Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-08 / 19. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Ki i/sy-jtca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre í) frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes szénrx-ÚL példányokkal naixicLég- szolg-áLltLa-t-umlc:MT Azon t. előfizetőink, kiknek elöfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Egy uj merénylet. Ne tessék megijedni, nem pétervári — sem londoni, sem berlini s egyátalában nem is nihilista vagy socialista merényletről fogok szólni, hanem oly egyének merényletéről, kik ama nagy mester szolgálatában állanak, kinek ^országa nem e világból való*, s nem is fejedelmi személyek drága élete ellen intézett, — fanatikus hazaszeretetből, elfogultságból eredő merényletről, hanem olyanról, mely szentelt kabát alatt rejtegetett telhetetlen birvágyból eredt s a józan életii, iparkodó protestáns egyháztagok zsebe ellen intéztetett s melyet ennélfogva bátran nevezhetnénk merénylet helyett fosztogatásnak. Epen mikor e sorok Írásába kezdtem, érkezett meg a jProt. Egyh. és Isk. Lap(

<

17-ik száma, melynek vezércikke felett a címet: jEcclesia militans*, olvasván, azt hittem, hogy épen azon uj merényletről lesz abban szó, melyre én egyházi és világi vezérférfiaink becses figyelmét felhívni akarom. De reményem nem egészen teljesült, s épen azért bátor vagyok — az említett cikknek mintegy folytatásául — e

gyházunknak egy uj harcáról megemlékezni. Még el sem simultak a soproni eset s az annak kapcsán hozott kir. táblai sérelmes döntvény által a politikai, különösen pedig az egyházi hírlapirodalom víztükrén felvert zavaros hullámok — s már is uj botránkozási köveket szed elő a felekezeti harcban fáradhatatlan római papság, leleményességének e tekintetben ugyancsak kifogyhatatlan tárházából s dobálódik újra s az eddigiek után Ítélve, ugy látszik nem hiába; mert a dobálás folytán több plébános feneketlen zsákjába hullott már protestáns iáról szép piros alma. A >Magyar Állam4

ugyanis (a többi r. k. irányú lapokat nem olvasom) a mult hetekben többszörösen közölt ministeri végzéseket, melyek szerint a r. kath. plébános — a canonica visitatió alkalmávali felvétel alapján — követelheti a papi-, egyházi- és iskolai járandóságokat oly telkek és házak után is, melyek jelenleg evang. prot. s általában nem r. kath. kézen vannak, de a canonica visitatió alkalmával — a mi az én községemben 1836-ban esett meg — kath. birtokok voltak. Ezen követeléssel kezdetben csak oly községekben léptek fel a plébánosok, hol az uzsorás zsidó a volt kath. telkek legnagyobb részét a maga kezére kerítette; s minthogy tervük sikerült, neki bátorodtak — bátorítottak agyebeket is, s egyházi járandóságaikat követelték a protestáns birtokosoktól is. És — a mi megfoghatatlan, s nyílt arcul csapása a fennen hirdetett egyenjogúságnak s viszonossági törvénynek — a közlött esetekben, ministeri végzés alapján — a legjobb eredménynyel. Még is, mindeddig azt hittem, hogy talán az illető esetekben a birtokeladásnál s vételnél már ama kötelezettség kimondatott s igy a nem kath. birtokos el lehetett rá készülve, hogy tőle egyházi tartozást a róm. kath. egyház is követel, mig nem tegnap az én jó szomszédom — a helybeli r. k. plébános és esperes is nálam megjelen-37