Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-22 / 21. szám

aligha jelölte volna találóan a tartalmat; hanem ha mégis jelezni akarjuk az ismertetés alatt lévő művet: »a hit templomát,4

legközelebb járunk a valósághoz, ha igy fejezzük ki magunkat: válogatott, keresztyén, népszerű templomi, ünnepi, alkalmi és közönséges egyházi beszédek. Mindenik jelző, kifogástalanul alkalmazható e 38—hat, két-két egymással összefüggő beszéd kivételével — külön, önálló tanításokat tartalmazó beszéd-gyűjteményre. Elütnek azonban a kezünk alatt lévő beszédek a mi népszerű, korszerű, alkalmi és közönséges sok egyházi beszédgyüjteményeink némelyikétől igen-igen sok tekintetekben. Szerkezetökre — legalább igy magyar köntösükben — legkevésbé. De elütnek szövegválasztás, tárgy, irány, eszmemenet, fordulatok, kifejezések, irály tekintetében igen sok füzetes egyházi beszédgyüjteményünktől. Mert biz ezek — előre is ki kell mondanunk kereken — nem afféle őszi, tavaszi, aratási, szüreti, cséplési vagy más efféle alkalmakra irt beszédek ; hanem valódi tanítás, még pedig szorosan, talán a puritanismusig szorosan, keresztyéni irányú vallás-erkölcsi elmélkedések. Képek, hasonlatok, frázis, szóvirág, szópuffogatas — bombast — , bíborszínű hajnal aranyozott köntösének bársonyszerű prémje'-féle kifejezés sehol. Semmi felületes, semmi sekélyes ; hanem eszme, mélység és erő mindenütt. Alig akad egy-két beszéd, mely meg ne ragadja s rabul ne ejtse az olvasónak nemesebb tehetségeit: képzelő, itélő, ismerő képességét, fogékonyságát s lelki erejét . . Mindenik beszéd ismeietet közöl, elmét világosit, érzelmet fejleszt. A Lang-Mitrovics-féle beszédgyüjteményben is sok uj tárgy, megragadó fordulatok, szokatlan eszmemenettel talalkozunk; de majd mindenik beszéd szorosan a tudomány világában, az eszmék mezején járdái; mig Spurgeon — Könyves Tóth Kálmánnak szóban forgó beszédei közelebbről, némelyik nagyon is közvetlenül érinti a mindennapi, való életet. Ugy hogy amazt inkább tanulmányozni, az utóbbit pedig a szószéken hatással, némelyiket nagy hatással lehet előadni. Hogy a tanitó elem a jelen füzetben található 38 egyházi tanításban túlsúlyban van, nem hogy nem hiba; sőt érdem. Hiszen a mi reform, istenitiszteletünknek végre is központja a tanitás és a tanulás. . . A predikátió mindig a jelen kornak vallás-erkölcsi felfogását, a hitről való nézetét fejezi ki s jelezője lesz ezek altal a mai mivelődés fokának is. Mert hogy egy kis visszapillantást tegyünk az egyházi beszédek irodalmának történetére — mily másképen hittek, írtak, beszéltek és vélekedtek a hit tárgyairól, istennek a világhoz és emberekhez való visszonyáról p. o. a reformátió korabeli szónokok és írók : Heltai, Méliusz, Dévai, Bornemisza Péter, mint a kiivetkező századbeli Csécsi János vagy Komaromi, Csipkés György s Szenczi Molnár Albert ; vagy még inkább : mennyire elütnek egymástól felfogas, ir.my, tárgyalásra nézve a csak alig egy század előtti Hunyadi, Diószegi, Lengyel, Láczai stb. és a ma közkézen forgó Dobos, a Szászok, Révészek, Mitrovics, Tompa, Sziládi János, Fördős, Fejes, K. Tóth Kálmán, Gyöngyössy, Lukács, Illyés B., Bartók, Margócsi stb. vagy a kezünk közt lévő beszédek; egy betekintést az idézett jeles egyházi irók müveibe elárulja az ég és föld közötti külömbséget a régiek s az uj irány között. Mig p. u. ama régiek az ördögöt, poklot a föld mélységes gyomrában mélyen elrejtve, a menyorszagot és paradicsomi ártatlanságot, az egek egei felett, mérhetetlen messzeségben, addig az utóbbiakat maiak az emberhez legközelebb : a kebelben keresik s találják, az írásra támaszkodva: ,az isten országa ti bennetek vagyon, de itt a poklot is feltalálják!' S a tanra támaszkodó és a tanításra főfő súlyt helyező református, általában protest. felekezetnek, az adja mindig a súlyt és az fogja kölcsönözni az erőt, alapot s biztosítani az előnyt a kultusz cifraságában örömét találó s kedvét lelő róm. katholicismus felett, hogy amazok a templomot — a mai szó- és észjárás szerint fejezve ki magunkat — tantereműi is, isten dicsőítésére is, de túlnyomóan tantereműi alkalmazzák s folyton azon voltak, ma még inkább azon vannak, hogy a vallást a tudománynyal, a hitet a tudattal kibékítsék, egyszóval, hogy : az emberiség mivelődésének mai álláspontján, a szükséges s hasznos ismereteket a szószékről terjeszszék s az Isten dicsőségét így mozdítsák elő és ezek által az emberiség józan fejlődésének nagy munkájában eszközül szolgáljanak irott műveik és szónoklataikkal. Azt mondhatjuk, hogy a reformátió óta, a mennyi század mult el, annyi külömbtéle világnézetet találunk a más-más századokban írt egyházi beszédekben I kifejezve. Igaz az is, hogy a hitviták, vitairatok ma ritkán merülnek fel. De a különböző korbeli egyházi beszédeken tisztán meglátszik s határozottan kivehető a theologiai tudomány fejlődése is; annyira, hogy a theologiai tudat mai álláspontját a mai prot. egyházi beszédek híven kifejezik. Az emberi ismeretek száma tetemesen megszaporodván, ezen különféle ismeretet be, viszik az illető irók s szónokok a templomba, az egyházi szónoklatban s feltálalják s letárgyalják a hallgatók előtt. Ezen irány és művelet teszi a prot. templomot nemcsak szent, de szükséges helylyé is ma, és szükségessé teendi az emberiség aránytalanul nagy részére a jövendőben is. Ez a tudat nyugtat és vigasztal meg engemet mindazon támadások láttára és hallattára. melyeket az elfogult, egyoldalú s felületes gondolkozású emberek a prot. egyház és vallás ellen intéznek. Ezen irányú hasznos működés terén, a mai ismeretek terjesztése, a mai józan vallásos tudat közönségessé tétele s a keresztyén vallás eszméinek szigorú bibliai alapon való elemezése által tesz már nagy szolgálatokat a magyar prot. közönségnek a C. H. Spurgeon — Könyves Tóth Kálmán neve alatt megjelent ,/Iit temploma ,* melyet az alábbiakban részletesen is ismertetni szándékozunk. Azt, hogy e 38 beszédet, homiletikai szabályok