Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-04 / 1. szám

ható.® Rövid, alkalmi, alapos szó, mely a vallásossá­got, a szeretetet s reményt köti a házasok szivére. Kö­vetkezik egy »közönséges* prédikáció, Gulyás Lajostól, Példab. K. XXVI. 12. felett: »a bölcseségében elbiza­kodott emberről," melyben az ilyen önhitt emberek, elevenen, részletezve ostoroztatnak; olvasva is hatást okoz. Végre a főszerkesztőtől egy, „az úr sz. aszta­lánál4 karácsonykor mondott rövid, épületes megszólítás. Mutatványokat, szemelvényeket, hely szűke miatt, nem közölhettem az életrevaló munkából. Szabadjon még csak azt fölemlítenem, miszerint a jövő számokban több jeles veterán egyházi szónoktól, mint pl. Cékus István superint,, Dobos János, Fördó's Lajos, Révész Bálint püspök és Sárkány Sámueltől fog a szerkesztőség dol­gozatokat közölni. Különben a füzetek érdekességét fogják emelni : a lelkészi hivatal körébe vágó tanácsok s egyházügyi kérdésekre adott feleletek, a fiatalok számára utasítások. Az egészséges vállalatnak hoszszú életet kívánunk. Melcer Gyula, acsai ev .lelkész. Protest. Pap. Gyakorlati szakközlöny. Szerkesztik : Lág~ ler Sándor és Kálmán Dezső. 11. és 111. füzet. 1879. Általánosságokba nem bocsátkozom. A kéz alatt levő közlöny szükségességét hangsúlyozta Bier­hrunner Ouc?tá\/ úr, mirlnn az első számot e lap ha­sábjain a t. olvasó közönségnek bemutatta. Különben is haladásról csak ott lehet szó, a hol a kész minták magok választékosságában feküsznek előttünk. Itt is­merhetünk gyöngéinkre, melyeket az adott példák után tökéletesbithetünk. Itt ismerhetünk tehetségeinkre, melyeket öntudatosan tovább fejleszthetünk. A 2-ik szám tartalmát megnyitja egy érdekes cikk, „cura pastoralis4 cim alatt, egy ref. pap tollából a tolnai egyházmegyéből: Ő is, mint egykor Lang, a lelkészi kathedrára mutat, és azt a királyok trónusa mellé he lyezi. Hogy fontos szerepe van az egyszerű emel­vénynek, ki merné kétségbe Vonni r így bizonyára an­nak is, ki e helyen az örök Isten igéjével kezében az oda fenn valókra mutat. Az oltár körül forgalódó hi­vatott szolgáit az urnák, ösztönzi cikkező, hogy min­denben hű sáfároknak találtassanak. Részletekbe nem bo­csátkozik, azt jövőre tartja fenn, á mikor szándéka be­szélni a papról: a templomban és á világban, hivei között és más emberekkel Összeköttetésben. Az egész cikk talpra esétt kis munka. Dicséretére válik a szer­zőnek. Ezt követi : „őszi egyházi beszéd\ Szabó József, szalonnai ev. ref. paptól. Mint maga beismeri *alatt, az alapeszme és felosztás Gerockból van véve. Alap-' igéje: Zsid. n. r. i —10. Tárgy: „Ne félj halandó ember, csak higyi! * akkor fel fogod találni szegény há­zadban: i Abel imaoltárát ,2. Ábrahám vándorpalcáját (a hitet) támaszul, 3. Noé szabadító bárkáját, 4. Enech tüzes szekerét. Szerettem -volna bővebb kidolgozást; látni azt az oltárt, pálcát, bárkát, szekeret s rajt a hívek seregét. Harmadik tárgya a közlönynek ismét egyházi beszéd Advent i-ső vasárnapjára. Alapige Máté III. r. 3. v. egy névtelen munkatárstól. A főtétel: Egyengessétek az urnák utait. Részek : 1. Sziveitek belsejében. 2. Családi életetek körében. 3. A köz­ügyek terén. Advent i-ső vasárnapjára nem változ­tatnám a textust. Gyönyörűbb nem lehet, mint a mely adva van Máté 21. r. 1—9. v. Ez alapon is lehet ugy szólani, mint szerző. Sőt itt több van adva a gon­dolatból. Mert irva van. hogy a te királyod jó neked. Pedig ez fontos Advent i-ső vasárnapjara, mikor az ur eljöveteléről áll tisztemben szólani. Milyen király ő r Ki egyesíteni akar bennünket, a kik széthúzunk az ő bi­rodalmában. Milyen király ő? „Nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak® — mondja maga az adventi király. Különben symmetrikus kis beszéd. Van e számban még egy „urvacsorai4 beszéd; „halotti imák4 (család-apa és család-anya felett), Nagy Lajos, magyaratádi ref. lelkésztől. Itt nem fordul elő az az állítólagos hiba, melyet az i-ső szam ismertetésénél Bierbrunner Sánthának szemére vet, hogy elmélkedést is vegyített imái közé. Én is osztom azt a nézetet, hogy az ima egy oly őszinte beszélgetés Istennel, midőn a sziv teljességéből szóljon a száj. De ezzel még nincs kizárva végkép, hogy elmélkedni az imában nem szabad. Sőt elmélked­hetem, csak ne monologizáljak. Hanem tartsam szem előtt, hogy elmélkedésemet az Istennel azért tartom, hogy ő feleljen rá. A minthogy felel is, midőn a lel­kész a szt. Írásból Isten vigasztaló szavait keresi ki s csepegteti a fájó sebekre. . -;>;•. Találunk még a 2-dik számban »Adventi fohá­szok4 cim alatt, a mi lantos barátunktól, Sántha Ká­rolytól, gyönyörű dallamos verseket Máté 21, 1—9. és | Máté 11, 2— iq. v. felett. E második számban is nyitva a „lelkészi iroda?. A halotti anyakönyvek vannak kiterítve. Folytattatik a „viszálkodó házasokkal való bánásmód.4 Nyilt levélben gratulál a szerkesztőségnek Laukó Károly. Végül vannak az i-ső számban feltett kérdésekre a beérkezett feleletek, valamint ujabb 3 kérdés a'gya­korlati lelkészet köréből. A 3-dik sz. tartalma elég választékos és gazdag. Az i-ső tárgy benne: Karácsonyi egyházi beszéd, Lé­vay Lajostól. E beszéd elmondatott Budapesten, 1878. dec. 26-án. Gyönyörű kis beszéd, mely tárgyalja Jézus jövetelének célját, mire szerző így felel : Ő az ut, az élet és igazság. És mind a 3 részt sikerrel fejti meg. 2-ik tárgy: az év utolsó estéjére szóló beszéd, Gyurátz Ferenctől. A haldokló év hattyúdalát lesi el az esztendő utolsó estéjétől, a midőn figyelmeztet: 1. Nincsen itten nekünk maradandó városunk. 2. Térjetek meg, mert elközelget az Isten országa. 3. Áldjátok az

Next

/
Thumbnails
Contents