Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-01 / 18. szám

de igy is ezrekre menő iskolai mulasztások, melyek ellenében a törvényszabta büntetések alig egy-két helyen alkalmaztattak. Igy aztán teljesen haszontalan és sisyphusi munkát végeznek az egyházmegyék és kerületek, midőn az iskolai rovatos táblázatokat lelketölő fáradtsággal kitöltvén, évről-évre felveszik jegyzőkönyveikbe, hogy a mulasztók közül hány mentetett fel, s hány büntettetett meg? Ennek semmi jótékony eredményét vagy gyakorlati hasznát nincs szerencsénk tapasztalni. Mert hát nem minden megye Pestmegye, hol a közigazg. bizottság nem tartja méltóságán alólinak s ráér még arra is, hogy iy csekély dologgal is, minő pl. az iskolaügy, lelkiismeretesen foglalkozzék. Megbotránkozást keltett az Őszödön levő, vagy jobban mondva, nem levő iskoláról beadott hivatalos jelentés. Ez a kis egyházunk, még abban az időben, midőn a községi iskolák iránti lelkesedés divat volt, községivé valtoztatta iskoláját, azt hivén kétségkívül, hogy ezzel megtalálta az üdvözülés útját és súlyos terhein sokat könnyíthet. Adott az iskola számára, fundust, melyre aztán a tanfelügyelő úr célszerű isko'ai épületet, tanitói lakot stb. építtetett s kötelezte magát az állam nevében, hogy tanító- és ennek fizetéséről majd ő gondoskodik, a lelkész csupán a vallási tantárgyakat kezelje. Ezen igéretét egyideig be is váltotta, adván a lelkésznek évenként bizonyos összeget, melyből legalább segéd tanítót tarthatott a saját felelősségére, azonban ezen forrás már évek óta kiapadt; a lelkész felirt a tanfelügyelőhöz, hogy ő ingyen nem tanit, — semmi eredmény ; jelenti az egyházmegyének, ez a kerületnek, a kerület közbeveti magát a minisztériumnál még a mult évben, — és a leányzó azóta is szépen alszik, az őszödi új iskola ott all szépen, üresen, az uj nemzedék felnőhet vadúl, tudomány nélkül, hacsak a vallástanitásra kötelezett lelkész úr szive meg nem esik a Jézus szerencsétlen kicsinyein s nem tanit nekik könyörületből némely más tantárgyakat is, a legszükségesebbekközül. Siralmas allapot biz ez nagy jó uraim, ott fenn a magas kormánynál. Újra felterjesztetni határoztatott e botrányos ügy az egyh. kerületi közgyűlés elé, erélyes intézkedés végett. (Vege következik.) Kálmán Gyula, e. m. aljegyző. IRODALOM. Egyházi beszédek. Irta Szilády János, ref. lelkész. . i-ső füzet. Második bővitett kiadás. Budapest, Pfeifer Ferdinánd könyvkeresk. 1881. Ara 2 frt. — Ezen füzet harminckét beszédet tartalmaz, melyek közül nyolc most először jelent meg a nyilvánosság előtt. E füzet tehát csak háromnegyed részben második kiadás ; egynegyed részben első. Az első kiadásból nem vette át szerző a Colani utan fordított két beszédet. Ami az átvett s most másodszor megjelent beszédeket illeti, azok közül csak hármat módosított behatóbban ; a többit ellenben — némi csekély styláris változtatással, ugy adja, mint első alkalommal. A jeles egyházi szónok beszédeit — első kiadások alkalmaval — tüzetesen ismertettük, s igy ezúttal — azt hisszük — elég lesz egyszerűen jeleznünk, hogy most második kiadásban is megjelentek. Ez a körülmény is a mellett bizonyit, aminek annak idején mi kifejezést adtunk, hogy Szilády beszédei az egyházi irodalomnak nem közönséges, hanem nagyon is kiváló termékei s mint ilyenek megérdemlik a minél szélesebb körben való elterjedést. Bartalits Imre kiadóhivatalában Bpesten (Eszterházy-utca 12. sz-) megjelent: Rejtelmes édes. Amolyan kicsi korrajzoló társadalmi tanulmányok. Irta Szejkey Oszkár. 260 lapnyi, díszesen kiállított s Zola modorában irt társadalmi korrajz. Ara 2 frt. Jó gyermekek könyve. Szerkeszti és kiadja Zih Károly, békésszentandrási néptanító. Megjelenik január ápril, jul. és okt. i-ső napján. Egyes szám ára 6 kr., mi igen olcsó ár, mert egy-egy füzet 32 lapra terjed. Az iskolázás jelene Angolországban című munkára hirdet aláirasi felhívást Felméri Lajos, régi munkatársunk, a kolozsvári egyetemen a neveléstan ny. r. tanára. Plogy a világ legvagyonosabb és legmíveltebb nemzeténél minő anyagi és szellemi, s különösen minő erkölcsi tőkék befektetésével történik az ifjúság oktatása : arról kivan számot adni e mű, mely több évi tanulmány és az 1879/80-ik iskolai évben, a vallas- és közoktatásügyi minister úr megbízása és segélyezése mellett, Angolországban szerzett közoktatásügyi tapasztalatok eredménye. A szerző, hogy az angol iskolázás hű képét adhassa, nemcsak a népiskolázási, hanem a közép- és felsőoktatást nyújtó intézeteket (középiskolák, egyet, theol.jogi és orvosi, akadémiák) is felölelte ; sőt különös gonddal tanulmányozta a nők közép- és felsőoktatását; a természettudományi és művészeti oktatás körében történt legújabb mozgalmakat és reformokat. Tanulmánya eredményét oly vonzóan szándékozik előadni, hogy ne csak a szakember, hanem mindenki, ki a mívelt címre jogot tart, érdekkel olvashassa. E végett több helyt annak a taglalásaba bocsátkozik, hogy a csalad, az iskola, az egyház és a társadalom hogyan osztják meg egymással az ifjúság nevelése nagy munkáját. Továbbá mindenik rész végén kikereste azokat a vonásokat, melyek az angol és a hazai közoktatásügy egyes körei összehasonlítására a legalkalmasabbak. A két rendszert úgy kívánta egymás mellé helyezni, hogy a mívelt olvasót gondolkodóba ejtse, s egyszersmind közoktatásügyünk legfontosabb reformkérdései felől tájékoztassa. A 36—38 nyomott ívre terjedő mű aláírási ára 3 frt o. é. Kevésbé tehetős szakemberek kedvéért a szerző előfizetést elfogad a mű népiskolázást tárgyazó első, és a közép- és felsőoktatásról szóló második felére külön is : az elsőre 1 frt 50 kr., az utóbbira 2 frt-jával. A bolti ár magasabb lesz. Minthogy a költséges kiálli-