Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-13 / 7. szám

KÖNYVISMERTETÉS. E<fijli. Beszédek. Az egyházi esztendőnek minden ünnepéi-e és vasárnapjára, a közönséges evangyéHumi, és részben ejástolai szent igék alapján, irta Kolhenlieger Albert, csernyei ev. lelkész. 11. kötet. Ara 2 frt 40 kr. Nyoma tott Pápán 1881. a ref. fötanoda betűivel. A föntebbi cím alatt legújabban egy két kötetes, összen 381 lapra terjedő mű hagyta el a sajtót. Célja mint minden beszédgyüjteménynek, mely a nyilvánosságnak van szánva, hogy vele, általa különösen a fiatalabb lelkész-nemzedék és az ugy nevezett prédikáló mesterek annál könnyebben építhessenek. Ezzel nem azt mondjuk, hogy aki ilyen beszédgyűjtemények segítségével óhajt építeni, az vegye elől a könyvet és ünnepről-ünnepre, vasárnapról-vasarnapra tanuljon be azokból, melyek a könyvben foglalvák, egyet, s ugy mondja, az után meg lehet győződve, hogy igazán jól épített. Koránt sem ! De hisz a ki épit, nem is igy szokott eljárni az építési anyaggal. Hanem kezébe veszi az a téglát, követ, forgatgatja kezén, oda méri, ahova illeszteni akarja. Majd levág belőle, majd meg ragaszt hozzája, majd homorítja, majd domborítja, míg nem oda illik és jól megáll a helyén. Igy kell elbánni a lelkésznek is azon anyaggal, melyet az egyházi beszédgyűjtemények nyújtanak. E végett adatnak kezébe, e célra szolgálnak, ha hogy különben alkalmas épületi kövek azok a beszédgyűjtemények, melyeket ő forgat. De nem csak a kezdő, a gyakorlottabb szónok is hozzá nyúlhat. Hogy kölcsön vegyen belőle ? Igen, leggyakrabban csak egy-egy gondolatot, a melyből azután ő épit, készít hatalmasat. Nem célnélküliek, nem hasznavehetetlenek tehát egyházi beszédgyűjteményeink, ha még oly sűrűen követik is egymást. Sőt ellenkezőleg célnak megfelelők, szükségesek, annyival inkább, mert példák után keres, példák után néz minden művész, mielőtt alkotna, teremtene geniusának megfelelő műveket. Ilyen művész a lelkész is, midőn az isteni, az evangyelmi igazságot formába önti, alakba szorítja. Igy kell, hogy ő előtte is példa, minta álljon, nem mintha egészben azt akarná utánozni, hanem hogy az előtte álló példából eltanulja a szükséges méreteket, lássa a szinek helyes vagy helytelen vegyítését stb. E célból örömmel üdvözölhetjük mindazon egyh. férfiakat, kik elmondott egyházi beszédeiket összegyűjtik s közrebocsátják, ha mindjárt itt-ott a beszédgyüjteményben gyöngébbre is akadna az ember; mert még a gyönge beszédből is lehet tanulni, ha mást nem, azt bizonyosan, hogyan s minő beszédet nem kell készíteni. Vannak is hála Isten, szebbnél szebb tartalmú »Lelkésztárok,* „egyházi beszédek* összegyűjtve és kiadva. Csakhogy a legtöbbnek az a közös fogyatkozása, hogy nem alkalmazkodik a bevett, faluhelyen szokásos pericopa-rendszerhez, így csakhamar a megfelelő vasárnapra sem reflectál, hanem megszületnek az őszi, téli, farsanyi, tavaszi, őszi stb. beszédek, mintha bizony mi a természetet prédikálnék örökös örökkén, a mikor bizonyára dísztelen volna télben nyárról disserálni. Vagy mintha prédikálásunk olyan volna, mint a ruhacserélés : nyáron könnyű, jobban átlátszó, télen pedig nehéz, tömött, átláthatlan. Kényes publikum az a falusi publikum. Ha mindjárt maga egyben másban a legszigorúbb rendet nem tartja is, lelkészétől még azt is megvárja, hogy ne innenonnan böngészgessen, ami talán neki legjobban tetszik, hanem tartson rendet, vegye sorban az evangeliomokat, amint egymás után következnek. Nem is érezné magát jól, avagy nem érezné mindenütt templomban, ha nem az általa már gyermekkorától ismeretes evangyeliomból prédikálna papja. És a hol még ez igy van, addig amig így lesz, a lelkész tartsa magát e külsőnek látszó rendhez is, mert ezáltal is épít, ellenkezőleg sokat ront. Mert én úgy gondolkodom, hogy nem a nep van a lelkészért, hanem a lelkész a népért. De az is igaz, mondhatná valaki ellenemben, hogy nem a nép vezeti a lelkészt, hanem a lelkész a népet. Mind igaz és áll ! Csakhogy ez esetben a lelkésznek is van vezetője: a rendnek lelke, együttes buzgólkodás, a kölcsönös építés célbavétele. Kolbenheyer atyánkfia kiadott egyházi beszédeiben e szempontnak is hódol. Mert a legtöbb esetben, kevés kivétellel akkor is az epistolát veszi alapul, hol a kivétel előfordul — a megfelelő evangyeliom az ő kiinduló pontja, az alap, melyen beszédjeit elkészíti. Már ezen oknál fogva is szívesen üdvözlöm, de meg nagyobb körben is lesz használható. Mert mind idáig nagyobb azon lelkészeknek száma, kik a bevett pericopa-rendszert követik, mint a kik attól elhajolni szűkben bőben jónak tartják. Másik előnye a beszédgyüjteménynek, hogy sok szép faragott kő van benne, mely tagadhatlanul alkalmas az építésre, a szemnek is tetszik. Ertem alattok a fölvett tárgyakat, a beszéd kimondott tételét. P. o. Isten a viharban. Szegény gazdagok és gazdag szegények. Az Isten iránti bizalom az embernek legdrágább kincse. A vallásos hit a keresztyén családok boldogságának őrző angyala. A világfi és a valódi keresztyén mindketten mint kincskeresők. Jobb az igaz keresztyén keserűsége, mint a bűnös öröme, stb. Harmadik előny : Világosan disponál. Példa : Krisztus, mint a bűnösök barátja. 1. Magához fogadja őket. 2. Megvilágosítja, megtisztítja. 3. Örül a megtérő bűnösnek. Mikor lesznek előttünk becsesek Isten adományai ? 1. Ha kizárólag Isten adományának tekintjük. 2. Isten akarata szerint használjuk fel. A golgathai keresztfa. I. Jelvenye a világ hálátlanságának, gonoszságának. 2. Krisztus dicsőségének. 3. Isten bölcsessége és jóságának. Végre mint előfizetési fölhívásában maga mondja — beszédei nem sálon beszédek, de igazán a népnek szánt, a népnek való predikatiók. Hadd álljon itt egy két periódus izleltetőül: „(újév ünnepén)