Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-08 / 6. szám

Csapli István emlékezete. Egy jeles férfiú emlékezetét akarom e lapok olvasói előtt feleleveníteni, ki mig élt ismerőseitől szerettetett, mikor meghalt tőlök megsirattatott. Csapli István az uj év második napján uj életre szenderült Elment oda, hol a mennyei atya többet bizott reá, mivel itt a kevésen hű vala. A halai kivette kezéből a bibliát s a pásztorbotot, elnémítá az ajakát, melyből az örök élet beszéde hangozott lángoló lelkesedéssel, apostoli buzgósággal. A megboldogult bírta a minden papban megkívántató két szép tulajdonságot: a nemes jellemet, és az elragadó, a szív mélyéig s velők oszlásáig ható ékes szólás szép tulajdonságát. Aranyszájú szent János vala, kit hallgatni akar a szószéken akár a társaságokban mindenki szeretett. Kiváló szorgalommal, buzgó kitartással dolgozá ki egyházi beszédeit.*) O nála az elragadó styllal kapcsolatban volt a jó szónoki előadás. Hány lelkészben van meg az egyik, s nincs meg a másik ? Á hol a kettő együtt van, az megtalalta a neki illő hivatását, azt működési körében felkeresi a tisztelet és a szeretet s halálában a szíves részvétre s hálás elismerésre talál. Életrajza, melyet az 1878-ik év nyarán megejtett superintendensi latogatas alkalmara sajat maga készített a következő : „Csapli István született 1822 Jan. 21-én az úgynevezett ostffy-asszonyfai malom molnárlakában, a Raba partján, Yasmegyében. Szülei voltak Csapli István és Bárdossy Anna. Ezek korán elhalván, öreg atyja Bárdossy Ferenc vette gondviselése alá. Első képeztetését a csöngei népiskolában nyerte; felsőbb iskoláit Sopronban kezdette 1834-ben, ugyanott végezte 1844-ben. Ezen kivül a papi tudományok hallgatása végett egy évet a halléi, egyet a jenai egyetemen töltött. A hitjelölti vizsgát Győrben tette le 1846-ban. Horváth János vadosfai lelkész úr által segédlelkésznek hivatván, felszenteltetett 1846 aug. 31-én Szakonyban, Kutasy György szakonyi lelkész és soproni alsó egyházmegyei esperes úr által, mivel akkor a superintendensi *) Semmi sem bántotta őt annyira, mint ha siró gyermek megzavará szószéki előadásában. Nem egyszer állott meg szónoklatában s kivezetni parancsolá Isten házából a siró gyermeket hivatal üresedésben állott. 1848-ban Meszlenbe választatott rendes lelkészül, honnét 1864-ben Magasiba hivatott. 1865-ben a kemenesaljai tanitóegylet elnökévé, 1867-ben a kemenesaljai egyházmegye altal egyházi jegyzővé, 1868-ban iskola vizsgálóvá, 1874-ben pedig I esperessé választatott.® Eddig szól az önmaga által készített életrajz, melyet kértemre tanítója Papp Ferenc úr a superintendensi látogatási jegyzőkönyvből kiirt s még néhány adattal megtoldva rendelkezésem alá bocsátott. Meszlenben hivataioskodása alatt 1859-ben Szakonyba, 1860-ban Bükre, 61-ben pedig Nagy-Geresdre hivatott. Magasiban léte alatt pedig következő gyülekezetek tisztelték meg bizalmukkal: 1867-ben Répce-Lakra, 68-ban egyszerre Nagy-Szőllősre és Tétre, 69-ben Felpécre s néhány héttel utóbb Csengére hivatott. A boldogult csendes szívvel tűrte betegeskedését, csak olyankor merüli: keserűségbe, mikor a harangok Istenházába hívtak a híveket, s ő nem foglalhatá el kathedráját. Özvegyén, született Horváth Erzsébethen kívül gyászolja 5 gyermeke ; Emma férjezett Dievald Károlyné, Irma, Jolán, Irén és István. Temetése január 4-én ment végbe, melyen a szép Kemenesaljának színe java részt vett. A haznal a betegsége ideje alatti segédje Pulai úr imázott. A templomban Gyurátz Ferenc pápai lelkész úr mondott egy remek gyászbeszédet Apóst, cselekedete 20. rész 25—28. verse nyomán. Beszédében az igazi lelkész jellemvonásáról beszélt, hogy az az igazság zászlóját lobogtatja, a hitnek fáklyáját tündökölteti, s a szeretet szent tüzét ápolja. E gyászbeszéd annyira megnyerte a hallgatóság tetszését, hogy azt a gyülekezet, mint hirlik, kinyomatni fogja. Adja Isten, hogy úgy legyen ! A templomból a temetőbe vonult a menet, hol Héring János kemeneshőgyészi lelkész úr mondott megható síri beszédet és imat, A lelkészi functió után a ns. magasi tűzoltó-egylet adott kifejezést gyászanak és tiszteletének, gyászlobogóját 3-szor meghajtva a tűzoltó-egylet parancsnoka commandojára. Á szertartás a gyász ének elhangzásával véget ért. Ott hagytuk a jó barátot, a nemeslelkű ha zafit, a jó csaladapát, áldást kívánva poraira, áldást kívánva emlékére. Kiss Lajos, nagy-alásonyi ev. lelkész. jpA. Hi^rA z _a.T_ . Az ág. h. ev. egyház jövő iskolai évben felsőbb leányiskolát akarván megnyitni, egy betöltendő tanári állomásra ezennel pályázatot hirdet. A magyar és német nyelvben való tökéletes jártasságon kivül megkívántatik a tanképesités legalább a polgári iskola számára; heti óraszám 22. Javadalmak: évi fizetés 525 frt, tandij fejében a VII, és VIII. osztály minden egyes tanítványától 7 frt, névnapi illeték egy-egy frt, továbbá szállás és 40 km. fa. Kivánatos a személyes bemutatás; a természettudományokra képesítettek előnynyel birnak-A választás egy próbaévre történik, csak a hivatalban már állók állandósíttatnak. A kellő bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok f. é. március 31-ig alólirotthoz küldendők be. igi.ón, 1880. jan. Topscher György, 2 — 3 egyh. felügyelő. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Ba.lla.gfi ILvdlór. DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapest.