Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-19 / 25. szám

ISKOLAÜGY. A theol. oktatás Angolországban III. Az angol államegyháznak szintúgy meg vannak eltérő irányzatú pártjai, mint a parlamentnek. A magas egyházi part (High Church) tele van ritualismussal, ceremóniákkal; az alsó egyház (Low Ch.) puritán, mondhatni kálvini irányú ; s e két ellentét közt közbül áll a széles látlcörüek pártja (Broad Ch.) a maga liberális tendentiaival. Az egész egyház szabadelvű szellemét élénken tanúsítja az a tény, hogy oly szabadelvű egyének, mint pl. Milman, oly merész exegeták, mint p. Stanley (westminsteri főesperes) magas állásra juthattak, anélkül, hogy a ritualisták őket bélpoklosoknak vagy más-más párthoz tartozó püspökeik az egyházból kiirtandó atheistaknak tekintsék. Valamint a politikában az oppositiót, szintúgy az egyházban is szükségesnek tartja a különböző gondolkodásmódot — mint a tespedés, a stagnatió ellenszerét. A papot a nép lelkipásztorának s a földbirtokos oldala mellett a község erkölcsi vezérének tartják. A clergyman és a helység szegényei a lehető leggyakrabban érintkeznek egymással. Az angol papságot hivatalos teendői szinvonalán széles alapú humán miveltsége és nem sziikkörű theol. nézetei tartották meg. Ebből magyarázható az a tisztelet, melyben az angol társadalom a lelkipásztorokat részesiti. Hiszen a pap helyzete társadalmilag egészen más, mint az ügyvédé, vagy az orvosé. Az ügyvédnek meg vannak versenytársai s ha dolgának utána nem lát, cliensei elpárolognak. Az orvosnak folytonos tanulmányra s e mellett sok physikai ügyességre van szüksége, hogy községe, vagy kerülete betegeit sikeresen gyógyítsa s ez által ismerősei tiszteletét kivívja. Am a lelkipásztornak ily értelmi sarkantyúi nincsenek, s ha nagyon közepes tehetségű s hozzá a tanulásra nem hajlandó : értelmi színvonala néhány év alatt lesülyed, »nyájáéhoz hasonló lesz® és működésének faluhelyen nem sok lesz a látatja. Ha városban vagy nagyobb községben működik, a papi funktió emészti fel idejét, mely kivált angol földön azért is terhes, mert a különböző felekezeti iskoláknak a pap nemcsak címzetes, hanem valóságos felügyelője, hétköznap és vasárnap vallástanitója. Ha hozzávesszük, hogy a vasarnapi istentiszteleten kivül kivált városon, minden héten legalább egy rendes isteni tiszteletet tart, rendszerint valamely vallásos themának egy beszéd sorozatban való fejtegetése, néha egy-egy kiváló mű (Ecce Homo, Bunyan „Pilgrims Progress") targyalása végett : nem csoda ha reggel 7 óratói fogva esti 10—11 óráig akárhányszor ugy el vau foglalva, hogy nincs egyetlen teljes szabad órája. Ily nagy elfoglaltság közepette a lelkipásztornak valóságos szórakozása és enyhülése, hogy miveltségénél fogva a közép osztalylyal sok ponton érintkezhetik, holott sziikkörű theologiai neveltsége inkább isolálná a társadalom hívei javától. A szűk látókörű és a csekély miveltségű lelkipásztorról mondá Arnold, hogy „nem az egyház az, mely őt, hanem ő az, ki egyházat lehetetlenné teheti."*) Szintén az angol egyház e kitűnő theologusa és hírneves prédikátora volt az, ki a lelkipásztor első tanulmányául a bibliát tűzte ki. E tanulmány szerinte két részből áll : t. i. az ó és uj szövetség tartalmanak tüzetes ismeretéből és e tartalomnak a mi korunkra és körülményeinkre alkalmazni tudásából. A bibliai könyveket ismerni s alkalmazni nem tudni, szerinte inkább tudatlanság, mint tudomány. De midőn a biblia ismeretének megszerzése eszközeiről szól: az ó class. irodalmat és az ó-kori történelmet emliti első renden. Ez az, a mi a papjelölt látó körét kibővíti, s alkalmassá teszi, hogy az egyházi politika kérdéseiben valóságos megbízható álláspontra helyezkedjék. Hiszen Aristoteles politikája, vagy hasonló művek ismeretének — mint mondá — mindennap nagy és közvetlen hasznát vette az egyházi kérdések fejtegetésében. Köztudomásu dolog, hogy a britt birodalomban két állam egyház (established churches) van : Angliaban és Walesben az anglican püspöki és Scótiában a presbiteri. Az anglican egyházat 1534-ben VIII. Henrik alapította és az 1562-iki londoni zsinat megállapította 39 hitcikkelyen alapszik. Kormányzója a canterburyi érsek, 1868 óta Pait A. prímás és az ország első peerje; továbbá a yorki érsek és 24 püspök, kik a felső háznak mindannyian tagjai. A püspököket névleg egyházkerületeik papjai választják, de voltaképen mind őket, mind az emiitett két prímást a miniszter-elnök nevezi ki. A püspöki kar legifjabb tagja egyszermind a felsőház papja ex officio. A püspöki birtokok nagyobb részét 1836 óta a végre kinevezett államhivatalnokok kezelik s ugyanők szolgáltatják ki a praelatusok fizetéseit. A canterburyi érsek fizetése 15,000 font, és espereséé 2000. A yorki érsek 10,000; a londoni püspök szintén 10,000; a durhami 8000; a winchesteri 7000 ; az oxfordi 5000, Sodor és Man püspöke 2000 font évi fizetést huz. Az esperesek száma 30, fizetésök 3000 fonttól, le egész 700 fontig. A püspöki segédek (Archdeacons) száma 71, kik 200 —1000 font fizetést élveznek. A püspöki káptalanok bizonyos számú (2—6) kanonokokból állanak 500—IOOO font évi javadalommal s mint tanítók, vagy iskola felügyelők és egyházi administratorok (kincstárnokok, titkárok, iktatók stb.) működnek. A püspöki segédek alatt működik 610 u. n. vidéki esperes (Rural Deans) kik az alsó papságra ügyelnek fel. A „Clergy Direktory" szerint az alapítványi papságok száma 13,000 s az összes anglican papság 23,000 főre megy. Az angol államegyház jövedelme k. b. 8—10 millió fontra tehető. E jövedelem legnagyobb része dézsmaváltságból jő be. A papi fizetés forrásai: a) dézsmaváltság; b) az egyes egyházak földbirtoka (canonica portió); c) az egyházi rovatai (church rates); d) a hívek húsvéti ajándéka *).A. P. Stanley Life of dr. Arnold London 1877 II. k. 386 1.