Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-27 / 13. szám

4-er. Kik voltak benne a prédikátorok egész eddig ? 5-ör. Volt-e valami változása vagy baja az ekklézsianak ? 6-or. Tettek e valami nevezetes épületet, p. o. templomot épitettek-e kőből és mikor ? 7-er. Ha volna-e az ekklézsiának birtokaban vagy protocollumában valamely olyan királyi parancsolat, mely azon ekklézsianak dolgában vagy valamelyik magános embernek bajában kelt volna ? ne sajnálják azt is T. uraimék lepárialni. De mivel e dologban a prédikátorok T. Hevesi urat igen restül segítették, az egyszer is máskor is beküldött adatok alig mentek többre 80 darabnál, melyekből az egyházkerületi ekklézsiak történetét megírni nem lehetett: később mikor meghallotta, hogy pápai professor Tóth Ferenc ur épen ilyenforma dolgokat kivan megírni az ekklézsiákról, mint ő szándékozott: a kezénél levő leveleket tan az 1808-ik évi kerületi gyűlésen, hol Hevesi is jelen volt, néki atadta. Ugyanis professor Tóth Ferenc az 1807-ik évi gyűlésen jelentést tett a jkönyv 33 pontja alatt arról, hogy mint a dunantuli ref. püspökök életeket megörökíteni törekvő munkája elöljáró beszédében igérte, azzal is igyekezik mind édes anyai nyelvünket, mind hazai literaturankat gyarapitani és pallérozni, hogy e superintendentiabeli ref. egyhazok történetét akarja világ eleibe bocsáttatni, prot. ekklézsia! archívum név alatt. A honnan az 1808-ik Szilas-Balháson tartott S. Gy. 7-ik pontja alatt a recapitulatióban e dolog ígv fordul elő : 33-ik szamra pápai professor Tóth Ferenc ur megkérdezvén a senior urakat az. iránt, ha elhozták-e a magok traktusabeli ekklézsiakra tartozó historicum documentumokat, melyeket összeszedegethettek ? némelyektől reménysége szerént való választ nyert, melyhez képest rendeltetett ; hogy azokat a senior urak adják által a nevezett professor urnák a végre, hogy azokat feltett célja és ajánlása szerint a tul a dunai reform, ekklézsiák historiájok megírására használhassa, a kik pedig el nem hozták, küldjék el mentül előbb Tóth Ferenc urnák. Tóth Ferenc úrtól, mint a hozza 1808-ik évben atadott és beküldött adatokból ki lehet hozni, a következő kérdések voltak felelet adásra feltéve : i-ső Mi a neve az ekklézsiának, melyik traktusban és Vármegyében van ? 2-or. Ki birja ? 3-or. Mikor kezdődött és ki által reformálódott. Ebből látni való, hogy az így Tóth Ferenc urnák kezéhez szolgáltatott egyes ekklézsiák történeti adatai nem tulajdonául adattak őnéki, hanem csak deponáltattak nála, hogy azokból, mint igérte, prot. ekklézsiak történetét illető archívumot adjon ki, mit bármi oknál fogva nem tett, vagy nem tehetett, az össze adott s hozza küldött irományok nem a M. N. museumba adandók voltak ; hanem egyházkerületünk bibliotheca Pannonicajaba, melyről alabb szóiandok. Régisége egyházkerületünknek : a Biographia eruditorum verbi divini ministrorum Helveticae Confessionis in Superintendentia trans danubiana existentium. E biographia terveztetett az 1823 ik évi Május 29—31 napjain Tataban tartott fő Consistorium 33 sz. a. Célja az, hogy e biographiának nevezett gyűjteménybe be lesznek téve az e superintendentiabeli nevezetesebb, és magokat valósággal érdemesített lelki tanítók életeknek leírása, és a superintendentia örök emlékezetül a maga Archívumában tartja, mely intézet időről-időre a generális notariusok által vezettetik, a kik erről minden esztendőben tudósítást tesznek a Superintendentián. Régisége egyházkerületünknek a : Bibliotheca Pannonica ex manuscriptis eruditorum verbi divini Ministrorum Helveticae Confessionis trans danubianorum collectis adornata. Ez a kéziratokból álló bibliothecája a Superintendentiának a Superintendentiale Archívum mellé lesz ragasztva, és annak gondviselői lesznek mint egyéb Superintendentialis Actaknak és leveleknek időről-időre a generális notariusok. Ebbe tétetnek be tudósaink akarmely nyelven irt munkáik, vagy idegen nyelvből lett forditasaik, melyek a költség nem léte miatt ki nem nyomtatódhatvan, kézirasban allanak, akarvan ez által is a Superintendentia tudósainkat halhatatlamtani, derék munkaikat az elveszéstől megmenteni, azokat a maradék számara megtartani. A Biographia eruditorum és a Bibliotheca Pannonica stb. nyomtatásban is megjelent azon jUtmutatas* című jkönyvi kivonat II - ik szakasza 4 és 5. számai alatt, melyet Tóth Ferenc ur, mint főjegyző az egyházkerületi gyűlés megbízásából 1824-ik évben kiadott, az 1823. évi fentebb emiitett májusi gyűlés 33. szám alatti terv és határozat szerént. 4-ik és 5-ik régiségi gyűjteménye egyházkerületünknek azon 8 darab papi diploma és több, mint 112 darab egy könyvbe összekötött levelek s ezeknek job ban olvasható másolati kézirata, melyeket b. e. Tóth Ferenc ur, mint Superintendens az 1837-ik évben tartott gyűlési jkönyv 10 száma alatt adott és ajándékozott egyházkerületünknek, ezzel is akarván az uj fő Curátor Tekintetes Pázmándy Dénes ur hivatalába való beiktatását ünnepélyesbiteni. A diplomák, melyek diák és nagyobbrészt magyar nyelven irvák — nevezetesek azért, mert 1612-ik éven kezdve az atadás évéig, tehát 225 évek lefolyások alatt az újonnan felszentelt papoknak ezek szerint készült diplomák adattak. Az altaladott leveleket nagy kincsnek nevezi az átadó levelében egyházkerületünkre nézve, mert úgymond, Lampe, vagy inkább Ember Pál, ki pedig legnevezetesebb ekklézsiai írónk a tul a dunai ekklézsiáknak ezen régibb időbeli állapotjokról alig ír csak valamit is, e levelekben pedig meg vannak a 17-ik század elején élt püspökök Pathai Istvannak és Kanisai Pálfi Jánosnak egymáshoz, az akkori esperesekhez, nagyobb gyülekezethez, más Superintendentiákhoz, Erdély nevezetesebb tudósaihoz irt levelek, láthatni ezekben az akkori ekklézsiaknak lételét, történetét, Superintendentiánk igazgatását, az ekklézsiak akkori méltóságos és főrendű tul a dunan lakott tagjait, és az 1630-ik esztendő utan bekövetkezett változásokat és környül állásokat. E levelekről azt irja b. e. 26*