Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-12-26 / 52. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HI VAT A L : VIII. kar. Máriauica 10, sz, 1, em, £1 őfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes széLm/ú. példányokkal mindég- szolgéil!h.s.t-u.2a!ki_ iJ'_>w-'' a E fl/HlflO 2 Jj9Jli3l3JíXl • > • . i£3J '^nO&IüíJíIiJj '{loffl ,' VV Előfizetési felhivás PROTESTÁNS EGYHÁZI és ISKOLAI LAP" 1881-dik évi, huszonnegyedik, 1-ső félévi folyamára. Előfizetési cLij : Egész évre 9 forint, félévre 4- forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Ballagi Mór. Quod uni justum, alteri aequum. Nemcsak a jogtudományi szaklapok és politikai közlönyök, de egyházi lapjaink is mutatják, hogy hazánkban minden más fontos dolog mellett uj büntető-törvényünk leginkább foglalkoztatja 1 az elméket. Ez a dolog természetében fekszik. E lap igen tisztelt^szerkesztője, igen helyesenkiemelte lapja folyó évi 47-ik számában, hogy ^oly törvényt, 11 lóg nem irtok, mely minden előforduló esetre teljes biztossággal alkalmazható és minden, kétkedést kizáró világosságú legyen Minden uj törvény, számtalan kérdéseket, aggodalmakat és nehézségeket idéz elő, különösen akkor, ha társulatok, vagy vallásfelekezetek kiváltságos jogait érinti. Láttuk, hogy az 1879. XL. t. c. 53. és 60-ik §§-sai magát a róm. kath. egyházat is felriasztották nyugalmából. Azonban mi protestánsok sem fogadtuk e törvényt egykedvüleg; mert az eddigi általános helyzet — melyben hivatkozván az 1848. évi 20. t. cikkre, a ^quod uni justum, alteri aequum^-féle álláspontot szoktuk volt elfoglalni, tehát a megszűntnek Hátszik. © a {Hozzáfogtunk büntető törvénynek egyházi életünkbe s jelesül a gyakorlati lelkészkedésbe vágó egyes rendelkezéseit gyűléseinken magyarázgatni. Püspökeink és espereseink felvilágosító körleveleket bocsátottak ki, hogy egyházi jogaink felett őrködjünk és magunkat kellemetlenségektől óvjuk. Az eddigi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a történt felvilágosítások és útbaigazítások folytán a fen forgó nehézségek, kétkedések és félelmek még nincsenek eloszlatva. Egyházi lapjaink tele vannak panaszokkal, melyek szerint az áttéréseknél és kereszteléseknél a róm. kath. papság részéről elkövetett sérelmek, nemhogy kevesbiilgének a büntető törvény következtében, hanem még feltűnőbb alakban és gyakrabban fordulnak elő, mint eddig. Ezen becses lap ez évi 48. számában is közölve van ily panasz, Mészáros Sámuel, ref. lelkész úr által, s főképen ez indított engem az alábbiak megírására. Nekem meggyőződésem az, hogy addig, míg hazánkban elismert valléisfelekezetek lesznek, és nem valóaítlalik meg a tökéletes vallásszabadság : addig semmiféle szigorú törvény az egyes egyházak közti