Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-22 / 21. szám

tetében a valódi tényállást deritse fel s e tárgy- [ ban ujabb jelentést tegyen. Budán 1869 november hó 24-én. Miniszter ur meghagyásából Dr. Samassa János s. k. osztálytanácsos." E miniszteri rendeletre Fejérmegye ujabb felterjesztést tett, kimutatva, hogy Érden csak római katholikus hitfelekezeti iskola van, a cultusminiszterium s a belügyminisztérium egyetértőleg kimondta, hogy Szőllősy Pál mint evang. vallású a katholikusoktól vett telkek után sem papi, sem tanitói járandóságot fizetni nem tartozik. Ezt határozta 1869-ben a magyar kir. ministerium, 1881-ben nem határozhat mást, mert a törvény nem: ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes, és a mi áll Fejérmegyére, áll az ország többi megyéjére is, v

a hol protestánsok laknak. Újra kijelentve, miszerint nem hiszem, hogy Trefort miniszter úr ezzel ellenkező rendeletet adott volna ki, az üldözöttek ragaszkodjanak az 1869 évi 21072 sz. alatti miniszteri rendelethez és ha nem ragaszkodnak, rpegérdemlik, hogy jogtalanul szenvedjenek. Boross Mihály. TÁRCA. A tiszai ág h. ev egyházkerület rendezeti javaslata. A tiszai ág. h. ev. egyházkerület köreiben nagy horderejű kérdés tartja hónapok óta feszültségben a kedélyeket, anélkül, hogy az, nt. Wéber Sámuel urnák egy, ha jól emlékszem az elmúlt őssszel megjelent s az ügyet csak átalánosságban jelző rövid cikkét kivéve, e becses lapok hasábjain eddig szellőztetve lelt volna. Ertem az uj egyházkerületi rendezeti javaslatot, melyet az e célra még 1875-ben kiküldött bizottság egy vastag füzetben tett a mult évi dobsinai egyh. ker. gyűlés asztalára, s melyet a nevezett gyűlés véleménynyilvánítás céljából az egyes gyülekezetekhez leterjesztett. I logy ily életbevágó munkálatot tüzetes, beható felülbiralat nélkül puszta tekintélyre elfogadni nem fognak, az az ügy természeténél s önrendelkezési jogára méltán féltékeny érzületeinknél fogva előre varható volt; tovább megyek és azt mondom, hogy kóros jelenségnek venném, ha az egyházak közönyös egykedvűséggel biralat nélkül fogadnanak ily főfontossagu javaslatot; de hogy az oly keményen Ítéltessék el, miként az több oldalról történt, azt legalabb e sorok szerény irója indokoltnak semmi módon nem tarthatja. Az első felszólamlás a nevezett rendezeti javaslat ellen az eperjesi 2 (magyar-német és szláv) egyház s a ker collegium részéről történt együttesen, kijelentvén, hogy a munkalatot hierarchico-centralistico-bureaucraticus szelleménél fogva a tárgyalás alapjául sem hajlandók elfogadni. Az eperjesieknek ezen nyomtatasban is megjelent és előterjesztett nyilatkozatai csakhamar követték a kassai és iglói egyházak s a XIII szepesi városi esperesség 11 egyháznak nagyban s egészben véve az eperjesivel egy nyomon induló, bar egymásnak egyben-másban ellent is mondó s a kérdéses javaslatot a tárgyalás alapjául szintén el nem fogadó nyilatkozatai. A javaslat készítésével megbízva volt egyh. ker. bizottság az eperjesi birálat s elitélő határozat ellenében (a kassai, iglói stb. ellennyilatkozatok akkor még nem lattak volt napvilagot) marc. 31-ki kelettel nyilatkozatot bocsátott közre, melyben álláspontjának az eperjesi vádak ellenében védelmére kél ; teszi ezt higgadtan, komoly érvekkel, nagy önmegtagadással, beismerve, hogy annak lehetnek, sőt vannak hiányai, készséggel Ígérkezvén elfogadni a netalán szükséges módosításokat és felhíván az egyházakat s esperességeket e módosítások megtételére. Tér és idő csak nagyon kivonatosan engedik a vitapontokat jeleznem. A hierarchicus szellem súlyos vádját Eperjes s utana többé-kevésbé a később megjelent ellenyilatkozatok is, — arra alapítják, hogy a javaslatban minden fokozaton előbb a lelkész- s másodhelyen a világi elnök van felemlítve, a lelkész elnök hatásköre tágasabb, lelkészvalasztás esetén az esperes, tanitóválasztás esetén a dekán elnököl az egyházi gyűlésben és — Eperjes szerint a hivatalban idősb elnöktárs s így legalább a legalsóbb forumon, t. i. a helyi egyházi gyűléseken a határozott időtartamra valasztott felügyelővel szemben a legtöbb esetben az élethosszig választott lelkész mondja ki a határozatot, míg Kassa ezeken kivül e vád támogatására azon §-okat is felhozza, melyekben bizonyos intézkedések megtételével a szuperintendens egyedül, elnöktársa nélkül bizatik meg, továbbá azon §-t, mely szerint az iskolaszéknek — ott, hol annak teendőit az egyháztanács végzi, elnöke a lelkész s végül azon §-t, mely — Kassa értelmezése szerint — a lelkészt minden tisztviselő, tehát a felügyelő felett is ellenőrzési joggal ruházza fel A sorrendre nézve, mely szerint a javaslat a lelkész elnököt minden fokozaton világi elnöktársa előtt említi, a javaslatkészitő bizottság azzal védekezik, hogy annak oka nem a hierarchia, hanem az, hogy az egyházi belélet körében a működés kizarólag a lelkész, esperes, superintendens hivatásszerű kötelessége s csupán az egyházi külső közigazgatas tere az, melyen a világi elem a lelkészi karral közösen végzi a teendőket, s 41*