Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-13 / 11. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Máriautca 10. sz. 1, cm. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. fUfT" Teljes szénm/űi péld árny olt Ital írLix^ciég- szolgáil]3.si-t-u.:n.lt-Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt annak megújítására felkéretnek. Visszhang. I álasz Mossóczy Lajos, pozsonyi egyházi felügyelő úrnak az ág. hitv. theologiai akadémia ügyéhen. Nyilatkozatomat Mossóczy Lajos felügyelő úr válaszra méltatván, abban egy részről őszinte örömét fejezi ki a fölött, hogy az ág. hitv. theologiai akadémia kérdését a nyilvánosság terére hoztam; más részről köszönetét nyilvánítja, hogy az egyháza melletti védelemre neki alkalmat szolgáltattam s ezen köszönet aztán abban áll, hogy míg egyrészről simogat, s a tiszai kerület érdemteljes apostoli szellemű főpásztorának címez, más oldalról, látva-látni, hallva-hallani nem akarónak, felületesnek, álnoknak, méltánytalannak nevez s élceivel és személyeskedésével teljesen a sárba tiporni igyekszik annyira: hogy csaknem Hurbánnal fog kezet, ki tudvalevőleg engem a rőcei pánszláv iskola bezáratásaért ^akasztófára valónak* tart. Felügyelő úr ! az én életem folytonos küzdelem volt kora gyermekségemtől fogva, sok kissebbítő gúny, sok alaptalan rágalom érte szegény fejemet épen akkor, midőn a legszentebb ügyek érdekében harcoltam ; sokszor teljesült rajtam azon példabeszéd igazsága: mondj igazat, betörik a fejed, de ez egy pillanatra sem csüggesztett el soha, hanem helyemet ott, hol meggyőződésem szerint egyházam, hazám, az igazság és becsület érdekében kellett szót emelnem, küzdenem és harcolnom, mindig megálltam, s előbb-utóbb azon elégtételt nyertem, hogy annak fejére pattant vissza a gúny és rágalom nyila, a ki ezt mérgesen reám dobta. Túlérzékeny ennélfogva nem levén, a rám dobott élcek- és gúnyokkal most sem törődöm, és felügyelő úrnak azokat épen nem tulajdonítom mert tudom, hogy a viszonválasznak csak nevét kölcsönzé, a szó pedig azon Jákob szava, ki az emlékiratot is szerkeszté, ki annak kezdetén is a méltányosságot pengette, de az emlékirat végén már szenvedélyes kifakadásait a tiszai kerület emlékirata ellenében fékezni nem volt képes. Az ügy érdemére nézve válaszom ez : 1) Hogy igaz a viszonválasznak azon állítása, miszerint kezdetben a pozsonyi egyház 3 rendes theologiai tanárát és 3 gymnasiumi tanárát ajánlotta fel személyekben, de igaz ennek ellenében az én állitásom is, ki nem a személyeket, hanem a költségvetést vettem tekintetbe, hogy ezen felajánlott tanári személyzetnek fizetése utóbb 3100 frtban vétetett fel a theologiai akadémia költségvetésébe. Ily összegben terjesztetett az a kerületek tárgyalása alá elfogadás végett s midőn a kerületek hozzájárulásukat kimondák, a pozsonyi egyház ajánlata tettleg ezen összegben fogadtatott el. Ez a költségvetés szempontjából a tagadhatlan és megdönthetlen tény, melyet jónak lát a pozsonyi viszonválasz elhallgatni, hogy pedig a pozsonyi egyház 3100 frtnyi ajánlatát 1879-ben 2100 frtra szállította le, maga bevallja, s így bizonyításra nem szorul. 2) Megengedem, miután nem jegyzőkönyvekből, hanem csak emlékemből merítettem, hogy a jegyzőkönyvben azon kifejezéssel történt a tantermek első ajánlata : >;

>

miszerint a szükséges tantermeket a honi hitrokonoktól befolyandó kegyadományok segítségével kész felépíteni*, de nem egy és ugyanazt jelenti-e az én állításom is, midőn azt mondom, hogy a szükséges 4 tantermet kizárólag az egyetemes gyűlés által engedélyezendő országos gyűjtés segedelmével építi fel: és már ez megint nem tény a viszonválasz szerint. Kegyadományok gyűjtésére hiedelmem szerint csak az egyetemes gyűlés adhat engedélyt s ezen gyűjtés eredményével fentebb tett nyilatkozata