Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-12-19 / 51. szám

Miután már e kis kérdőjel altal lapodban az a nagy újdonság kellő értékére le van szallitva, tan nem is lenne szükség avval foglalkozni; mindazáltal ha megengeded, néhány sorral még megtoldom levelemet. Tény, hogy egy megugrott klerikus a 60 as években Bécsben az uj katholikusok ottani gyülekezetéhez csatlakozván, hogy a mi és az angol unitáriusok segélyét magának megnyerje, egyszer csak felcsapott unitáriusnak, azaz felvette ezt a nevet, a nélkül, hogy valakitől kérte vagy törvényesen átallott volna. Mi természetesen ez ellen ép oly kevéssé tiltakozhattunk Ausztriában, mint a püspöki cím ellen, melyet hasonlóan magától vett fel Eorstner. Pedig ezt annyival örömestebb megtettük volna, mert jó embereink Bécsből vagy a kik ott megfordultak s őt megismerték, nem mulasztották el minket figyelmeztetni, nehogy ez uri emberrel szorosabb érintkezésbe tegyük magunkat vagy neki avagy csak erkölcsi támogatást is nyujtsunk. Ugy látszik azonban, hogy neki sikerült Bécsben néhány hallgatót fogni ; mert csakhamar egy röpiratot adott ki ily cimmel: „Grundsátze und Verfassung der unitarischen Kirchengemeinschaft in Osterreich.4

E röpirat kezembe kerülvén, s latva abból, hogy az unitárius név mily méltatlanul hurcoltatik meg általa Ausztriában, nem állhattam meg, hogy ezt egy levélben tudomására ne hozzam. Levelem, hogy, s hogy nem, Bécsben nyilvánosságra jött s abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a „Wiener Tagblatt4

1869. jul. 16 iki számából az erre vonatkozó közleményt itten szószerint közölhetem. „Unliebsames aus der Unitariergemeinde. Bekanntlich hat sich die hiesige neukatholische Gemeinde grösstentheils deshalb den Unitáriern angeschlossen, weil sie Aussicht auf ausgiebige Subvention von Seite der reichen amerikanischen, englischen und siebenbürgischen Schwestergemeinden hatte. Am 11. d. M. erhielt die hiesige Gemeinde ein Schreiben des Stadtpfarrers Eerencz der LT

nitariergemeinde in Klausenburg, nach welchem zu urtheilen, diese Gelüste auf Subvention nicht befriedigt werden dürften. Eerencz unterzieht in diesem Schreiben die soeben vollendeten Statuten der Wiener Unitarier einer heftigen Riige, und meint, die Wiener Gemeinde verdiene nicht den Namen „Unitarier* und wolle deshalb weder auf geistige nocli materielle Unterstützung hoffen.® Azt hiszem, kedves baratom, hogy ez kellő világot vet a Eorstner osztrák unitárius püspökségére. Egyéb tényeit a bécsi törvényszék aktái őrzik. Én csak azon csudálkozom, hogy egy ily ember évekig tud magáról beszéltetni. Remélem azonban, hogy most már vezeklései tengerébe elmerül s a hir hullámai többé nem vetik ismét felszínre. Midőn azt a kis kérdőjelt lapod közleményében ismételten megköszönném, fogadd őszinte barati kézszorításomat. Kolozsvárt, dec. 14. 1880. Fe rencz József. Az „Unbewusst" bölcsészete. (Folytatás). II. A nemi ösztön megvan úgy a növény-, mint az allatországban, csakhogy itt a magasabb rendüeknél kéjérzelem is járul a közösülés tényéhez. Az alsóbb tengeri allatok, a halak, békák, esetlegesen parosodnak s azonnal elhagyják egymást ; némely macskafajok, medvék, farkasok, vidrák, nyulak, (s némely madarak) egy párosodási ivadra maradnak együtt vagy a szülésig vagy a kicsinyek felnövekedéseig. Tyúkfélék, kérődzők, egypatások, kemény bőrűek polygamiaban, galambok, sasok, gólyák, papagalyok, monogamiaban élnek. A sas özvegye rendesen élethosszig özvegy marad ; volt ra eset, hogy a gólya sebe miatt hatramaradt párját, három egymást követő évben felkereste s negyedik évben vele maradt telére is. A gerlét, némely majmot (mirikina), az erdei pacsirtat nem lehet parja nélkül eltartani. A férfi polygamikus hajlamai dacara előbb utóbb a monogamia lesz uralkodó emberek közt, mire latszik utalni a két nembeliek majdnem egyenlő száma. A nemi szerelmet pusztán az érzéki gyönyör vágyából nem lehet kimagyarázni. Csak a szellemi tulaj, donságok harmóniája fejti meg e kölcsönös vonzalmat, tehát az a tudatos lelki viszony, melyet barátsagnak hívunk. Hartmann ezt felibe helyezi a nemi szerelemnek s egyebek közt azt is felhozza, mellette, hogy mig szerelemből sok ember gyilkolja meg magát, vagy embertársát, baratságból soha. A szerelmi ösztön dámonának — hiába szépítjük — nincs egyéb célja, mint a kielégítés. Mint Schopenhauer mondja, a szerelem ösztöne gondoskodik egy az emberi nem eszméjének lehetőleg megfelelő generatio előállításáról, erre való csalard háló a szerelmes karjaiban álmodott boldogság. A természet előtt nincs magasabb érdek a nemnél, mely az egyénhez ugy viszonylik mint a végetlen a végeshez, csak. hogy ő erre nem erőszakol, hanem csábit bennünket. Annál ingerlőbb az egyed , mentől tökéletesebben képviseli testileg és szellemileg a nemet, s mentől inkább tetőpontján van a nemző erőnek, egyesekre pedig legingerlőbb az, ki az ő fogyatkozasait leginkább pótolhatja, vagyis a nemzésnél oly gyermeket igér, mely a nemet legméltóbban képviselhesse. A női alak telidedségének varazsa abban van, mert bar nem tudva, ettől remélhet a leendő gyermek bő táplálékot. Akarat nincs indító ok, motívum nélkül. Azonban tapasztalat szerint ugyanazon motívumra egyik ember mit sem ad, miért a másik kész magát feláldozni. Hogy bizonyos egyéniség miképen viseli magat egyik vagy másik motívum irányában, ezt csak tapasztalásból tudhatjuk, de ha tudjuk, miképen hat vissza minden lehető motívumra megismertük jellemét. A jellem tehát visszahatási mód a motívumok minden lehető osztályára, más szóval mindennemű vágyakra. E visszahatás ténye világos, de magában a pro-