Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-04-17 / 16. szám

az ottani viszonyokhoz képest. Osakában meg- egy leányiskolát állítottak, a mi a szélső keleten ugyancsak különös újdonság. Ebből azonban nem keil arra a gondolatra jönni, mintha a protestantismusra tért japánok valami híres theologusok volnának, s akár az orthodox dogmák, akár a liberális elvek teljes világosságban formulázódtak volna leikökben. Legalább mi ezt nem hisszük. Hanem ugy látták, hogy a keresztyénség egy igazán helyes alapon nyugvó tanítás, mely sokkal tisztább, műveltebb, erkölcsibb s egyszersmind testvériesebb, mint az általuk eddig ismert vallás ; felvették azért, mert az nekik egymáshoz való jóindulatot, kölcsönös segélyezést, egymásért való aldozatot és szeretet tanácsol, mint a melyek a természettől minden emberi lélekbe beoltva vannak. Szóval ők gyakorlati oldalról tekintik az evangéliumot s ez vonja és csábitja őket. Nem igy volt-e ez az apostolok idejében is? Az első keresztyének nagyobb részint igen együgyű theologusok valának; bizony hiába keresnők nálok az evangélium uj igazságainak világos ismeretét; az ő lelkök telve volt előítéletekkel, zsidó vagy pogány babonákkal. Hanem meghódította őket a keresztyénség erkölcsi fensősége ; inkább szív, lekiismeret, mint értelem altal lettek Jézus tanítványaivá. Ma ugyanez az eset ismétlődik a szélső keleten. Nem kevésbé érdekes az is, hogy az áttért japánokon kivül sokan a nélkül, hogy keresztyénekké lennének, az ősi nemzeti vallást próbálgatják reformálni. Indiában vagy 30 év óta egy, a keresztyén eszméktől érintett reform-mozgalom indult meg, neve Brahmo Somaj, olyan theizmus, mely teljesen a keresztyénségtől van áthatva a nélkül, hogy azt bevallaná. Japánban szintén ilyen mozgalom indult meg. Kioloban van egy buddhista collegium, melynek egyik igazgatója körutat tett Európában, s huzamosabb ideig tartózkodott Angliában. Ez az ember többek közreműködésével egy szektát alapított, melynek elég nagyralátó neve S/rinsin, a mi annyit tesz, hogy: »igaz vallás*. Főbb alapelvei a következők : 1) Egyedül az egy Buddha imádása, minden más kizárasaval. 2) Ennek a Buddhának a neve : Amita, melynek jelentése : Végtelen, Határtalan. 3) Az Amita imádó lemond minden egyéni érdemről s magát egyedül Amita könyöi ületességére bizza. 4) A lélek ezen bizalom által megváltatik. 5) Mind a mellett a hivő folytonosan küzdeni köteles a rossz és a vétek ellen. Látnivaló, hogy e programm minden pontján a protestáns befolyás húzódik keresztül s hogy a Shinsin épen ugy, mint az indus Somaj egy neme az evangeliomi elvektől teljesen áthatott theismusnak. 1 la ez az egész tömeget meghódítja s a Buddhismust, — mi nem egyéb durva polytheismusnal, — kiszorítja: az emberi társadalomra nézve nagy nyereség, ő rajok nézve pedig mérhetetlen haladás lenne. Figyelemmel kisérendjűk ezen érdekes vallási fejlődést, s nem késünk azt lapunk olvasóival megismertetni. A Renaissance után Hetest/ Victor, ref. lelkész. I RODALOM. Egy emlékirat küldetett be hozzánk, melyet a tiszai ev. egyházkerület uj coordiuatiója tárgyában a 13 városi esperesség következő tizenegy községe készített: Durand, Felka, Szepes-Szombat, Leibitz, Matheóc, Mühlenbach, Ménhard, Poprád, Ruszkinóc, Sztrázsa és Zsákóc. Az uj coordinatiót lapunk f. évi i-ső számaban Weber Samu munkatársunk ismertetvén, azt, mint alapos művet, elfogadásra ajanlotta. Az említett 11 község azonban más véleményben van. Az előttünk fekvő német nyelvű emlékiratban kifejtik részletesen a coordinatió javaslatának hiányait s végül kinyilatkoz tatják, hogy »ők a javaslatot a tárgyalás alapjául sem fogadhatják el s ennélfogva kívánjak annak visszavonását, annyival is inkább, minthogy az 1875-ben kiküldött egyházkerületi bizottság egyatalaban nem volt feljogosítva egy, a protestáns alapelvekkel, a történeti fejlődéssel és a gyakorlatilag kipróbált intézményekkel lényegileg és alapjában ellenkező javaslatot előterjeszteni ; ünnepélyesen kinyilatkoztatják tehát, hogy ők semmiféle körülmények között nem mondhatnak le az eddig fenállott régi coordinatió által biztosított önkormányzati alapjogaikról s tántoríthatlanul ragaszkodnak az eddigi képviseleti jogukhoz, valamint azon jogukhoz is, hogy minden fontosabb kérdésben, de különösen az adóztatás kérdésében kötelező utasításokat adhatnak; nem engedik továbbá meg, hogy egyházi és iskolai va gyonukhoz való elismert tulajdonjoguktól megfosszak őket; végül egy felette bonyolult, bürokratikus, s még hozzá nehézkes közigazgatási szervezetet nem ismerhetnek el célszerűnek s annak létrehozásában résztvenni nem akarnak.4

F. évi junius 15-kcre az összes esperességek be fogják adni vélemenyöket az uj coordinatió tárgyában s akkor egy bizottság az esperességek munkálataiból jelentést terjeszt majd be a superintendentiához. Ama bizottság fog határozni ezen, általunk most bemutatott emlékiratban foglalt vélemény fölött is. S ezen feladatát a bizottságnak, ugyancsak megnehezíti az a merevség, mely a memorandumot jellemzi. Bizony pedig az effajta kérdésekben, melyeknek megoldása a közérdek szempontjából kívánatos, kár olyan nagyon merevnek lenni; mert annál bajosabbá válik az ellentétes nézetek kiegyenlítése s így magának a kérdésnek eldöntése. A sárospataki ref. egyházról szóló főgondnoki jelentés, melynek közérdekübb részét lapunk mult szamában közöltük, önálló füzetben is megjelent. Ara 20 kr. Tiszta jövedelme a leányiskola alapjához csatoltatik. A jelentésből azt látjuk, hogy az újonnan választott főgondnok, Kérészy István gymn. tanár, a pataki egyház ügyeinek rendezése körül erélyes tevékenységet fejt ki.