Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-02-08 / 6. szám
valódi élete, lelke — az üdvözítő hit iránt. A magyar | presbyterianismus annyira ment, hogy az egyházat saecularizálta, teljesen világi intézménynyé tette, melyben a nép minden, holott valami különös keresztyéni színezetet épen nem mutat. Az egyházalkotmány, mint valami erősség áll szemben a politikai fondorlatokkal. Nagy Theodosius idejében maga a császár is leoldotta fegyverét, mielőtt a szentélybe belépett; ugy kellene presbytereinknek és lelkészeinknek is félrevetniök politikai célzataikat, mikor abban forgolódnak, hogy Isten országát terjesszék. Azonban ujabb időben egyházi gyűléseink és presbyteriumaink a népválasztások folytán a szerint valtoztak, amint egyik vagy másik politikai áramlat kerekedett felül. Az állam mindig egyesülve talál bennünket, hogy túlkapásainak ellent álljunk, de az elvilágiasodás, a közöny, s a lassanként belopódzó rationalismus ellen határozottan és hathatósan föllépni nem tudunk. A benső élet művelése kevés emberre bír vonzó hatással, és a hősiesség szelleme nem az evangyelium nagy ellenségei ellen fordul, hanem azok ellen, kik utoljára is sokszor csak az egyházi formáknak képzelt ellenségei, t. i. az egyházi alkotmányt bizgató állam ellen. Az egyház és állam közti viszony mindig égető kérdés nálunk, míg a Krisztus és hívei közötti viszonyt kevés figyelemre méltatjuk. Jog és szabadság kétségkívül felséges dolog, de igazlelküség- és bűnnélküliség sokkal szükségesebb dolgok. Mindaddig, mig népünk igazán keresztyénné nem lesz, mindig attól kell tartanunk, hogy presbyterianismusunk demagogiaba, clemagogarchiába esik. Iskolakat, lyceumokat, jogakademiakat állítani, fenntartani és azokat politikai beavatkozástól menten tartani, amint mi teszünk, bizonyára szintén fölséges dolog, azonban itt is az a nagy kérdés, milyen természetű és jellemű a vallásos tanítás, mely azokban az iskolákban nyujtatik? Ha iskoláink igazi vallásos, keresztyén embereket nem nevelnek, akkor nem érdemesek azon nagy erőfeszítésre, melyet mi azok fentartása érdekében teszünk. Tudománynak és evangyeliomnak karöltve együtt kell járniok a protestánsok iskoláiban: tudományt az állam is taníthat, de az evangyeliumot nem taníthatja. Jelszavunk legyen nemcsak „előre*, hanem „fölfelé*. Jobban szerettük volna, ha Balogh Ferenc úr keményen sújtó, sokban nagyon is talaló ez észrevételeit nem külföldön, hanem valamely hazai lapban közli, azoknak eszméltetésűl és okulásul, kikről szólnak és kiket nem ok nélkül korhol, habár nem egy pontban túlszigorún ítél meg. Azonban az igazság, hatásosan előadva, mindig nyeremény, és a nem helyén történt elmondása absolut becséből semmit sem von le, leglölebb azt bizonyítja, hogy szerző a hely és idő megvalasztasaban nem elég ildomos. Sajnálom, hogy a hely szűke nem engedi ismertetésemet tovább terjesztenem, hogy bemutatnám Pressensée mesteri ismertetését Delaborde grófnak Coligny-ről írt jeles életrajzi művéről, vagy Breed : „Mi a presbyterianismus* cimü dolgozatát, melyben oly kézikönyv kiadását hozza javaslatba, hol vonzó stylusban elő legyen adva a presbyterianismus mivolta, amint az a közigazgatásban, tanításban, isteni tiszteletben és a históriában nyilatkozik stb. A füzet minden közleményének különös érdeme az, hogy a tárgyalt anyagot az egyházi élet gyakorlati kérdésével hozza kapcsolatba, és a vallási eszméket úgy mutatja fel, mint a melyek erősebb vagy gyöngébb lendülettel az elméket elfoglalják, és tettre indítják. E praktikus irányzat a vallás ügyét közelebb hozza az élethez, s hozzáférhetővé teszi a laikusoknak is. Ballagi Mór. IRODALOM. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében Budapesten megjelent: Székely Katalin. Eredeti operette. Énekhangra zongorakísérettel vagy zongorára külön szerzé Erkel Elek. Szövegét irta Lukácsy Sándor. Tíz dal: Szép az élet. Édes kedves kis hazám. Szívemben két in. dulat. Az én szivem. Tizenhat éves kis lány. Árva kis lany, szegény árva. Egy csalódás nem halai. Kupát ragadj. . Kis pacsirta édes társam. Nem messze van. Ára i frt 50 kr. Ezen operett a budapesti népszínházban nagy tetszés mellett adatik elő. Nyílt kérelem! Szives bizalommal kérem tiszt, paptársaimat, kegyeskedjenek nekem biztos tudomást adni arról, vajon kik voltak „az áhítatosság órái*-nak fordítói.' Hármat tudok: Almási Balogh. Sámuel, (kiről emlékeztem volt Almási Balogh Mózes életrajzaban e. t. lapok mult évi 4. sz.) Polgár Mtháh/ volt püspök és Miskolci Szíjártó István volt sz. martonkátai pap s kecskeméti e. m. főesperes. Ezeken túl volt-e még valaki? s általában ama nagybecsű könyv, melyik kötetét ki fordította ? Egyéb körülmények előttem ismeretesek. Azonban bármi kis mozzanatot is, mely ama nagyértékü mű honi nyelvünkre lett átültetésénél felmerült, igen szívesen óhajtanék megismerni. Sós-vertike, u. p. Baranya Sellye. Kálmán Farkas. Evangy. lelkészi tár. Szerk. Celder Márton, II. füz., melynek tartalmát képezik: > y A várost sirató Jézus* Fördős Lajostól. > y A föld és az ember* Celdertől. „A liiven teljesített kötelességről* Hörk Józseftől. „Kérjetek áldást* Láng Adolftól. „Legyetek szelidek, alázatosak!'1 Nagy Lajostól. „Maradj velünk Uram !* Fördős Lajos" tói. Végül vannak a gyakorlati lelkészkedésre vonatkozó kérdések. — Az e füzetben foglalt beszédek tő jellemvonása az egyszerűség ; meglátszik a szónokokon, hogy a mikor beszédjüket elmondották, nem akartak tündökölni, hanem — hatni, épiteni. Es ezen célt az olvasónál is elérik. De a hatás még nagyobb és biztosabb volna, ha a felsorolt beszédek egyikében vagy másikában több volna a bibliai elem. A szent irás ama kiapadhatlan forrás, melynek kristály tiszta vizében saját 12*
