Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-15 / 20. szám

zulva, a valóságnak meg nem felelő alakban fogamzanak meg. Nem régiben jelen voltam egy népiskolai examenen. Az egyik fiútól, — aki osztályában nem volt épen az utolsó s akinek élénk szemeiből és derült homlokából tehetség sugárzott ki, — a királyról akart egyetmást kérdezni a tanitó. „Mond meg nekem, kis fiam, ki ebben az országban a legnagyobb ur?® A fiu összeráncolja homlokát, gondolkozik, de nem szól. A tanitó, hogy meg értesse magát, újból fölteszi a kérdést olyan formán, hogy „mond meg hát azt, ki parancsol nekünk mindnyájunknak?4

Erre a fiu, a maga szeretetreméltó naivságával s teljesen megelégedve önmagával, hogy a szeg fejére tapintott, azt feleli, hogy „Kaszás Benedek szolgabíró ur!K És a fiúnak, akinek naiv feleletén mindnyájan olyan jóízűt nevettünk, igaza volt. Az ő apjának, meg a tanítójának, meg az egész falujának a királyhoz minél kevesebb közük van ; a király hatalmát ők közvetlenül nem érzik ; hanem igenis közük van a szolgabíróhoz, aki a faluházán megjelenvén, parancsokat oszt, perlekedő felek közt igazságot szolgáltat, szóval közvetlenül érintkezik és érezteti törvényadta hatalmát a falu lakóival. Annak a kis fiúnak naiv feleletéből többet tanulhatunk, mint a világ összes paedagogiai kézi könyvéből. Ez a felelet az alkotmánytan iróját útbaigazíthatja arra nézve, hogy minő módszerrel érhet célt. Arra kell mindenekfelett törekednie, hogy az abstrakt jogi és állami intézmények a növendék szemei előtt mintegy megelevenedjenek. Ezt a célt pedig ugy érheti el, ha a jogi és állami funkciókat teljesitő személyeket tolja előtérbe s magukat ama funkciókat nem elvontan, hanem ugy tünteti fel, mint bizonyos, a a gyermek által is ismert személyek cselekvényeit. A családi s általában a magánjogi viszonyok például, az atya és anya személyével kapcsolandók össze. A községi élet központja a biró, a megyei életé a szolgabíró, épen ugy, mint a családi életé az atya és az anya. A megyében tehát nem a főispánra, vagy az alispánra kell a gyermek figyelmét irányozni, hanem a szoígabiróra, mint aki hozzá sokkal közelébb esik, akit van alkalma akárhányszor színről-színre láthatni. Ha aztán ilyen módszer alkalmazásával a gyermek tisztába jön a csaladi, községi és megyei intézményekkel: akkor aztán kellő óvatossággal bevezetjük őt az alkotmányos intézmények tömkelegébe, természetesen a király személyének kiemelésével kezébe adván az Ariadne-fonalat, hogy el ne tévedjen. A király személye nagyon messze áll ugyan a gyermektől; de ha fokozatosan, az emiitett orgánumok bemutatása után vezetjük fel őt a trón zsámolyához, s elmondjuk neki, hogy a trónusban is egy ember ül, aki hatalmasabb mindenkinél s aki központja ezer meg ezer állami intézményeknek : akkor a gyermek képzeletében a király hatalma és az alkotmány a maguk valódiságukban fognak visszatükröződni s akkor nem fogja többé az iskolás fiu a szolgabírót a legfőbb potentátnak tartani. Ami pedig a közéletben gyakrabban előforduló jogügyleteket illeti, ezekre nézve szintén alkalmazhatjuk a szemléltető módszert, olyan formán, hogy például ha a váltóról van szó, lerajzolunk egy váltót vagy még jobb, ha a tanitó egy eredeti váltót visz fel magával az iskolaba. Vagy ha a telekkönyvet kell megmagyaráznunk, elvezetjük a gyermek képzeletét egy hivatalos helyiségbe, ahol egy nagy könyv van kiterítve az asztalon; leírjuk előtte, hogy abba a könyvbe ilyen meg ilyen rovatok vannak stb. Vagy ha az árverésről kell beszélnünk, leírjuk, amit különben is minden növendékünk látott már, hogy megütik a dobot a ház előtt; aztán megérkeznek a hivatalos személyek, az árverezők; a kikiáltó tudtul adja az árverés alá került tárgy becsárát stb. Szóval mielőtt maguknak az intézményeknek természetével foglalkoznánk, előbb az egyes intézményeket mintegy megérzékitjük. Ballagi Géza. BELFOLD. A kecskeméti ref. egyház, midőn országosan tisztelt és becsült lelkészének jubileumát f. hó l-jén megülte : jól tudta, hogy csak önmagát tiszteli meg ez ünnepélylyel 1 Nem szűkség ugyanis előhoznom, hogy mit és mennyit tett Fördős Lajos, jelenben a kecskeméti ref. egyházmegye főesperese, a hazai ref. egyházmegye fölvirágoztatása érdekében úgy a gyakorlati lelkészet, mint az egyházirodalom mezején. Hiszen ez érdemeket úgyis ismeri mindaz, ki érdeklődik ref. egyházi ügyeink iránt, s ismerheti annyival inkább, mert számos életrajza forog közkézen. Jubileumi csinált virágok helyett tehát, ez ünnepélyes alkalommal szeretetök, ragaszkodások, nagyrabecsülésük aranynál-ezüstnél becsesebb tanújelét adták, az ünnepeltnek hívei úgy, mint országszerte létező nagyszámú tisztelői, kik nemcsak reformátusok, hanem — ami Fördős Lajos humanismusának legékesszólóbb tanúbizonysága — az ő ünnepélyén őszintén együtt örvendettek vele a legkülönbözőbb felekezetek tagjai. A ref. templom teljesen megtelt a városi testületek, hatóságok és intézetek számos küldöttségével, valamint azon hívekkel, kiknek Fördős Lajos 1856 óta *) E tudósítást t. munkatársunktól csak mult pénteken d. u. kapván meg: legutóbbi számunkban — sajnálatunkra — már nem közölhettük. . Szerk.