai szellemet s a vallásos buzgóságot terjeszsze, éleszsze; következőleg felettébb távol van attól, hogy egyes vitás hittani kérdéseket egyik vagy másik theologiai iskola szellemében a templomi szószéken boncolgasson ; de távol attól is, hogy azon, ha nem is legfényesebb, de eléggé értelmes gyülekezetek körében, melyek előtt szerző ezen beszédeket elmondotta, oly nézeteket, hittételeket hirdetett volna, melyek úgy önnön, mint gyülekezeteinek vallásos meggyőződésével merően ellenkeznek. Mint a méh felismeri, hogy mindegyik virágban mi az, mit ő felhasznaihat s csakis abból rakodik meg : így szerzőnk is talál mézanyagot a bibliai virágok mindegyikében s csak is ezt hasznalja fel. Beszédeinek egyik legszebbike, melyben a kanai menyegzőről, a viznek borrá változtatásáról (XXVIII), vagy a hol az öt árpa kenyérről (XXVI) beszél; s mégis nincs bennök egy passsus sem, mely a legjózanabb irányú keresztyént is sértené. Tájékoztatóul ennyit. A kik végig olvasandják ezen gyűjteményt, nem kétlem, hogy köszönetet szavazandanak velem együtt szerzőnek, hogy sokoldalú elfoglaltatásai között is időt szakított és szakit magának ezen dolgozatok sajtó alá rendezésére s ez által egyházi irodalmunk gazdagítására, s a vallásos buzgóság élesztésére. Farhas József. BELFÖLD. Kérelem a 16-ik századbeli ref. zsinatok végzései ügyében. Megígértem a s

Protestáns Theologiai Könyvtár* szerkesztőjének, hogy a 16-ik szazad folytán Magyar és Erdélyországban tartott jelentőségesebb prot. egyházi gyűlések, zsinatok kánonait a könyvtarban közrebocsátom Ez igéretemet a magyarhoni összes prot. felekezeteket illetőleg, most egyszerre be nem válthatom, mert ez, a 16-ik század zsinatterhes méhéből világra jött nagyszámú és terjedelmű végzések sokasága és azok rejt- és lelhelyeinek az országban szerte, sőt a külföldön is hosszú időt s nagy szorgalmat igénylő kutatása és tanulmányozása miatt rám nézve lehetetlen. — Talán helyesebb és sikeresebb is lenne, ha a testvér felekezetekre vonatkozólag azoknak fiai osztakoznának velem úgyis előhaladott korú és terhes hivatallal bajlódó társukkal e vállalatban. Ennélfogva célom egyelőre csak saját ref. egyházunkat illetőleg megfelelni a jelzett vállalatnak; minthogy ennek múltjából úgy is többet ismerhetek, kútfőihez könnyebben férek : így ha Isten segit, vele a jövő év elején, ismeretem körvonalán belől készen is lehetek. Még pedig, minthogy legnevezetesebb zsinatainkat az idézte elő, hogy az uj egyházban rohamosan támadt dogmaticai nézetkülömbségek megvitatása s az elhagyott római egyház sarktanai közül megtartott és elvetett vagy módosított hittételekről szóló konfessiók készítése a vezérférfiak előtt részint ön belső erősbbitésök, részint külső védelmök tekintetéből legfontosabbnak és legsürgetősbnek látszott: én ez alkalommal nem csak az egyház szabatosabb szervezésére vonatkozó és a haza külömböző vidékein alakult egyházi testületek számára készült kánonokat, melyek édes kevesek és hiányosak, hanem a hittani tárgyakkal foglalkozott zsinatok végzéseit és konfessióit is mind, anyai nyelvünkön adni és illető jegyzeteimmel kisérni kívánom. Talán ezzel kissé megkönyíthetem azon tudós történész fáradságát is, ki majd rendszeresen feltüntetendi e század dogmaticái vitáit: míg gyűjteményem és csekély tanulmányaimból legalább vázlatosan ki fog derülni, mit tettek, sőt talán elvonható lesz, hogy mért nem tehettek többet az uj egyház vezérférfiai, annak szabatosabb szervezésére és megszilárdítására. Mely célom minél biztosabb elérhetése végett tiszteletteljes bizodalommal kérem fel mindazon egyházi ügyeink iránt érdeklődő tudós férfiakat, kik a 16-ik szá-